díszpolgár Archives - NKSK - Bertók László Városi Könyvtár

LUDÁN IMRÉNÉ

root1 — Thu, 28 Oct 2021 08:02:37 +0000

Ludán Imréné ( Somogyi Margit Mária)
(Kaposvár, 1932-08-08 – Nagyatád, 2020-07-30)

Gyermekkorát Nagyatádon töltötte. Szülei nagyatádi iparos emberek voltak: édesanyja női szabóvarrónő, apja szíjgyártó. Alapfokú iskoláit Nagyatádon végezte, majd Pécsre került gimnáziumba. Mindig is érdekelte a tanítás és szerette a gyerekeket, ezért érettségi után a Pécsi Tanárképző Főiskolát választotta, ahova sikeresen felvételt nyert. Mivel a háború után nagy volt a pedagógushiány, a főiskoláról már másodévben kihelyezték tanítani.
Első munkahelye Dunakömlődön volt. Méregdrága albérletben, kezdetleges körülmények között, de nagy odaadással végezte munkáját. Dunakömlődre némi késéssel követte őt későbbi férje, Ludán Imre, akivel a főiskolán ismerkedett meg. 1952-ben már házastársakként kerültek Görgeteg-Kuntelepre. Itt mindketten pedagógusként helyezkedtek el. Ludán Imréné magyar-történelem szakon végzett, mindvégig pedagógusként dolgozott. Két fiúgyermeke született, Imre és János. Időközben az országban nagy változások történtek. Sztálinvárosban sorra adták át az üzemeket, rengeteg fiatal költözött oda, nagy szükség volt a pedagógusokra. 1961 nyarán a Ludán család Sztálinvárosba költözött, melyet rövid idő múlva már Dunaújvárosnak hívtak.
A Ságvári Endre általános iskolában kezdtek tanítani. Nagy élmény volt számukra, hiszen ez az iskola akkor Közép-Európa legnagyobb alapfokú iskolája volt. 32 tanteremben, két műszakban, javarészt negyven fő fölötti osztályokban tanították az oda járó közel háromezer gyereket. A túlzsúfoltság elkerülése érdekében a városban sorra adták át az újabb és újabb iskolákat.
1963-ban Ludán Imréné már a Gorkij-téri általános iskolában kezdte az új tanévet, mint igazgatóhelyettes, majd később – az akkori igazgató nyugdíjba vonulását követően – ugyanitt
intézményvezetőként folytatta szakmai munkáját egészen 1972 nyaráig. Ekkor Nagyatádra költöztek – a település éppen az ezt megelőző évben emelkedett városi rangra.
Nagyatádon az I-es iskolában kezdett dolgozni, mint igazgatóhelyettes. Rövidesen igazgató lett, majd, amint átadásra került a II. számú iskola, átvette annak irányítását 1979-ben. 1987-ben – az akkori törvényeknek megfelelően – 55 éves korában vonult nyugdíjba az oktatási intézmény éléről. Személyéhez köthető a mai Árpád Fejedelem Általános Iskola alapfokú művészeti oktatásának beindítása. A rajz tagozat. Mint aktív nyugdíjas, élete végéig tevékenyen részt vett a város kulturális életében: amellett, hogy állandó résztvevője volt a rendezvényeknek, a múzeum munkáját is odaadóan támogatta. Munkáját számos szakmai kitüntetéssel is elismerték: több szakminiszteri elismerésben részesült, de a legbüszkébb mindig is a „Nagyatád Város Díszpolgára” kitüntetésére volt, melyet 2012-ben ítélt oda részére a város vezetősége.

The post LUDÁN IMRÉNÉ appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

TALLIÁN ANDOR, vizeki

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:24:52 +0000

Tallián Andor, vizeki (1864-1940) vármegyei főjegyző, alispán, somogyi eredetű őrségi nemesi család sarja. A nemesi címet 1610-ben II. Mátyás király adományozta. A családban hat személy volt alispán. Pécsett végezte a középiskolát és a jogot. 1887-ben Tabon volt szolgabíró, 1894-ben Nagy-Atádon foglalta el a főszolgabírói hivatalt. A Polgári-iskolai Egyesület aktív tagja, érdeme, hogy a polgári fiúiskola 1903-ban megnyílt. 1902-ben vármegyei főjegyzővé nevezték ki. 1918-ban megkapta a Hadi Érdemkeresztet. 1919-ben választották alispánná, 10 évig látta el a hivatalt. Számtalan megyei egyesületnek örökös tagja és elnöke volt. 1913 január 2-án tartott díszgyűlésen a nagyközség Nagyatád díszpolgárává választotta. A hagyománytisztelet alapján városunk képviselő-testülete 1993 február 23-i ülésén közterületet, utcát nevezett el róla. Az egykori Ságvári utca a Tallián utca nevet viseli.

The post TALLIÁN ANDOR, vizeki appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN

root1 — Wed, 27 Oct 2021 19:14:17 +0000

Nagyatádi Szabó István (1863-1924) politikus, miniszter, délsomogyi kisközségben, Erdőcsokonyán született. Tanítójának, Szalóki Dánielnek volt a legnagyobb szerepe abban, hogy tanítványából politikus lett. Szülőfalujában tűzoltóparancsnok, községi pénztáros és bíró volt. 1904-ben beválasztották Somogy megye Törvényhatósági Bizottságába. 1908 januárjában szervezték meg a Kisgazdák Egyesületét, augusztusban a nagyatádi kerület képviselőjévé választották. Megkapta a parlamentben a Nagyatádi megkülönböztető nevet. Egyszemélyes kisgazda képviselő volt, a gazdasági reformok sürgetője, szószólója. 1919 elején tárca nélküli, majd népgazdasági, 1919 augusztusától földművelésügyi miniszter lett. Új demokratikusabb hangot vitt a minisztériumba. 1920-ban Cegléden és Szolnokon nagyhatású beszédet mondott a földreform érdekében. A kormányon belül nem kapott támogatást elgondolása, 1924 őszére minden hivatalos fórum gátolta ennek végrehajtásában.Több község díszpolgárává választotta és szobrot állítottak emlékére. Életműve és politikai pályafutása a magyar demokrácia előharcosává tette. Utca viselte nevét Nagyatádon.

The post NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KÓCZIÁN GÉZA, dr. trencséni

root1 — Sat, 23 Oct 2021 20:48:38 +0000

Kóczián Géza, dr. trencséni (1942-1987) gyógyszerész, népi orvoslás kutató. A nagyatádi Központi gyógyszertár vezetője volt haláláig. Gyógyszerész dinasztia leszármazottja, nagy műveltségű kutató. Doktori disszertációjának 3 kötete 1050 oldalt tett ki. Tisztségei: A Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportjának alapító tagja, a Gyógyszerészeti Társaság Somogy Megyei Szervezetének alelnöke. Magyar Orvostörténelmi Társaság Népi Orvoslási Szakosztályának alelnöke. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak. Kutatási területe: a hagyományos népi orvoslás. Kutatásait 1975-91-ig tudományos folyóiratok közölték. Nyolc idegen nyelven beszélt. 1992-ben Nagyatád első díszpolgára lett.

The post KÓCZIÁN GÉZA, dr. trencséni appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.