olasz front Archives - NKSK - Bertók László Városi Könyvtár

TAMÁS JÓZSEF

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:27:39 +0000

Tamás József (1894-1954) úri szabó, közismert, tősgyökeres atádi család tagja. Édesapja Tamás Mihály (1860-1924) szabómester az Árpád utca 7. szám alatt lakott feleségével és kilenc gyermekével. József édesapjától tanulta a mesterséget. Továbbtanulva a szabás technológiáját Budapesten sajátította el. Nagyatád fő utcájában, a Baross utca 12. szám alatt nyitotta meg az üzletét. Mintakollekciókból dolgozott, divatos és klasszikus anyagokból szabott, varrt megrendelésre. Katonai, rendőri egyenruhákat is készített, de megrendelői voltak a helyi Szent Ferenc-rendi szerzetesek és Somssich grófék is. Részt vett Nagyatád élénk, nemes szórakozást nyújtó társadalmi életében: műkedvelő egyesületek rendezvényein, farsangi, szüreti bálok szervezőjeként. Tevékeny tagja volt az iparosok társaskörének, a katolikus legényegyletnek, a futballosztálynak. Az utóbbi kettőnek 30 évig pénztárosaként is működött. 35 évig tagja volt az Önkéntes Tűzoltóegyesületnek, mint szertáros. Az első világháborúban az olasz frontra került, hazatérve kitüntették a Károly Csapatkereszttel. Betegségét a második világháborúban szerezte, ez okozta korai halálát

The post TAMÁS JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SZEKERES LAJOS

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:17:05 +0000

Szekeres Lajos (1896-1949) tanító. Nagyatádon született és itt is tanított. Az állami elemi iskolában volt a munkahelye (ma: Éltes Mátyás Iskola}. A kis első osztályos gyerekekkel kezdte és osztályát végigvitte mind a hat osztályon. Tanítványai nagyon szerették. Sírva búcsúztak tőle azok, akik negyedik után középiskolába kerültek. Babay József „Gárdonyi-szívű” tanítónak nevezte. Az első világháborúban 1915-től a háború befejezéséig küzdött az orosz és olasz harctereken mint tartalékos hadnagy. Károly Csapatkereszttel tüntették ki.

The post SZEKERES LAJOS appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KOSSA JÁNOS ZOLTÁN

root1 — Sun, 24 Oct 2021 09:35:11 +0000

Kossa János Zoltán (1875-?) sütőmester. Cegléden született és ugyanitt szabadult. Budapest, Szeged, Kolozsvár, Szolnok kiváló mestereinél gyarapította szakismereteit. Kenyérsütödéjét 1910-ben alapította. Egy segédet, két tanoncot foglalkoztatott. A világháborúban 7 hónapot az olasz és orosz fronton töltött. 1910-ben feleségül vette Pálffy Máriát.

The post KOSSA JÁNOS ZOLTÁN appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KOGLER BÉLA

root1 — Sun, 24 Oct 2021 09:26:22 +0000

Kogler Béla (1880-1970) a Nagyatádi Takarék Rt. elnök igazgatója. Tapolcán született, Zalaegerszegen érettségizett. 1907-ben került Nagyatádra mint főkönyvelő. 1914-ben behívták háborús szolgálatra, négy év után főhadnagyként szerelt le. Megjárta Szerbia és Olaszország harctereit. A háború utáni összeomláskor hősies küzdelemmel szervezte újjá a bank életét. A település társadalmi életében tevékeny részt vállalt. Különös adottságát emlegették: „számtan zseni” tartották róla. 90. évében is naponta megoldott egy nehéz matematika feladatot. A második világháborúban ő volt Nagyatád városparancsnoka.

The post KOGLER BÉLA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

HORVÁTH BÉLA

root1 — Sat, 23 Oct 2021 16:57:04 +0000

Horváth Béla (1899-1977) szobafestő mester. A mesterséget bátyjával együtt édesapjuktól tanulta. Cégük 1893-ban alapult. Részt vett az első világháború olaszországi harcaiban, rokkantan tért haza, helytállásáért kitüntetve. Sokoldalú szakember volt; szoba-, templom- és címfestő. Üvegfestést is vállalt. Precíz munkáját elismerték. (Babay József megemlíti: Istenem, így élünk c. regényében.)

The post HORVÁTH BÉLA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

GAÁL ALADÁR, vitéz

root1 — Sat, 23 Oct 2021 15:46:31 +0000

Gaál Aladár, vitéz (1899-1990). Elismert szakemberként a helyi adóhivatal vezetője lett. Csíkzsögödön született, iskoláit Csíkszeredán és Csíksomlyón végezte. Az I. világháborúban részt vett az olasz frontharcokban. Hősi magatartását a nagy és kis ezüst vitézségi érmekkel tüntették ki. 1927-ben avatták vitézzé. 1922-ben került Nagyatádra. 1934-ben lett a helyi adóhivatal vezetője. 1946-ban főtanácsossá nevezték ki. 1950-ben állásából felfüggesztették, 1952-ben kitelepítették családjával együtt. 1954-ben visszatért Nagyatádra, ahol a Dohánybeváltó, majd a KTSZ foglalkoztatta könyvelőként. Nagyatád közművelődésének értékes tagja volt. A Köztisztviselők Társaskörének, a Vitézi Széknek, a Polgári Lövészegyesületnek is. Főoktatója a Levente Egyesületnek. A római katolikus egyházközség képviselő testületének 40 évig volt tagja, 25 évig világi elnöke is.

The post GAÁL ALADÁR, vitéz appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.