II. világháború Archives - NKSK - Bertók László Városi Könyvtár

HORVÁTH FERENC (Feri Bácsi)

root1 — Sat, 19 Feb 2022 19:39:01 +0000

Horváth Ferenc (1919-2007) “Bodvica krónikása” 1919 november 2-án született Bodvicán. 1926-27-ben a helyi iskolában kezdte meg tanulmányait, Ruttner Andor tanítványaként. Öt elemit végzett, majd a polgári fiúiskolát kezdte meg, de már az első osztály elvégzése után ki is vették szülei. 13 évesen megkezdődött számára a mindennapos földművelői munka. 16 évesen írta első verseit. Beleznai József, dr. orvos-fogorvos vette pártfogásba, s látta el könyvekkel. Tőle a könyvkötés mesterségét is elsajátította. A II. világháború alatt, katonaként a polgári iskola második osztályát magántanulóként végezte el. A Don-kanyarba vezényelték, majd a háború után 800 nap orosz hadifogság várt rá. 1947 őszén jutott vissza Nagyatádra. Ekkor végezte el középfokú tanulmányait is. A Nagyatádi Földműves Szövetkezethez került, melynek tíz éven át ügyvezetője is volt. Ez az egyetlen igazi munkahelye volt, itt érte a nyugdíj is. A Bodvicai Klubkönyvtár könyvtárosa lett. A Bodvicai Felolvasókör oszlopos tagja volt.
Helytörténeti írásai közül több könyvben is megjelent és a Múltidéző sorozatban is publikált.

Díjai, elismerései:

1938 és 1942. ifjúsági irodalmi pályázaton arany díszoklevél jutalom verseiért.
1971 és 1975. ,,Nagyatád Városért” emlékplakett tanácstagi munkájáért
1993. ,,Nagyatád Városért” kitüntetés helytörténeti kutatómunkájáért.
Somogy Megyei Honismereti Egyesület „Hősök könyve” pályázat harmadik díja. Emlékét hálásan megőrzi Nagyatád és a kertvárosi, bodvicai lakosság.

Főbb művei:

Bodvica története., 1989/90.
Nagyatád és Vidéke ÁFÉSZ 45 éve a fejlődés tükrében. ,1989.
Bodvica. Gyepük, gyalogutak, más nevezetes helyek., 1990.
Életképek., 1991/92.
Vízimalmok a Rinyán., 1997/98.
A Beleznai família és a doktor., 2000. (Múltidéző VII.)
A Duna-táj szerelmese. Ágoston Vencel festőművész., 2001. (Múltidéző IX.)
Katonadolog., 2001.
Mezey Mária Magdolna. A festő., 2003. (Múltidéző XIV.)
Száll a gépmadár., 2006.
Sárdinecek Bodvicán., 2006. ( Múltidéző XVIII.)
Soha többé háborút!, 2006.

The post HORVÁTH FERENC (Feri Bácsi) appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

VINCZE BÉLA

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:40:40 +0000

Vincze Béla (1893-1962) mechanikus (Cérnagyár). 1923-ban került a Mez Rt. tulajdonában álló új gyárba. A német, majd angol tulajdonosok csak kiváló szakembereket alkalmaztak. Vincze Béla, mint ember is kiváló volt. 1944 decemberében, mikor harctérré vált Nagyatád, a gyár pedig német főhadiszállássá, Vincze Béla az üzem pincéjét kórháznak rendezte be. Az éjszaka sötétjében pedig pár beavatott emberével megszervezte a gyár őrzését. Titokban elcsomagolták a gépeket, nyersanyagot, és elrejtették. A harcok után 1945 áprilisában ő vezette a helyreállítást, a felrobbantott kémény újraépítését. Méltatlan körülmények között nyugdíjazták. Nagyatádon van eltemetve.

The post VINCZE BÉLA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

VERESS DEZSŐNÉ, dr.

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:39:48 +0000

Veress Dezsőné, dr. (1910-1992) tanítónő. Gál Erzsébetként Erdélyben született. Tízéves korában még menekült volt Magyarországon. Szegeden diplomázott, később Budapestre került, ahol a Szociális Testvérek Egyesülete alapítójának, Slachta Margitnak titkárnője volt. 1938-ban kötött házasságot Veress Dezső, dr. ügyvéddel. Lakásuk Nagyatádon a tűzoltó szertár mellett állt. Sokoldalú társadalmi tevékenység jellemezte a házaspárt. Veressné megszervezte a Katolikus Dolgozó Lányok Egyesületét, annak vezetője lett. Színpadi és tánccsoportjuk sokat szerepelt. A háborús ostrom alatt férje a romok között, pincékben élő lakosságot igyekezett ellátni Szetsey Irma-val közösen. 1952-ben a hortobágyi Elepre internálták a házaspárt gyermekeiktől elszakítva. Másfél évig raboskodtak ott. Sátoraljaújhelyen orvos lányuknál halt meg hosszú betegség után.

The post VERESS DEZSŐNÉ, dr. appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

VÁRKONYI JÓZSEF

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:36:38 +0000

Várkonyi József (1905-1979) mű- és tájkertész. Somogy megyében született. Egyik testvére a Titanicon utazva 1912-ben eltűntté lett nyilvánítva. Sógora felkarolta, aki Nagyréden a Zichy család birtokán volt főkertész és 7 nyelven beszélt, mindvégig tanítómestere volt. Először a kivadári Somssich családnál, majd a Lelbach uraságnál volt alkalmazva. Véglegesen Nagyatádra került főkertésznek. Az 1894-ben létesített olasz reneszánsz park gondozója volt 2-3 besegítővel, kétkezi munkával. A „virágos Nagyatád” ismert lett az országban. 1944-ben a háború tönkretette az akkor 55 éves parkot. A főkertésznek újra kellett kezdenie a szakmai munkát. Megkezdte a betelepítést, a pótlást, a virágosítást. Fájlalta, hogy a strand, a büfé, a pavilon és a 68-as út megépítésével a park elvesztette területének 1/3-át. 1968-ban nyugdíjba vonult és pár évig dolgozott a konzervgyár balatonmáriai üdülőjének parkosításán.

The post VÁRKONYI JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

TAMÁS JÓZSEF

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:27:39 +0000

Tamás József (1894-1954) úri szabó, közismert, tősgyökeres atádi család tagja. Édesapja Tamás Mihály (1860-1924) szabómester az Árpád utca 7. szám alatt lakott feleségével és kilenc gyermekével. József édesapjától tanulta a mesterséget. Továbbtanulva a szabás technológiáját Budapesten sajátította el. Nagyatád fő utcájában, a Baross utca 12. szám alatt nyitotta meg az üzletét. Mintakollekciókból dolgozott, divatos és klasszikus anyagokból szabott, varrt megrendelésre. Katonai, rendőri egyenruhákat is készített, de megrendelői voltak a helyi Szent Ferenc-rendi szerzetesek és Somssich grófék is. Részt vett Nagyatád élénk, nemes szórakozást nyújtó társadalmi életében: műkedvelő egyesületek rendezvényein, farsangi, szüreti bálok szervezőjeként. Tevékeny tagja volt az iparosok társaskörének, a katolikus legényegyletnek, a futballosztálynak. Az utóbbi kettőnek 30 évig pénztárosaként is működött. 35 évig tagja volt az Önkéntes Tűzoltóegyesületnek, mint szertáros. Az első világháborúban az olasz frontra került, hazatérve kitüntették a Károly Csapatkereszttel. Betegségét a második világháborúban szerezte, ez okozta korai halálát

The post TAMÁS JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SZETSEY IRMA

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:19:25 +0000

Szetsey Irma (1910-1978) képviselő. Szetsey István, dr. ügyvéd leánya. Maga is jogot végzett Budapesten. Első férje (Thúróczy) halála után 1942-ben hazatért a szülői házba. 1944 decemberétől 1945 március végéig az ostrom alatt ő volt a „nagyasszony”, aki két segítőtársával, egylovas szekérrel, kezében fehér zászlóval kiment a város szélére a frontvonalba. Összeszedte és eltemette a különböző nemzetű halottakat. Az élőknek orvost, élelmet szerzett.1946-ban a kisgazdapárt jelöltjeként képviselőnek választották. 2 évig volt a parlament tagja. Második férjével, Horváth Istvánnal együtt kitelepítették az ötvenes években Nagyatádról. Saját, kis maradék birtokukon húzták meg magukat. (Ma a menetrendben – Marcali közelében – Szetsey pusztai buszmegálló.) Hamarosan börtönbe került „kulák” megbélyegzéssel. Soha nem tértek haza, férjével Budapestre költöztek, ott halt meg.

The post SZETSEY IRMA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SZALAI JÓZSEF

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:16:24 +0000

Szalai József (1892-1981) községi bíró, asztalosmester. Üzemét apja, Szalai Lajos alapította 1891-ben a Zrínyi utcában. Épület és bútormunkákat készített. Egy segédet és egy tanoncot foglalkoztatott. A világháborúban 3 havi front-szolgálaton volt. Öccsével Szalai Bélával társult.

The post SZALAI JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SCHMIDEG DEZSŐ

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:30:07 +0000

Schmideg Dezső (1893-1945) szabó mester. Görgetegi zsidó kereskedőcsalád gyermeke. Apjával együtt részt vett az első világháborúban. 1914 őszén már a szerb, majd az orosz harctérre került. 1915-ben fogságba esett, 1918-ban tért haza. Helytállásáért kitüntetésben részesült. Édesapja elesett a harctéren. Nagyatádon nősült: felesége Hamburger Rózsa, fia Sándor. A Kossuth utcában, a Turul patika mellett volt a szabóműhelye és lakása. A második világháborúban újra behívták, munkaszolgálatra. Az orosz harctéren 1945. január 15-én hősi halált halt.

The post SCHMIDEG DEZSŐ appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

RUTTNER ANDOR

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:25:11 +0000

Ruttner Andor (1894-1966) igazgató, tanító. Nagyatádon született, unokatestvére volt Babay József írónak. A polgári iskola elvégzése után a csurgói tanítóképzőn szerzett oklevelet. 1914-től az első világháborúban harcolt. Fogságba került, és ott megtanult oroszul és németül. A háború után a bodvicai iskola igazgatója lett. Sokoldalú pedagógus volt, az irodalom mellett szerette a zenét, zongorázott, énekelt. Látványos szervező: a ferences templom 200 éves évfordulójának (1941) ünnepségeit ő készítette elő, a rendezésben végig jelen volt. 1945 után mint orosz tolmács sokat segített a lakosságnak, hogy a megszállókkal szót érthessenek.

The post RUTTNER ANDOR appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

REZSONYA JÓZSEF

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:22:03 +0000

Rezsonya József (1890-1957) ácsmester. Régi helyi iparoscsalád tagja, jó eszű, alkotószellemű mester. Jelentős épületeken, állami megrendeléseken dolgozott. Ma is látható munkái: Városi Bíróság, Könyvtár (korábban Takarékpénztár), Állami iskola a Széchenyi téren, a kispusztai grófi kastély, Babócsán a templom ácsmunkái. Leánya és veje az emlékezetes 1944. augusztusi bombázásnak estek áldozatul.

The post REZSONYA JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.