Gyermekkorát Nagyatádon töltötte. Szülei nagyatádi iparos emberek voltak: édesanyja női szabóvarrónő, apja szíjgyártó. Alapfokú iskoláit Nagyatádon végezte, majd Pécsre került gimnáziumba. Mindig is érdekelte a tanítás és szerette a gyerekeket, ezért érettségi után a Pécsi Tanárképző Főiskolát választotta, ahova sikeresen felvételt nyert. Mivel a háború után nagy volt a pedagógushiány, a főiskoláról már másodévben kihelyezték tanítani.
Első munkahelye Dunakömlődön volt. Méregdrága albérletben, kezdetleges körülmények között, de nagy odaadással végezte munkáját. Dunakömlődre némi késéssel követte őt későbbi férje, Ludán Imre, akivel a főiskolán ismerkedett meg. 1952-ben már házastársakként kerültek Görgeteg-Kuntelepre. Itt mindketten pedagógusként helyezkedtek el. Ludán Imréné magyar-történelem szakon végzett, mindvégig pedagógusként dolgozott. Két fiúgyermeke született, Imre és János. Időközben az országban nagy változások történtek. Sztálinvárosban sorra adták át az üzemeket, rengeteg fiatal költözött oda, nagy szükség volt a pedagógusokra. 1961 nyarán a Ludán család Sztálinvárosba költözött, melyet rövid idő múlva már Dunaújvárosnak hívtak.
A Ságvári Endre általános iskolában kezdtek tanítani. Nagy élmény volt számukra, hiszen ez az iskola akkor Közép-Európa legnagyobb alapfokú iskolája volt. 32 tanteremben, két műszakban, javarészt negyven fő fölötti osztályokban tanították az oda járó közel háromezer gyereket. A túlzsúfoltság elkerülése érdekében a városban sorra adták át az újabb és újabb iskolákat.
1963-ban Ludán Imréné már a Gorkij-téri általános iskolában kezdte az új tanévet, mint igazgatóhelyettes, majd később – az akkori igazgató nyugdíjba vonulását követően – ugyanitt
intézményvezetőként folytatta szakmai munkáját egészen 1972 nyaráig. Ekkor Nagyatádra költöztek – a település éppen az ezt megelőző évben emelkedett városi rangra.
Nagyatádon az I-es iskolában kezdett dolgozni, mint igazgatóhelyettes. Rövidesen igazgató lett, majd, amint átadásra került a II. számú iskola, átvette annak irányítását 1979-ben. 1987-ben – az akkori törvényeknek megfelelően – 55 éves korában vonult nyugdíjba az oktatási intézmény éléről. Személyéhez köthető a mai Árpád Fejedelem Általános Iskola alapfokú művészeti oktatásának beindítása. A rajz tagozat. Mint aktív nyugdíjas, élete végéig tevékenyen részt vett a város kulturális életében: amellett, hogy állandó résztvevője volt a rendezvényeknek, a múzeum munkáját is odaadóan támogatta. Munkáját számos szakmai kitüntetéssel is elismerték: több szakminiszteri elismerésben részesült, de a legbüszkébb mindig is a „Nagyatád Város Díszpolgára” kitüntetésére volt, melyet 2012-ben ítélt oda részére a város vezetősége.

The post LUDÁN IMRÉNÉ appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post SZONDY VILMA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Szmodics Szilárd (1877-1916) tanár, polgári iskolai igazgató. 1903 augusztus 20-án Nagy-Atád polgárainak meghívására polgári fiú és leányiskola szervezését vállalta. Azonban nemcsak az iskoláért tevékenykedett, hanem Nagyatád fejlődéséért is. Az I. világháború a további terveit megakadályozta. 1914 november 14-én vonult be Pécsre, ahonnan a déli, majd az északi harctérre vezényelték. 1916 elején áthelyezték Kassára, a katonai hatóságtól érkezett hivatalos levél 1916 július 17-ei keltezéssel megerősítette, hogy 39 évesen hősi halált halt. Kovács Gyula főjegyzőnek küldött végrendeletében nemes alapítványt, 1000 koronát tett a polgári fiúiskola részére, hogy ennek évi kamata a legjobb eredménnyel rendelkező tanulónak adassék.

The post SZMODICS SZILÁRD appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post SZEKERES LAJOS appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Ruttner

The post RUTTNER ANDOR appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.