Elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnének képregényt is nyerni
Másodsorban azoknak, akik megnézik a képregényes kiállításunkat
Nem könnyű, de nem is neház.
Minden kérdésre megtalálod a választ a kiállításban, a képregényekben, vagy Ország Balázs
“A képregénygyűjtés esztétikája” c. írásában.

https://forms.gle/3S8A3WfTsMcdntwA7

The post Képregényes kvíz! appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Megnyitó helyett – olvassuk Ország Balázs írását saját szenvedélyéről, a képregénygyűjtésről…
Vagy hallgassuk meg itt!:

A képregénygyűjtés esztétikája
Írta: Ország Balázs

1990-ben kezdődött. A képregénnyel való ismertségem ugyan régebbre megy vissza, de valami akkor is elkezdődött. Nyűgös kissrác voltam hosszúra nyúlt autóúton. Apu kiszállt velem egy képregényt venni. Az újságárusnál nem volt Nils Holgerson. Góliát se. Még Bobo se (pedig azt nagyon nyomatták akkoribban.) Superman volt meg Batman. „Ezek meg nem érdekelnek.” Én pedig férfiasan kiböktem: De. Tényleg érdekeltek. Mi olyan különleges van bennük, hogy a felnőttek tartanak tőlük?

Első Superman-em nem jelentette azt, hogy Nilst rögtön elfelejtettem volna. Egy gyerek a teljességet kívánja én is cserélgettem, hol egy Nils, hol egy Fantom utána egy Batman, majd egy Kockás. Ami érdekes: ma is így gyűjtök. Másként számomra unalmas lenne. Belefér ebbe az is, hogy időnként lehorgonyzok egy sorozat mellett azt rendszeresen veszem és még mellette válogatok. Főleg, ha az a sorozat nem egy figurára épül, mint a Kockás, vagy a néhai Epicline.

A gyűjtők közt én három félét különböztetek meg: divatgyűjtő, rajongógyűjtő, esztétagyűjtő.

A divatgyűjtő azért lát neki, mert az most menő és a padtársam is imádja. Én pedig szeretnék beszélőviszonyban maradni vele. Nincs ezzel semmi baj két kifutás lehetséges: Az illető vált a focistakártyákra és leáll a képregénnyel egy-két év múlva. A másik, hogy tovább lép a menőzésen és másféle utat keres, ha tetszik továbbfejlődik. Biztosra veszem, hogyha nem kotyogom ki, hogy érdekel a Superman, vagy nem tetszett volna, ma nem adnék elő, nem szerveznék kiállítást, egyszerűen kinőttem volna a képregényből.

A zsánergyűjtő megszeret egy történettípust, vagy egy tartalmát. Szuperhősöket, a fantasyt, a humort bármelyiket. Azt megkülönböztet figyelemmel kiséri a többibe csak néha kóstol bele. Egy szint fölött ez odáig fokozódhat, hogy az illető tudja a Fülesben melyik humoros képsorokat rajzolta John Miles, de hogy ugyanabban a számban Sebők Imre mit rajzolt meg az teljesen kiesik neki, mert az adaptációt nem szereti, vagy csak nem kiséri figyelemmel. Egyrészt csodálatos felfedezésekhez vezethet (Kubai kalandtörténet a Népszavában, újvidéki újságokban lapuló fumetti, mielőtt Magyarországon beindult volna és hasonlók.) – Másrészt, és erre nem árt felhívni a figyelmet csalódás okvetlenül lesz. Elég csak megnézni mondjuk a Superman halála című kötetet. Minden DC univerzum nagy képregénygyűjtemény tartalmaz egy mai és egy korábbi hasonló történetet. Amikor Superman egy második világháború alatti történetben látszólag meghal, egy piti besurranó tolvaj lövi le, utána pofon is vágja és amikor holtan esik össze nem is csodálkozik. A temetésén egy nő azt mondja: “Ma nem lennék férjnél ha Superman nem utazza át a fél világot, csak hogy bebizonyítsa Charles tényleg szeret engem” Amikor a kilencvenes években kinyírták Supermant nem csak egy szörnyeteg kellett hozzá, ami már előtte lezúzott egy rakás szuperhőst Metropolis fele dőlt romokba, hanem ellenfelét Végítéletet és őt is csúcstechnikai laborokban vizsgálták meg tényleg meghaltak-e, illetve Supermant lehet-e újjáéleszteni.

Vagy horror téma. Horror a Szafári is, ahol enyelgő párokat döf le egy afrikai túravezető unalomból – ritka pocsék rajzokkal. Meg Dylan Dog is, ahol van olyan történet, ahol egyetlen ember hal meg a történet legvégén, természetes hallállal, a többi negyven oldal édesbús hangulatban erre az egyetlen eseményre készíti fel az olvasót. A történetet jóformán végig beszélgetik.

Valamelyik biztos nem fog tetszeni annyira.

Tájékozódási pontot adhatnak a kritikák, recenziók, de az írók rajzolók személye is. Ha az európai képregény a kedvenced könnyebb dolgod van: Ritkább a váltás, ahol mégis van a különbség se nagy. A magyaroknál is hasonló a helyzet.

Az antológia ezért is népszerű műfaj: valami biztos tetszeni fog benne. Valami meg biztos nem annyira. Kérdés inkább az, melyik van többségben.

Amerikaiaknál már nehezebb a dolog. Inkább érdemes tájékozódni melyik író mikor volt a csúcson. Ha erre nincs időd: ismerd meg a kiadót.

A Szépirodalmi Figyelő például konvencionális dolgokat nem ad ki. A többi üzleti, művészeti filozófiája is elolvasható a honlapjukon. Minél több a külföldön nagy siker volt és a bestsellerlistákon frázis annál üresebb a tulaj feje. Jó módszer, ha belelapozol a könyvbe és az ösztöneidre hallgatsz. Én volt már, hogy otthagytam agyon dicsért bevált író sorozatát, mert a színezése síkos papíron egyszerűen ronda lett. Ha egy ilyen alap dologra nem figyelnek, akkor miért higgyem el, hogy a többi rendben van. Ha rajongógyűjtő leszel, profi szinten szerzel egy széles műveltséget popkultúrából.

Az esztétagyűjtőnek – ezt a fajta az öreg Füles, Pajtás gyűjtők között figyelhető meg – a forma tetszik meg, nem a tartalom. Ha kezébe kerül egy régi pilótákról szóló képregény, az első amit megnéz benne, hogy néznek ki a repülők. Egy történelmi képregénynél az épületeket, hátteret, ruhákat, aztán olvas bele. Egy idő után már nem is csak képregényt gyűjt, hanem alkotók munkáit. A bekapcsolható területek száma végtelen. (Gerry Conway, Kevin Smith, Frank Miller forgatókönyvíró, Alan Moore, Neil Gaiman író, Krenner István, Sajdik Ferenc, Kassowiz Félix karikatúristák, Honti Nándor, Kapuvári Zelma díszlettervezők, Rudolph Dirks, Carl Barks, Francois Craenhals, Árkossy István, Zórád Ernő festők, de követett el képregényt Vértes Marcelltől Réber Lászlóig, Bortnyik Sándor, Jackie Chan, Kurt Cobain, Jim Henson, Federico Felinni, Stephen King is) Goethe nem, ő csak levelezett képregényaIkotóvaI.

Egy gyűjteményt bármit is állítanak a kiadók nem a darabszám tesz, hanem a minőség. Meglehet neked az összes Youngblood, Cyberforce, Spiderman: Chapter one, Hulk 2099 – épp annyira lesz érdekes, mint egy csomó szomját oltó szarvast ábrázoló festmény.

Egy-egy területet kiemelhetsz: ebből minden érdekel. Másokat teljesen kihagyhatsz, akkor is ha tiszteled, becsülöd. Inkább legyél egy-két területen professzor, mint sokból egyformán kontár. Idővel a gyűjtőköröd változni fog, amennyire te is változol.

Soha ne gyűjts többet, mint amennyit elolvasol.
Ha egy nagy kupacot kapsz mondjuk szülinapra szánj rá időt, hogy mindegyiket végigrágod kétszer. Két elolvasást a pocsék képregény is megérdemel. Elsőre nem mindent veszel észre, sőt vannak alkotók, akik kifejezetten erre építenek. Mintapélda: Neil Gaiman. Ha másodszorra is pocsék, legalább tudod mitől.
Tárolásnál az eszményített példa: műanyagtasak, keménypapírral kitámasztva. Számíts rá, hogy kipróbálásnál alig tudod előráncigálni a füzetet, ha pedig tasakot támasz nélkül alkalmazol nagy mennyiségben, egyszerre gyűrődik meg minden, te pedig sírógörcsöt kapsz. Keménygerincűeknél teljesen felesleges tasakolni, simán mehet a könyvespolcra. Ugyanolyan jó megoldás pedig sok van. (például: nagyobb méretű borítékba rakod, csattanós műanyag védőtokba, hajtogathatsz papírból tokot magad is méretre – a lényeg, hogy méretben illeszkedjen hozzá, megtaláld a polcon és ne tűnjön el a többi mellett.
Még valami: Ha állítva tartod újságtartóban, vagy előfizetői tokban, tényleg sokat tettél, hogy ne porfogó legyen.
Fektetve is lehet elfogadhatóan tartani a méreten felülieket és a nagyon puha borítósokat. (Például: Eduárd fapados képregényújság) Festőmappákban is például – de, ha csak nincs tengernyi helyed a számukat minimalizáld.
És ne áruld el másik nagy gyűjtőknek, hogy én ilyen tanácsokat osztok.

A gyűjteményedbe nyugodtan beengedhetsz hivatalosan nem képregényeket is. Én például tavaly beszereztem Marék Veronika Coffi, Pocak, Paprika című mesekönyvét, ami kicsit mesekönyv, egyes oldalai rejtvények, máshol barkácstippek vannak, időnként pedig stripek futnak benne. Ja, és Paprika a Kisdobosban képregényhős volt. Hogy szigorúan nézve nem képregény? Na és? Elfér.

A kiállításról néhány gondolat:

A tíz legjobb képregényrajzoló, természetesen szubjektív. Tizenkettő vagy tizenöt is lehetett volna. Csak egyszerűen jól hangzott.

A többi kiválasztott: minél több ország magyarul megjelent képregénye jelen legyen, ha csak lehet ritkább kiadvánnyal, hogy egy jó keresztmetszet legyen kiadványtípusok között. Japánt például képviselhette volna Usagi album is, de olyat mindenki látott. Az az ország, ahonnan több alkotót beválasztottam a legjobb 10-be nem ismétlődik.

Végére hagytam egy hálás témát: a házikiadványt.
Ez egy jó lehetőség arra, hogy hatvan folytatásban megjelent képregényeket begyűjtsél. Természetesen olvashatod merevlemezen is, de az igazi kinyomtatva. Először is körbenézel a neten. Ajánlom a kepregenydb.hu-wiki menüpontját kiindulásnak. Adatbázisokból a Vamadia és az Arcanum ajánlott. Az előbbi ingyenes utóbbi fizetős, de könyvtárakban elérhető.

A Vamadián fent van: Buksi majdnem összes száma, Magyar Szó, Képes Ifjúság, Jó Pajtás, Mézeskalács. Az Arcanumon 6000 néi több cím van fent Rövid stripeket még az Autó-Motorban, vagy a Határőrben is találsz. A többséget meg találod a kepregenydb-n itt most csak azokat sorolom amiket nem és nincs az Arcanum ifjúsági témakörében se: Új magazin (vigyázat erotikus tartalom) Falusi vasárnap, Egyenlítő, Kirakat. Lementegeted közülük a létfontoságúakat. Dossziéba rendezed. Hasznos, ha szüneteket tartasz és ha látod egy történetnek elejét vagy befejezését felírod az újság dokumentumcímének végébe. Egy wordbe külön is jegyzetelhetsz, ha nagyon sokat válogattál össze. Megszabod hány oldalas lesz a kiadványod, elnevezed. Az a jó, ha olyan neve van, amiről nem mondaná meg más, hogy ilyen címmel hivatalos kiadvány nem volt. Eldöntőd érdemel-e valaki egy példányt a környezetedben. Aztán mehetsz photoshopba. Az A/4-es papírméret 21,3 cm x 29,7 cm. Mérd fel nem lehet-e az oldalszámmal spórolni. Fél oldalas folytatásoknál áltatában lehet. Olvaszd össze, a végeredményt pedig sose psd-be mentsd, hanem PDF-be vagy jpegbe. Az adatvesztés szabad szemmel észrevehetetlen, de nyomtatni könnyebb. Azon a szélen ahol kötés lesz mindig hagyj helyet, inkább maradjon le, hogy az a 10. epizód minthogy lyukas legyen a füzet széle.

Amikor már sorba van rakva ajánlom a következő formulát dokumentumnévnek:01 Énkisházikiadványom2025Okada1. Ha nagyon üresnek érzed fontold meg ne tegyél-e bele néhány stripet, annyi van belőlük és a komoly történet végét is oldja. A nyomtatást bízd nyomdára Egyrészt nincs kínosabb, mint amikor a harmincadik oldalon a nyomtatód elkezd csíkozni Másrészt nyomdában kérhetsz az átlagos nyomtatópapírnál tartósabbat is, így nem fogod egy év alatt elnyűni, amin hónapokat dolgoztál. A tetejére mindig tegyél egy üres lapot borítónak. A borítórajzot elkészítheted te, tehetséges cimborád, ha rajzolni tudó ember nincs hozzá szkennelhetsz is be valamit. A borító hátlapjára nyugodtan tervezz tartalomjegyzéket. Hónapok munkája lesz benne, viszont lesz egy igazi ritkaság a gyűjteményedben, amit szívesen forgatsz.

The post A képregénygyűjtés esztétikája appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post Képregényfesztivál appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

A Magyar Képregény Szövetség ezen a rendezvényen adja át az Alfabéta-díjat és a Korcsmáros Pál-díjat is.

Idei videós összefoglalónkban a teljesség igénye nélkül szólaltatunk meg alkotókat. Ha érdekelnek a képregények, érdemes belenézned a tavalyi összefoglalóba is!

Idei videónk közreműködői :
Kertész Sándor – képregénykutató
Ghyczy Csongor – az Alfabéta-díjra jelölt Salem Budapest alkotója
Csörnyei Márk – a Zalaman és barátai alkotója
Érsek Laura – a “Frissen a nyomdába!” program egyik nyertese
Madarász Gergely – a Majomdaráló sorozat alkotója
Márok Attila – az Alfabéta-díjra jelölt Toldi – A malomkő árnyéka  alkotója
Leopold Maurer – a Rovarok c. osztrák képregény egyik alkotója
Luis Bustos – a García! c. spanyol képregénysorozat rajzolója.
László Márk – a Korcsmáros Pál díj nyertese.
Molnár Gábor – Alfabéta-díj nyertese kép-novella kategóriában.
Tebeli Szabolcs “Brazil”  – Alfabéta-díj nyertese képregény kategóriában.

The post Látogatás a 2023-as Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Keresd a képregényeket a könyvtárban is!  

The post Képregényfesztiválon jártunk appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.