Apja Dolenecz István (1829?-?), Anyja Onody Katalin volt. Nagy-Atádon Somogymegyében született, nagybátya és egyes források szerint keresztapja volt Babay József írónak.

Középiskoláit 1873-tól 1881-ig Pécsett a cisztercita rend főgimnáziumában végezte. 1881-től a pécsi jogakadémia hallgatója volt és a jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen fejezte be 1885-ben, majd 1891-ben jogi doktor lett.

1884. szept. 1-től a Nemzet politikai napilapnak munkatársa volt.

Első versét 1879-ben publikálta a Pécsi Figyelőben. 1880-ban a Pécsi Nemzeti Kaszinó pályázatán egyik költői elbeszélése dicséretet nyert. 1882-ben a Pécs című közlöny megalapításában vett részt, ennek segédszerkesztője is volt. Botond, vagy D.J: álnév alatt publikált cikkeket is. Számos archeológiai, művészettörténeti, életrajzi cikk szerzője. Jogi szakkönyveket is kiadott – a családjogról.

1900-ban 1200 kötetet ajándékozott egykori iskolájának a nagyatádi községi iskolának. Ezzel a nagyatádi könyvtárügy egyik legnagyobb támogatója lett.

The post DOLENECZ JÓZSEF, dr. appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

A férje dr. Bakács Tibor, egykori KÖJÁL főorvos volt, akivel több évtizedig éltek együtt. Fiúk Bakács András 1976-ban született. Ő is a nagyatádi gimnáziumban végzett. Majd a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát.

Bakácsné kezdetben a közigazgatáson belül az egészségügyben gazdasági főelőadóként dolgozott. Részt vett a gyógyfürdő rekonstrukciójában, a bölcsődék építésének háttérmunkáiban. Akkoriban az egész járás hozzájuk tartozott: Kutastól Iharosberényig. Az Egészségügyi Minisztérium által szervezett egy éves vezetőképző tanfolyamon vett részt, amely 1982-ben szakdolgozattal és sikeres vizsgával zárult.

1983-tól csak Nagyatád város egészségügyi, kulturális, oktatási, sport feladatainak gazdasági- pénzügyi feladatait látta el. Ezen időszakban épült meg a Babay Általános Iskola, a Szakmunkásképző új része. 1991-ben az első szabad választások után irodavezetővé nevezték ki. A közigazgatásból 1998-ban ment nyugdíjba. 1998-ban független jelöltként indulta el az önkormányzati választásokon a Hunyadi utca, Mártírok útja és a Széchenyi tér képviselője lett. 1999 óta minden nyáron megszervezte a Hunyadi-napot. 2002-2006 között az Oktatási és Kulturális Bizottság elnökeke, később alelnöke volt. A 2010-es választásokon már nem indult el.

2018-ban hunyt el, a kaposvári Keleti Temetőben helyezték végső nyugalomra 2018.07.05-én.

(Megjegyzés: az orvosdoktori címet a férje szerezte. A kor szokásai szerint házasság után a feleség is viselhette. Ezt a gyakorlatot később a sok félreértés miatt megszüntették.) 

The post BAKÁCS TIBORNÉ, dr. appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Ludán Imre szegény családba született. Gyermekkorát meghatározta, hogy faesztergályosként dolgozó édesapja 1941-ben elhunyt. Ezután édesanyja egyedül nevelte őt és nővérét. Az iskolában kiváló eredményeket ért el, ezért az abaligeti egyházközösség ösztöndíjat biztosított számára, mely lehetővé tette, hogy Pécsen gimnáziumba járhasson. Tanulmányait továbbra is jó eredménnyel folytatta, így felvették a Pécsi Tanárképző Főiskolára. Mivel a természettudományok érdekelték, ezért a biológia-földrajz szakot választotta. A főiskolán ismerkedett meg későbbi feleségével Somogyi Margit Máriával (Ludán Imréné). A nyári szünetekben az erdőben dolgozott, hogy anyagi segítséget nyújthasson édesanyjának. Később Dunakömlődre követte Margitot, akit a főiskolai évei alatt tanárként helyeztek a településre. Innen 1952-ben már házastársakként költöztek Görgeteg-Kuntelepre. Itt tanárként dolgozott feleségével együtt, majd a Nagyatádi Járási Tanácsra került népművelőnek. A házaspár mindkét tagja sokat dolgozott a felnőttoktatásban is. 1955-ben és 1960-ban születtek gyermekeik, Imre és János. Felesége kezdeményezésére 1961 nyarán Sztálinvárosba – mostani nevén Dunaújvárosba – költöztek. Feleségével együtt a 32 tantermet számláló Ságvári általános iskolában tanított két évig, miután a Járási Tanács vezetőinek invitálására elhagyta a pedagógus pályát, és mint járási népművelési felügyelő folytatta munkáját. Munkája során mindig kiemelt figyelmet fordított a fiatal korosztályra. Volt feladata bőven: munkája részét képezte többek közt a járási falunapok, valamint a községi művelődési házak munkájának támogatása. Mindig is fejlett kritikai érzékkel rendelkezett, ezért gyakran keveredett vitába feletteseivel, de minden esetben a jobbítás szándéka vezérelte.
1971-ben Nagyatádot várossá nyilvánították, amit követően főiskolai ismerőse, a nagyatádi tanácselnök, Hamvas János több alkalommal is személyesen felkereste és kértre, vállalja el az épülő nagyatádi művelődési ház vezetését. Hosszas vívódás után igent mondott a lehetőségre. A család 1972 nyarán költözött vissza Somogy megyébe, Nagyatádra.
A még épülő létesítmény megtekintése során több javaslatot is tett, melyekkel a leendő művelődési ház funkcionális értéke nőtt volna, ám az eredeti tervektől nem lehetett eltérni. Az átadást követően néhány év alatt az épület elnyerte végső állapotát. Lehetővé vált, hogy a kibővített, feltöltéstől megtisztított alagsorban szakköri helyiségek működjenek. Évekig adott otthont a ház a zeneiskolának is. Az eredetileg széntárolónak szánt helyiségből lett a kiállító terem. A fiatalok ezúttal is fókuszban voltak, nyitvatartási időben tele volt a ház fiatalokkal. Az akkori nevén Gábor Andor Művelődési Ház munkatársai szoros együttműködésben dolgoztak a város oktatási intézményeivel: kooperációjuknak köszönhetően kiegészítették egymás tevékenységét.
Külön fejezetet érdemel Imre szakmai pályafutásának tekintetében a nagyatádi művésztelep. A
hetvenes években indult, és pár év alatt nemzetközileg is ismertté vált „műhely” a Művelődési Ház gondozásában működött. A szobrászaton kívül egyéb művészeti ágak alkotói is rendszeres
megjelenési lehetőséget kaptak Nagyatádon. A kiállítóterem és az aula folyamatos kihasználtságnak örvendett. Ezzel párhuzamosan beindult nyaranta egy képzőművészeti diáktábor is, mely a középiskolásokat várta tárt karokkal. Az oktatók a kaposvári főiskola tanárainak és más elismert művészek köreiből kerültek ki. Ez a tábor adta az ötletet és teremtette meg az alapjait a művészeti általános iskola beindításának.
Ludán Imre 1991-ben, jövőbeli támogatását és segítségét felajánlva munkatársainak vonult nyugdíjba. Nyugdíjas éveiben, időskorában minden energiáját segesdi öko-birtokára és szerető családjára fordította.
A „Kiváló népművelő” címet többször is elnyerte, de legjelentősebb elismerésének mindig is a
„Nagyatád Városért Emlékérmet” tartotta

The post LUDÁN IMRE appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Bertók László

Videók:
https://www.youtube.com/watch?v=J-RoYXurJoQ

The post BERTÓK LÁSZLÓ appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Visi Imre

Középiskoláit Kaposvárott és Nagyszombaton végezte. Jogot hallgatott Pécsett és Budapesten, de már diák korában hírlapírói pályára lépett 17 évesen.

Dolgozott a Pesti Naplónak, a Reform és Hon című lapoknak. Mikor a Nemzet c. politikai napilap megalakult (1882), segédszerkesztője, 1883-tól felelős szerkesztője lett. 1884-től az országgyűlés tagja is volt.

Neki köszönhető a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének megalakulása, melynek előbb titkára, később alelnöke volt. Megírta Tisza Kálmán jellemrajzát (1885) és Memor név alatt a Tíz esztendő c. politikai tanulmányát. Ismert és sikeres műfordító volt.

Jules Verne három regényét is magyarra fordította. A Jangada (Nyolcszáz mérföld az Amazonason), A Robinsonok iskolája, valamint az Egy kínai viszontagságai Kínában a Franklin-Társulat Verne sorozatában jelent meg.

Halálakor Mikszáth Kálmán írt róla nekrológot.

The post VISI IMRE appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post TALLIÁN GYULA, vizeki appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post TALLIÁN ANDOR, vizeki appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Szmodics Szilárd (1877-1916) tanár, polgári iskolai igazgató. 1903 augusztus 20-án Nagy-Atád polgárainak meghívására polgári fiú és leányiskola szervezését vállalta. Azonban nemcsak az iskoláért tevékenykedett, hanem Nagyatád fejlődéséért is. Az I. világháború a további terveit megakadályozta. 1914 november 14-én vonult be Pécsre, ahonnan a déli, majd az északi harctérre vezényelték. 1916 elején áthelyezték Kassára, a katonai hatóságtól érkezett hivatalos levél 1916 július 17-ei keltezéssel megerősítette, hogy 39 évesen hősi halált halt. Kovács Gyula főjegyzőnek küldött végrendeletében nemes alapítványt, 1000 koronát tett a polgári fiúiskola részére, hogy ennek évi kamata a legjobb eredménnyel rendelkező tanulónak adassék.

The post SZMODICS SZILÁRD appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post SZABÓ KÁLMÁNNÉ BURITS ETELKA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Sinkovits

The post SINKOVITS MÁRIA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.