iparos Archives - NKSK - Bertók László Városi Könyvtár

TAMÁS JÓZSEF

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:27:39 +0000

Tamás József (1894-1954) úri szabó, közismert, tősgyökeres atádi család tagja. Édesapja Tamás Mihály (1860-1924) szabómester az Árpád utca 7. szám alatt lakott feleségével és kilenc gyermekével. József édesapjától tanulta a mesterséget. Továbbtanulva a szabás technológiáját Budapesten sajátította el. Nagyatád fő utcájában, a Baross utca 12. szám alatt nyitotta meg az üzletét. Mintakollekciókból dolgozott, divatos és klasszikus anyagokból szabott, varrt megrendelésre. Katonai, rendőri egyenruhákat is készített, de megrendelői voltak a helyi Szent Ferenc-rendi szerzetesek és Somssich grófék is. Részt vett Nagyatád élénk, nemes szórakozást nyújtó társadalmi életében: műkedvelő egyesületek rendezvényein, farsangi, szüreti bálok szervezőjeként. Tevékeny tagja volt az iparosok társaskörének, a katolikus legényegyletnek, a futballosztálynak. Az utóbbi kettőnek 30 évig pénztárosaként is működött. 35 évig tagja volt az Önkéntes Tűzoltóegyesületnek, mint szertáros. Az első világháborúban az olasz frontra került, hazatérve kitüntették a Károly Csapatkereszttel. Betegségét a második világháborúban szerezte, ez okozta korai halálát

The post TAMÁS JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SELMECZY VIKTOR

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:34:13 +0000

Selmeczy Viktor (1864-1937) csizmadia mester. Felvidéki nemesi családból költöztek ősei a 19. sz. közepén Atádra. Céhládával rendelkező csizmadia mesterek voltak mind, saját pecsétnyomót használtak (zászlós kuruc lovast ábrázolt). Selmeczy Viktor elismert szakember: az Ipartestületnél ő vizsgáztatta a tanoncokat. Feleségével Ludas Katalinnal 12 gyermeket neveltek. A fiúk csizmadiák, a lányok varrónők lettek. Idős koráig dolgozott. Utódai más iparoscsaládokkal házasodtak, rokonságuk szinte felmérhetetlen Atádon. A régi iparoscsalád 50 év alatt megváltozott, ma inkább pedagógus dinasztia.

The post SELMECZY VIKTOR appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SÁRDI (SÁRDINECZ) FERENC

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:26:45 +0000

Sárdi (Sárdinecz) Ferenc (1883-1941) kiváló művész-tanár. Édesapja Sárdinecz József jó nevű iparos volt. Az elemit a helyi állami iskolában végezte el. Erdélyben, Zalatnán szobrászati iskolát végzett. Mint őstehetség Budapesten folytatta tanulmányait, ahol elvégezte a 4 éves Iparművészeti Főiskolát. Okleveles iparművészként Nyitrán tanított 12 évig. 1919-ben visszatért Somogyba, ahol a helyi polgári iskolában 22 éven át tanított. Életműve kettős: mint tanár és művész. A művészet elhivatott papja volt, a szépet és jót szoborba véste és mintázta. A Széchenyi téri parkban 1924-ben elhelyezett Hősök emlékszobrát megtervezte, kivitelezte barátja, Orbán Antal. A Faluszövetség 1923. évi kiállításán aranyéremmel tüntették ki. 1938-ban elkészítette az intézet országzászlójának kicsinyített mását. A Tankerületi Főigazgatóság magas elismerésben részesítette. A Berzsenyi Társaság, az iparostanonc iskola felügyelő bizottságának rendes tagja, a Keresztény Nőegylet, a Tüdőgondozó Egyesület, a Turul Sportegylet pártoló tagja, a Turul Bajtársi Szövetség Végvár törzsének dominiusa volt.

The post SÁRDI (SÁRDINECZ) FERENC appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

ROZMANN JÓZSEF

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:24:08 +0000

Rozmann József (1849-1930) kékfestő mester, a századfordulón építette családi házát, mely Nagy-Atád legszebb épülete volt a Széchenyi tér 18. sz. alatt. Az udvarban épült fel a műhely, ahol inasok és segédek készítették a búzaszemes, csillagos, pöttyös méterárut. Az árusítás a földszinti üzletben történt, vidéken is talált a mester piacot a még iparilag fejletlen horvátországi területeken. Trianon után ezek a piacok teljesen elvesztek. Apáról fiúra öröklődött az ipar, fia Rozmann Imre is kékfestőként dolgozott. Egyetlen leánya Rózsa 1929-ben kötött házasságot Radovics József hentes és mészárossal.

The post ROZMANN JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

REZSONYA JÓZSEF

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:22:03 +0000

Rezsonya József (1890-1957) ácsmester. Régi helyi iparoscsalád tagja, jó eszű, alkotószellemű mester. Jelentős épületeken, állami megrendeléseken dolgozott. Ma is látható munkái: Városi Bíróság, Könyvtár (korábban Takarékpénztár), Állami iskola a Széchenyi téren, a kispusztai grófi kastély, Babócsán a templom ácsmunkái. Leánya és veje az emlékezetes 1944. augusztusi bombázásnak estek áldozatul.

The post REZSONYA JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

MAYER ISTVÁN

root1 — Tue, 26 Oct 2021 18:17:11 +0000

Mayer István (1872-1949) órás és ékszerész, a Csallóközben született Somorján. Sikeresen végezte el az elemi és polgári iskolát. Édesapja Mayer Károly órásmester mellett kezdte el tanulni az órásipart. Mint segéd Pozsony, Salgótarján, Magyaróvár, Kaposvár, Budapest, Bécs legjobb mestereinél gyarapította ismereteit. 1898-ban önállósította magát és Nagy-Atádon megnyitotta üzletét a Széchenyi tér 21. sz. alatt. 1916-18 között katonai szolgálatot teljesített. Kora fiatalságából részt vett az iparos-mozgalmakban és tevékenyen a nagyatádi társadalmi életben is. A helyi ipartestületnek elnöke, az iparoskörnek alelnöke, majd az iparostanonc-iskola felügyelő-bizottságának is elnöke volt. 1919-től a község pénztárnoka és a polgári iskola gondnoka lett. Az IPOSZ-tól elismert oklevelet kapott.

The post MAYER ISTVÁN appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KOVÁCS FERENC

root1 — Sun, 24 Oct 2021 09:37:27 +0000

Kovács Ferenc (1894-1963} kötélgyártó mester. A családi szakmát választotta és művelte. 1914-től 1917-ig 39 hónapig szolgált a 4. hidász zászlóaljnál. Rendelésre vállalta gyáraknak, üzemeknek, egyéneknek kötéllel való szakszerű felszerelését. A simongáti béruradalomnak 20 éven át 1917-től 1937-ig kötélárumunkát végzett. Raktári készlete bőséges volt, a környéken rendszeresen vásározott. Művészi színvonalon tervezte és készítette kézimunkáit is: kötényzsinórt, hálómintát, képkeretet, terítőt, függönyt. 1920-tól több kiállításon ezüstéremmel, majd aranyéremmel tüntették ki. A helyi tanonciskola gondnoka, a község elöljárója, a római katolikus egyház pénztárosa volt.

The post KOVÁCS FERENC appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

JÁMBOR PÉTER

root1 — Sat, 23 Oct 2021 20:25:06 +0000

Jámbor Péter (1889-1954) festő és üveges mester. Kaposvárott végezte el iskoláit. 1914-ben katonai behívót kapott és a frontra került. Sebesülten 50%-os hadirokkantként került ki a kórházból, iparát nem tudta folytatni. 1918-ban Rinyaszentkirályra költözött családjával, munkalehetőséget vállalva. A Mándy-birtok bérlőjénél elvállalta a halastó és kisvasút építésének irányítását. Gyermekeit taníttatta, két fia az édesapa iparát folytatta. Hamarosan elismert lett a jól dolgozó vállalat a Kossuth utcában, ahol segédeket és inasokat is alkalmaztak. Aki itt tanulta a szakmát, rangot is szerzett. 1944-ben a honvédség által felajánlott nagy megbízatást is elvállalta. A MÁV állomások épületét tették rendbe: Gyékényesen, Barcson, Keszthelyen. A sok ezer pengős munkabért sohasem kapta meg a vállalkozó a közeledő frontharc miatt. 1945 tavaszán Jámbor Péter és családtagjai társadalmi munkában végezték el a római katolikus templom festését. Tevékeny társadalmi életet élt, több funkciót is elvállalt: a Frontharcos Szövetségben, az Iparostestületben és KIOSZ-ban. A református egyház önzetlen presbitere volt.

The post JÁMBOR PÉTER appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

HOFFMANN GYÖRGY

root1 — Sat, 23 Oct 2021 16:52:48 +0000

Hoffmann György (1877-1934) székes és esztergályos mester. Elődei több mint 200 éve Mária Terézia uralkodásának békés időszakában (a hétéves háború után) települtek át Ausztriából Magyarországra. A közvetlen elődje János, Szulokban élt rövid ideig. Atádra települve a céhbeli székes szakmát művelte 1860-tól. Egyik fia György, székes mester 1893-ban szabadult. 1907-ben vette át édesapja üzemét a Szent Imre u. 21. sz. alatt. Elsőrendű szakmunkákat készített három segéd foglalkoztatásával. Helyben és Horvátországban talált piacot, mivel vásárokra is dolgozott. Az első világháborúban huszonhét hónapig a fronton volt, egyszer sebesült. Kilenc gyermeke közül négy fia két szakmát tanult. A „családi szakmát” mindnyájan művelték. 1934-től fia, Gyula vette át édesapja műhelyét és gyakorolta a szakmát.

The post HOFFMANN GYÖRGY appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

HIKMAN KÁROLY

root1 — Sat, 23 Oct 2021 16:51:05 +0000

Hikman Károly (1879-1936) kocsifényező és kárpitos. Nagyatádon született, sok helybeli iparos családdal állt rokonságban. Apja Lepled pusztán 1891-ben rablógyilkosság áldozata lett, sírja a temető egyik legrégebbi emlékműve. Tekintélyes iparos volt. Háza a Kossuth utcában még ma is áll a nyomda mellett.

The post HIKMAN KÁROLY appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.