hadifogság Archives - NKSK - Bertók László Városi Könyvtár

HORVÁTH FERENC (Feri Bácsi)

root1 — Sat, 19 Feb 2022 19:39:01 +0000

Horváth Ferenc (1919-2007) “Bodvica krónikása” 1919 november 2-án született Bodvicán. 1926-27-ben a helyi iskolában kezdte meg tanulmányait, Ruttner Andor tanítványaként. Öt elemit végzett, majd a polgári fiúiskolát kezdte meg, de már az első osztály elvégzése után ki is vették szülei. 13 évesen megkezdődött számára a mindennapos földművelői munka. 16 évesen írta első verseit. Beleznai József, dr. orvos-fogorvos vette pártfogásba, s látta el könyvekkel. Tőle a könyvkötés mesterségét is elsajátította. A II. világháború alatt, katonaként a polgári iskola második osztályát magántanulóként végezte el. A Don-kanyarba vezényelték, majd a háború után 800 nap orosz hadifogság várt rá. 1947 őszén jutott vissza Nagyatádra. Ekkor végezte el középfokú tanulmányait is. A Nagyatádi Földműves Szövetkezethez került, melynek tíz éven át ügyvezetője is volt. Ez az egyetlen igazi munkahelye volt, itt érte a nyugdíj is. A Bodvicai Klubkönyvtár könyvtárosa lett. A Bodvicai Felolvasókör oszlopos tagja volt.
Helytörténeti írásai közül több könyvben is megjelent és a Múltidéző sorozatban is publikált.

Díjai, elismerései:

1938 és 1942. ifjúsági irodalmi pályázaton arany díszoklevél jutalom verseiért.
1971 és 1975. ,,Nagyatád Városért” emlékplakett tanácstagi munkájáért
1993. ,,Nagyatád Városért” kitüntetés helytörténeti kutatómunkájáért.
Somogy Megyei Honismereti Egyesület „Hősök könyve” pályázat harmadik díja. Emlékét hálásan megőrzi Nagyatád és a kertvárosi, bodvicai lakosság.

Főbb művei:

Bodvica története., 1989/90.
Nagyatád és Vidéke ÁFÉSZ 45 éve a fejlődés tükrében. ,1989.
Bodvica. Gyepük, gyalogutak, más nevezetes helyek., 1990.
Életképek., 1991/92.
Vízimalmok a Rinyán., 1997/98.
A Beleznai família és a doktor., 2000. (Múltidéző VII.)
A Duna-táj szerelmese. Ágoston Vencel festőművész., 2001. (Múltidéző IX.)
Katonadolog., 2001.
Mezey Mária Magdolna. A festő., 2003. (Múltidéző XIV.)
Száll a gépmadár., 2006.
Sárdinecek Bodvicán., 2006. ( Múltidéző XVIII.)
Soha többé háborút!, 2006.

The post HORVÁTH FERENC (Feri Bácsi) appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

RUTTNER ANDOR

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:25:11 +0000

Ruttner Andor (1894-1966) igazgató, tanító. Nagyatádon született, unokatestvére volt Babay József írónak. A polgári iskola elvégzése után a csurgói tanítóképzőn szerzett oklevelet. 1914-től az első világháborúban harcolt. Fogságba került, és ott megtanult oroszul és németül. A háború után a bodvicai iskola igazgatója lett. Sokoldalú pedagógus volt, az irodalom mellett szerette a zenét, zongorázott, énekelt. Látványos szervező: a ferences templom 200 éves évfordulójának (1941) ünnepségeit ő készítette elő, a rendezésben végig jelen volt. 1945 után mint orosz tolmács sokat segített a lakosságnak, hogy a megszállókkal szót érthessenek.

The post RUTTNER ANDOR appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

NAGY ÁRPÁD, dr.

root1 — Wed, 27 Oct 2021 19:09:50 +0000

Nagy Árpád, dr. Fiatalon az első világháborúban az orosz frontra került, 1914-ben fogságba esett. Hazatérve folytatta tanulmányait. 1921 elején orvossá avatták a fővárosban. Két évig működött a budapesti elsőszámú női klinikán, majd a Szent István Kórház sebészeti osztályán. 1923-ban lett Göllén körorvos, majd a nagyatádi járás tisztiorvosa és a Tüdőbeteg-gondozó Intézet vezetője. A Rockefeller-alap költségén amerikai tanulmányúton volt. Megfordult Angliában, Skóciában és Franciaországban. A baltimore-i Johns Hopkins University közegészségügyi diplomáját is elnyerte. Kitüntetése a bronz vitézségi érem.

The post NAGY ÁRPÁD, dr. appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

MOZSGAY JÁNOS

root1 — Tue, 26 Oct 2021 18:30:43 +0000

Mozsgay János (1906-1959) kántor. Szigetváron született. 1936-ban választással került Nagyatádra, ahol a ferences templom kántora lett. A tanítóképzőt Pécsen végezte. Felesége atádi. Csodálatos hangja volt, továbbképzésre Pestre járt a Zeneművészeti Főiskolára. Karrierjét a háború akadályozta meg. 1944-46-ig katona, illetve fogoly volt. A templomi kórus mellett iskolai énektanítást is vállalt. Az ötvenes években őt is kitelepítették.

The post MOZSGAY JÁNOS appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

MAYER VILMOS

root1 — Tue, 26 Oct 2021 18:19:43 +0000

Mayer Vilmos (1910-1958) kertész. Édesapja Mayer András híres kertépítő a századfordulón, ő tervezte a nagyatádi parkot. Kertészetük a Kassai utcában volt, ma a Kórház áll területükön. Fia: Vilmos Nagyatád után Budapesten tanult. Művészi fokon vezette virágkertészetét, ő vezette be a virágszőnyeg technikát. Gyakornokokat is oktatott – magas szinten. A város életében népszerű volt, mint amatőr színjátszó és sportmenedzser. Az NB III-as futball csapat intézője volt. A II. világháborúban fogságba került, legyengülten tért haza. Nagy munkabírását már nem nyerte vissza, 48 évesen halt meg.

The post MAYER VILMOS appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KOVÁTS DÉNES, dr., vitéz

root1 — Sun, 24 Oct 2021 18:00:06 +0000

Kováts Dénes, dr., vitéz (1886-1970) járási főszolgabíró. Kaposvári vasutas gyermeke. Kiváló diákként került a fővárosi jogi egyetemre, ott diplomázott. Munkáját a Somogy megyei alispáni hivatalban kezdte. 1914-ben bevonult, és mint tartalékos zászlós a szerb és orosz frontokon küzdött. 1915-ben orosz fogságba került, 5 év múlva térhetett haza. Érdemeiért Nagy Ezüst Vitézségi érmet kapott és 1925-ben vitézzé avatták. Jogi gyakorlatát Csurgón és Szigetváron folytatta szolgabíróként. Nagyatádon 1926-ban választották főszolgabírónak. Ezt a tisztségét 1943-ig viselte. Utána Barcsra került 1947-ig, nyugdíjazásáig. 1950 után 2 hónapig az ÁVO börtönének foglya volt, nyugdíját megvonták, családja nélkülözött. Kaposváron halt meg. Felesége Szatmáry Dóra, húga volt Kaposvár főispánjának.

The post KOVÁTS DÉNES, dr., vitéz appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

BARTHA JÓZSEF

root1 — Sat, 23 Oct 2021 01:36:51 +0000

Bartha József (1885-? ) igazgató. A képzőt Csáktornyán végezte. Működését 1908-ban kezdte. 1919-ben került Nagyatádra. 1923 óta az elemi iskola vezetője. A Járási Tanító Egyesület elnöke, az ipari iskola igazgatója és óraadója volt. 10 évig a Hitel-szövetkezet, 4 évig a Hangya ügyvezetője. 11 hónapig az orosz fronton harcolt, 1915-ben fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. Nyugdíjazásáig volt az elemi iskola igazgatója.

The post BARTHA JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.