Összesen közel 150 diák vett részt ma programjainkon az Árpád és a Bárdos iskolából. Nekik tartott foglalkozásokat, előadásokat az írónő.

Az első előadás során 1-2 osztályosnak szóló Léna és a huszonhárom herceg c. könyvébe nyerhettek betekintést a picik.

A második előadás  meg sem állt egyenesen a világűrig, hiszen a Slutty az űrből c. 3-4 osztályos korcsoportnak szóló könyve került bemutatásra. Maga Slutty is itt volt, a gyerekek kérdezhettek tőle, beszélgethettek vele.

A harmadik csoportban már a felsősök (5-6 osztályosok) számára írt műveivel a Hanga és Várkony sorozattal ismerkedhettek meg a diákok. A sorozat kapcsán a krimi és a kalandregény műfajával is megismerkedhettek. – Első kézből, hiszen Mészöly Ágnes a felnőtteknek is ír krimiket.A délelőtt folyamán persze szóba került a könyvírás, könyvkiadás folyamata, de a kortárs irodalom is.

A szerző most bemutatott könyvei és más könyvei is elérhetők a könyvtárban….

A rendezvény az Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.
(Pályázati azonosító: 505104/01760)

The post Mészöly Ágnes olvasásnépszerűsítő előadásai appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.
(Pályázati azonosító: 505104/01760)

The post A történelmi-romantikus regénytől a csillagokig. appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Olvasás Kihívás Extra programsorozatunk első író-olvasó találkozóját 2025. november 6 -án tartottuk meg. Vendégünk Kovács Attila (Holden Rose) volt.

Attila a piciknek szóló előadásában arról beszélt, hogy miért fontos az olvasás. Felolvasott a könyvéből is, majd kérdéseket tett fel a felolvasott szöveg kapcsán. A legtöbb kérdésre helyesen felelő diák meg is nyerte a könyvet.

A nagyobbaknak arra mutatott rá, hogy az egyre bővülő feladatok és elvárások mellett is lehet (és kellene is) időt szakítani az olvasásra…

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.
(Pályázati azonosító: 505104/01760)

The post Kovács Attila (Holden Rose) olvasásnépszerűsítő előadásai appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Beavatta a fiatalokat a szerkesztőségi munkába is, megtudhatták hogyan is készül egy könyv.

A program zárásaként modern diáknyelvi szlenggel kapcsolatos kvízt töltöttek ki a fiatalok.

Olvass tovább:
Máté Abigél interjúja az írónővel. 
Máté Abigél írása a Hűvösvölgyi suli sorozatról. 

The post Maros Edit író-olvasó találkozó appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnének képregényt is nyerni :)
Másodsorban azoknak, akik megnézik a képregényes kiállításunkat ;)
Nem könnyű, de nem is neház.
Minden kérdésre megtalálod a választ a kiállításban, a képregényekben, vagy Ország Balázs
“A képregénygyűjtés esztétikája” c. írásában.

https://forms.gle/3S8A3WfTsMcdntwA7

The post Képregényes kvíz! appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Megnyitó helyett – olvassuk Ország Balázs írását saját szenvedélyéről, a képregénygyűjtésről…
Vagy hallgassuk meg itt!:

A képregénygyűjtés esztétikája
Írta: Ország Balázs

1990-ben kezdődött. A képregénnyel való ismertségem ugyan régebbre megy vissza, de valami akkor is elkezdődött. Nyűgös kissrác voltam hosszúra nyúlt autóúton. Apu kiszállt velem egy képregényt venni. Az újságárusnál nem volt Nils Holgerson. Góliát se. Még Bobo se (pedig azt nagyon nyomatták akkoribban.) Superman volt meg Batman. „Ezek meg nem érdekelnek.” Én pedig férfiasan kiböktem: De. Tényleg érdekeltek. Mi olyan különleges van bennük, hogy a felnőttek tartanak tőlük?

Első Superman-em nem jelentette azt, hogy Nilst rögtön elfelejtettem volna. Egy gyerek a teljességet kívánja én is cserélgettem, hol egy Nils, hol egy Fantom utána egy Batman, majd egy Kockás. Ami érdekes: ma is így gyűjtök. Másként számomra unalmas lenne. Belefér ebbe az is, hogy időnként lehorgonyzok egy sorozat mellett azt rendszeresen veszem és még mellette válogatok. Főleg, ha az a sorozat nem egy figurára épül, mint a Kockás, vagy a néhai Epicline.

A gyűjtők közt én három félét különböztetek meg: divatgyűjtő, rajongógyűjtő, esztétagyűjtő.

A divatgyűjtő azért lát neki, mert az most menő és a padtársam is imádja. Én pedig szeretnék beszélőviszonyban maradni vele. Nincs ezzel semmi baj két kifutás lehetséges: Az illető vált a focistakártyákra és leáll a képregénnyel egy-két év múlva. A másik, hogy tovább lép a menőzésen és másféle utat keres, ha tetszik továbbfejlődik. Biztosra veszem, hogyha nem kotyogom ki, hogy érdekel a Superman, vagy nem tetszett volna, ma nem adnék elő, nem szerveznék kiállítást, egyszerűen kinőttem volna a képregényből.

A zsánergyűjtő megszeret egy történettípust, vagy egy tartalmát. Szuperhősöket, a fantasyt, a humort bármelyiket. Azt megkülönböztet figyelemmel kiséri a többibe csak néha kóstol bele. Egy szint fölött ez odáig fokozódhat, hogy az illető tudja a Fülesben melyik humoros képsorokat rajzolta John Miles, de hogy ugyanabban a számban Sebők Imre mit rajzolt meg az teljesen kiesik neki, mert az adaptációt nem szereti, vagy csak nem kiséri figyelemmel. Egyrészt csodálatos felfedezésekhez vezethet (Kubai kalandtörténet a Népszavában, újvidéki újságokban lapuló fumetti, mielőtt Magyarországon beindult volna és hasonlók.) – Másrészt, és erre nem árt felhívni a figyelmet csalódás okvetlenül lesz. Elég csak megnézni mondjuk a Superman halála című kötetet. Minden DC univerzum nagy képregénygyűjtemény tartalmaz egy mai és egy korábbi hasonló történetet. Amikor Superman egy második világháború alatti történetben látszólag meghal, egy piti besurranó tolvaj lövi le, utána pofon is vágja és amikor holtan esik össze nem is csodálkozik. A temetésén egy nő azt mondja: “Ma nem lennék férjnél ha Superman nem utazza át a fél világot, csak hogy bebizonyítsa Charles tényleg szeret engem” Amikor a kilencvenes években kinyírták Supermant nem csak egy szörnyeteg kellett hozzá, ami már előtte lezúzott egy rakás szuperhőst Metropolis fele dőlt romokba, hanem ellenfelét Végítéletet és őt is csúcstechnikai laborokban vizsgálták meg tényleg meghaltak-e, illetve Supermant lehet-e újjáéleszteni.

Vagy horror téma. Horror a Szafári is, ahol enyelgő párokat döf le egy afrikai túravezető unalomból – ritka pocsék rajzokkal. Meg Dylan Dog is, ahol van olyan történet, ahol egyetlen ember hal meg a történet legvégén, természetes hallállal, a többi negyven oldal édesbús hangulatban erre az egyetlen eseményre készíti fel az olvasót. A történetet jóformán végig beszélgetik.

Valamelyik biztos nem fog tetszeni annyira.

Tájékozódási pontot adhatnak a kritikák, recenziók, de az írók rajzolók személye is. Ha az európai képregény a kedvenced könnyebb dolgod van: Ritkább a váltás, ahol mégis van a különbség se nagy. A magyaroknál is hasonló a helyzet.

Az antológia ezért is népszerű műfaj: valami biztos tetszeni fog benne. Valami meg biztos nem annyira. Kérdés inkább az, melyik van többségben.

Amerikaiaknál már nehezebb a dolog. Inkább érdemes tájékozódni melyik író mikor volt a csúcson. Ha erre nincs időd: ismerd meg a kiadót.

A Szépirodalmi Figyelő például konvencionális dolgokat nem ad ki. A többi üzleti, művészeti filozófiája is elolvasható a honlapjukon. Minél több a külföldön nagy siker volt és a bestsellerlistákon frázis annál üresebb a tulaj feje. Jó módszer, ha belelapozol a könyvbe és az ösztöneidre hallgatsz. Én volt már, hogy otthagytam agyon dicsért bevált író sorozatát, mert a színezése síkos papíron egyszerűen ronda lett. Ha egy ilyen alap dologra nem figyelnek, akkor miért higgyem el, hogy a többi rendben van. Ha rajongógyűjtő leszel, profi szinten szerzel egy széles műveltséget popkultúrából.