Simongát Archives - NKSK - Bertók László Városi Könyvtár

MÁNDY SÁNDOR, dr.

root1 — Mon, 25 Oct 2021 22:57:41 +0000

Mándy Sándor, dr. kántorjánosi (1885-1955) földbirtokos, országgyűlési képviselő. Elődei a szatmár megyei Kántorjánosiból származtak. A nemességet 1896-ban M. Ignác kapta (1837-1912). Az apa M. Sámuel 1930-ben felsőházi tag volt. M. Sándor jogot és gazdasági egyetemet végzett Budapesten, Pécsett és Bonnban. Németországban és Angliában gyakornok volt. Uradalma: Fülecs, Simongát, Nagykorpád: 16 majorból állt- 4 Tómajor és 12 mellékmajorból. A gazdaságban 3 szeszgyár és több vízimalom működött. A birtok területén szántó, erdő, szőlő, dohány, halastó… A birtokos neves állattenyésztő volt. Az országos mezőgazdasági kiállításokon számos első díjat nyert az uradalom. 25 éven át tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, 15 évig református tanácsbíró. A nagyatádi református egyház presbitere. Felesége Dévay Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Klára, László.

The post MÁNDY SÁNDOR, dr. appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

LITS GYULA

root1 — Sun, 24 Oct 2021 19:50:28 +0000

Lits Gyula (1846-?) országgyűlési képviselő, fehér megyei földbirtokos. Simongáton született. Tanulmányait Vácon és Pesten végezte. A jogi államvizsga letétele után aljegyző 1869-ben. 1870-75 között Budapesten tanácsjegyző; egyidejűleg a honvédséghez lépett be és huszárfőhadnagyi rangot ért el. 1875-ben Fehér megye megválasztotta a vaáli járás főszolgabírájának, majd 1881-ben képviselővé. Több szakbizottságnak is tagja. Cikkei a 60-as és 70-es években jelentek meg, a Vadász és Versenylapban 1873-ban: A honvédség lovai; a Magyarországban 1898-ban: A 48-as idők egy epizódjáról; a Budapesti Hírlapban 1900-ban: A farsangi emlék. Országgyűlési beszédei a Naplókban 1881 óta vannak.

The post LITS GYULA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KUTOR FERENC

root1 — Sun, 24 Oct 2021 19:35:29 +0000

Kutor Ferenc (1888-1970) ének-zene tanár, karnagy, zeneszerző. Csurgón tett képesítő vizsgát 1909-ben, a Zeneakadémián középiskolai zenetanári oklevelet szerzett. Tanárai: Antalffy Zsíros Dezső, Weiner Leó, Herzfeld Viktor, Siklós Albert. 1920-21-ben Bodvicán tanított. 1928-tól 1940-ig nyugdíjazásáig a Pécsi Tanítóképző Intézet ének-zene tanára. Római katolikus szertartási könyve 1929-ben jelent meg, két prelúdiumos orgona kötete 1930-31-ben. Egyéb alkotása: a Requiem, 23 róm. kat. egyházi ének, három mise és oratórium Szent Margitról. 1934-ben Pécsett bemutatásra került a „Magyar fohász Szent Erzsébethez” c. alkotása. Zenekari és kamarazenei művei: számos induló, keringő, táncdal. Színpadi énekes mesejátéka a Karácsonyi álom 3 felvonásban. 1936-ban bemutatták az Aranypille c. operettjét. Komponált műdalokat, magyar nótákat kb. 200-at: a nagyatádiak számára a legkedvesebb a „Lányok, lányok, simongáti lányok”. Tankönyve: a Zeneelméleti Alapismeretek I-II. kötete, szerkesztője volt a Dalol a Nemzet c. folyóiratnak. Tagja volt a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének, az Országos Dalszövetség karnagya, Musica Sacra, A Szent Cecília Egyesület, a Magyar Kórus munkatársa. Szerzeményeinek kézirata az Országos Széchényi Könyvtár Zenetárában van elhelyezve.

The post KUTOR FERENC appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KOVÁCS FERENC

root1 — Sun, 24 Oct 2021 09:37:27 +0000

Kovács Ferenc (1894-1963} kötélgyártó mester. A családi szakmát választotta és művelte. 1914-től 1917-ig 39 hónapig szolgált a 4. hidász zászlóaljnál. Rendelésre vállalta gyáraknak, üzemeknek, egyéneknek kötéllel való szakszerű felszerelését. A simongáti béruradalomnak 20 éven át 1917-től 1937-ig kötélárumunkát végzett. Raktári készlete bőséges volt, a környéken rendszeresen vásározott. Művészi színvonalon tervezte és készítette kézimunkáit is: kötényzsinórt, hálómintát, képkeretet, terítőt, függönyt. 1920-tól több kiállításon ezüstéremmel, majd aranyéremmel tüntették ki. A helyi tanonciskola gondnoka, a község elöljárója, a római katolikus egyház pénztárosa volt.

The post KOVÁCS FERENC appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.