tanár Archives - NKSK - Bertók László Városi Könyvtár

LUDÁN IMRÉNÉ

root1 — Thu, 28 Oct 2021 08:02:37 +0000

Ludán Imréné ( Somogyi Margit Mária)
(Kaposvár, 1932-08-08 – Nagyatád, 2020-07-30)

Gyermekkorát Nagyatádon töltötte. Szülei nagyatádi iparos emberek voltak: édesanyja női szabóvarrónő, apja szíjgyártó. Alapfokú iskoláit Nagyatádon végezte, majd Pécsre került gimnáziumba. Mindig is érdekelte a tanítás és szerette a gyerekeket, ezért érettségi után a Pécsi Tanárképző Főiskolát választotta, ahova sikeresen felvételt nyert. Mivel a háború után nagy volt a pedagógushiány, a főiskoláról már másodévben kihelyezték tanítani.
Első munkahelye Dunakömlődön volt. Méregdrága albérletben, kezdetleges körülmények között, de nagy odaadással végezte munkáját. Dunakömlődre némi késéssel követte őt későbbi férje, Ludán Imre, akivel a főiskolán ismerkedett meg. 1952-ben már házastársakként kerültek Görgeteg-Kuntelepre. Itt mindketten pedagógusként helyezkedtek el. Ludán Imréné magyar-történelem szakon végzett, mindvégig pedagógusként dolgozott. Két fiúgyermeke született, Imre és János. Időközben az országban nagy változások történtek. Sztálinvárosban sorra adták át az üzemeket, rengeteg fiatal költözött oda, nagy szükség volt a pedagógusokra. 1961 nyarán a Ludán család Sztálinvárosba költözött, melyet rövid idő múlva már Dunaújvárosnak hívtak.
A Ságvári Endre általános iskolában kezdtek tanítani. Nagy élmény volt számukra, hiszen ez az iskola akkor Közép-Európa legnagyobb alapfokú iskolája volt. 32 tanteremben, két műszakban, javarészt negyven fő fölötti osztályokban tanították az oda járó közel háromezer gyereket. A túlzsúfoltság elkerülése érdekében a városban sorra adták át az újabb és újabb iskolákat.
1963-ban Ludán Imréné már a Gorkij-téri általános iskolában kezdte az új tanévet, mint igazgatóhelyettes, majd később – az akkori igazgató nyugdíjba vonulását követően – ugyanitt
intézményvezetőként folytatta szakmai munkáját egészen 1972 nyaráig. Ekkor Nagyatádra költöztek – a település éppen az ezt megelőző évben emelkedett városi rangra.
Nagyatádon az I-es iskolában kezdett dolgozni, mint igazgatóhelyettes. Rövidesen igazgató lett, majd, amint átadásra került a II. számú iskola, átvette annak irányítását 1979-ben. 1987-ben – az akkori törvényeknek megfelelően – 55 éves korában vonult nyugdíjba az oktatási intézmény éléről. Személyéhez köthető a mai Árpád Fejedelem Általános Iskola alapfokú művészeti oktatásának beindítása. A rajz tagozat. Mint aktív nyugdíjas, élete végéig tevékenyen részt vett a város kulturális életében: amellett, hogy állandó résztvevője volt a rendezvényeknek, a múzeum munkáját is odaadóan támogatta. Munkáját számos szakmai kitüntetéssel is elismerték: több szakminiszteri elismerésben részesült, de a legbüszkébb mindig is a „Nagyatád Város Díszpolgára” kitüntetésére volt, melyet 2012-ben ítélt oda részére a város vezetősége.

The post LUDÁN IMRÉNÉ appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

BERTÓK LÁSZLÓ

root1 — Thu, 28 Oct 2021 08:01:37 +0000

Bertók László (1935-2020) író, költő. A somogyi kötődésű író, költő 1982-ben József Attila, 1989-ben Graves, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette. Az író, költő 1959-1965 között Nagyatádon élt és könyvtárosként dolgozott a Nagyatádi Járási Könyvtárban. A Nagyatádhoz kötődő irodalmi munkássága kiemelkedő, tevékenységével Nagyatád értékeit gazdagítja. 1963-ban feleségül vette Vágner Erzsébet óvónőt. Egy fiuk született, Attila, 1966-ban. 1965-ben költözött a család Nagyatádról Pécsre. Róla nevezték el a Városi Könyvtárat 2021-ben.

Videók:
https://www.youtube.com/watch?v=J-RoYXurJoQ

The post BERTÓK LÁSZLÓ appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SZONDY VILMA

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:23:33 +0000

Szondy Vilma (1895-1965) kiváló tanító. Szondy Pál (1851-1927) a helyi állami elemi iskola igazgatójának leánya. Jeles tanulóként kezdte el iskoláit, tanítóképzőbe Pozsonyba járt, itt nyert diplomát. A nagyatádi állami elemi iskolában kezdett el tanítani. A nagy példaképek Apáczai Csere János, Comenius, Pestalozzi, Drozdy Gyula, Nagy László, Oldal Anna nyomdokait követte. 1948-tól a Baross utcai állami általános iskolában működött. Hivatástudata példaképe volt a fiatal pedagógusoknak. Mintatanításaira még sokan emlékeznek. Szerette a gyermekeket, bölcsessége, emberi tartása rendkívüli volt. A nyugdíj korhatáron is túl nevelt és oktatott.

The post SZONDY VILMA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SZMODICS SZILÁRD

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:21:47 +0000

Szmodics Szilárd (1877-1916) tanár, polgári iskolai igazgató. 1903 augusztus 20-án Nagy-Atád polgárainak meghívására polgári fiú és leányiskola szervezését vállalta. Azonban nemcsak az iskoláért tevékenykedett, hanem Nagyatád fejlődéséért is. Az I. világháború a további terveit megakadályozta. 1914 november 14-én vonult be Pécsre, ahonnan a déli, majd az északi harctérre vezényelték. 1916 elején áthelyezték Kassára, a katonai hatóságtól érkezett hivatalos levél 1916 július 17-ei keltezéssel megerősítette, hogy 39 évesen hősi halált halt. Kovács Gyula főjegyzőnek küldött végrendeletében nemes alapítványt, 1000 koronát tett a polgári fiúiskola részére, hogy ennek évi kamata a legjobb eredménnyel rendelkező tanulónak adassék.

The post SZMODICS SZILÁRD appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SZEKERES LAJOS

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:17:05 +0000

Szekeres Lajos (1896-1949) tanító. Nagyatádon született és itt is tanított. Az állami elemi iskolában volt a munkahelye (ma: Éltes Mátyás Iskola}. A kis első osztályos gyerekekkel kezdte és osztályát végigvitte mind a hat osztályon. Tanítványai nagyon szerették. Sírva búcsúztak tőle azok, akik negyedik után középiskolába kerültek. Babay József „Gárdonyi-szívű” tanítónak nevezte. Az első világháborúban 1915-től a háború befejezéséig küzdött az orosz és olasz harctereken mint tartalékos hadnagy. Károly Csapatkereszttel tüntették ki.

The post SZEKERES LAJOS appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SINKOVITS MÁRIA

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:35:53 +0000

Sinkovits Mária (1890-1971) tanárnő. Pozsonyban született, domonkos szerzeteseknél tanult Kőszegen, maga is szerzetesnek készült. Törékenysége nem bírta a nehéz feltételeket. Édesanyja és nővére Atádon éltek, hozzájuk jött. 1936-tól nyugdíjazásáig magyar nyelv és irodalmat és sok mást is tanított a polgári fiúiskolában. Nő létére nagy tekintélye volt a fiúk előtt, értékelték tudását, következetességét. Baráti támogatója volt a kispusztai Somssich Eszter, saárdi grófnő még a házépítésnél is segítette őt és rokonát: Winter Józsát. Saját autóval együtt járták az országot és Ausztriát. Sokat vendégeskedtek a grófnőnél és a pécsi Angster-háznál.

The post SINKOVITS MÁRIA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SEBESTYÉN KÁROLY

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:32:10 +0000

Sebestyén Károly (1872-1945) tanár és író. Gyermekéveit Somogyban Nagyatádon és Kaposváron, egyetemi éveit Budapesten, Lipcsében és Berlinben töltötte. 1895-ben Budapesten főgimnáziumi tanár lett. 1912-től az országos színművészeti akadémia tanára. 1904-től a Budapesti Hírlap vezető munkatársa és a Pester Lloyd belső munkatársa. Sok irodalmi és művészeti cikket írt különböző tudományos folyóiratokba. Önálló műveit a görög, római irodalom, Ibsen, Schiller, Shakespeare alkotásai hatására írta. Több színművet, valamint operaszöveget fordított. A Kisfaludy Társaság tagja. Somogyi, atádi kapcsolatait rendszeresen ápolta. Sokszor jött le a századforduló körüli években előadások megtartására.

The post SEBESTYÉN KÁROLY appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SÁRDI (SÁRDINECZ) FERENC

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:26:45 +0000

Sárdi (Sárdinecz) Ferenc (1883-1941) kiváló művész-tanár. Édesapja Sárdinecz József jó nevű iparos volt. Az elemit a helyi állami iskolában végezte el. Erdélyben, Zalatnán szobrászati iskolát végzett. Mint őstehetség Budapesten folytatta tanulmányait, ahol elvégezte a 4 éves Iparművészeti Főiskolát. Okleveles iparművészként Nyitrán tanított 12 évig. 1919-ben visszatért Somogyba, ahol a helyi polgári iskolában 22 éven át tanított. Életműve kettős: mint tanár és művész. A művészet elhivatott papja volt, a szépet és jót szoborba véste és mintázta. A Széchenyi téri parkban 1924-ben elhelyezett Hősök emlékszobrát megtervezte, kivitelezte barátja, Orbán Antal. A Faluszövetség 1923. évi kiállításán aranyéremmel tüntették ki. 1938-ban elkészítette az intézet országzászlójának kicsinyített mását. A Tankerületi Főigazgatóság magas elismerésben részesítette. A Berzsenyi Társaság, az iparostanonc iskola felügyelő bizottságának rendes tagja, a Keresztény Nőegylet, a Tüdőgondozó Egyesület, a Turul Sportegylet pártoló tagja, a Turul Bajtársi Szövetség Végvár törzsének dominiusa volt.

The post SÁRDI (SÁRDINECZ) FERENC appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

MUDIN IMRE

root1 — Tue, 26 Oct 2021 18:34:44 +0000

Mudin Imre (1887-1918) tanár, olimpikon, országos bajnok. Kétegyházán született, Budapesten tanult. Már 18 évesen a sport élvonalához tartozott. A MAC Ausztriában, Németországban aranyérmek sorát nyerte. Atlétikában sokszoros magyar bajnok. Nagyatádra 1911-ben, a főiskola elvégzése után került, számtan-természettan tanárként. Mellette kiváló sportszervező és újságíró volt. 1912-ben a stockholmi olimpián súlylökésben 6. helyezést ért el, ő volt a magyar csapat legjobbja. Az első világháborúban bátyjával (ugyancsak atléta) együtt hősi halált haltak. Mudin Imre halálának helye és ideje: október 23. Montegrappa. Nagyatádon 1945 előtt sportkört, napjainkban pedig sportlétesítményt neveztek el róla.

The post MUDIN IMRE appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KUTOR FERENC

root1 — Sun, 24 Oct 2021 19:35:29 +0000

Kutor Ferenc (1888-1970) ének-zene tanár, karnagy, zeneszerző. Csurgón tett képesítő vizsgát 1909-ben, a Zeneakadémián középiskolai zenetanári oklevelet szerzett. Tanárai: Antalffy Zsíros Dezső, Weiner Leó, Herzfeld Viktor, Siklós Albert. 1920-21-ben Bodvicán tanított. 1928-tól 1940-ig nyugdíjazásáig a Pécsi Tanítóképző Intézet ének-zene tanára. Római katolikus szertartási könyve 1929-ben jelent meg, két prelúdiumos orgona kötete 1930-31-ben. Egyéb alkotása: a Requiem, 23 róm. kat. egyházi ének, három mise és oratórium Szent Margitról. 1934-ben Pécsett bemutatásra került a „Magyar fohász Szent Erzsébethez” c. alkotása. Zenekari és kamarazenei művei: számos induló, keringő, táncdal. Színpadi énekes mesejátéka a Karácsonyi álom 3 felvonásban. 1936-ban bemutatták az Aranypille c. operettjét. Komponált műdalokat, magyar nótákat kb. 200-at: a nagyatádiak számára a legkedvesebb a „Lányok, lányok, simongáti lányok”. Tankönyve: a Zeneelméleti Alapismeretek I-II. kötete, szerkesztője volt a Dalol a Nemzet c. folyóiratnak. Tagja volt a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének, az Országos Dalszövetség karnagya, Musica Sacra, A Szent Cecília Egyesület, a Magyar Kórus munkatársa. Szerzeményeinek kézirata az Országos Széchényi Könyvtár Zenetárában van elhelyezve.

The post KUTOR FERENC appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.