– Sokan ezzel jönnek, gondolom, hogy a könyvtárosok szigorú, mogorva emberek, vagy hogy egész nap csak ülnek a pult mögött… De ezek az állítások egyáltalán nem igazak! – kezdi Alexandra – A könyvtárosoknak, hiszik vagy sem, sok dolguk van: fogadni a könyvtárba látogatókat, beiktatni a rendszerbe az új könyveket, rendet tenni a könyvespolcokon és még sorolhatnám…
– Mielőtt teljesítettem a közösségi szolgálatot én is azt hittem, hogy könyvtárosnak lenni unalmas, és nagyobbat nem is tévedhettem volna! – mondja Barnabás.
– Ha valaki azt hiszi, hogy könyvtárossá nagyon könnyen lehet válni, azt le kell lombozzam. – folytatja Alexandra.
– Először is a könyvtáros ahhoz, hogy könyvtáros legyen rengeteget tanul az egyetemen és ezért nagyon okos, művelt lesz. – egészíti ki Barnabás. – Emellett minden könyvtár gyűjti, feldolgozza a saját városa történetét, és így a könyvtárosok élő történelemkönyvekké változnak az évek során, rengeteg mindent tudnak a saját városukról, ami szerintem elképesztő. Illetve a könyvtárosok, sokszor segítenek az embereknek, például nyomtatás, számítógép használat, könyv- és vers keresés kapcsán.
– Az informatikai tudás is elengedhetetlen ma már ehhez a munkakörhöz…. – véli Alexandra – Ismerni kell a régi könyvekbe rejtett kártyák “titkos kódjait”, de a modern adatbázisok keresőnyelveit is egyaránt. Ami a mogorvaságot illeti… – folytatja – nekem lehetőségem nyílt idén nyáron a nagyatádi Bertók László Városi Könyvtárban közösségi szolgálatot teljesíteni és ott a könyvtáros nagyon is vicces figura volt. Órákig hallgattam volna a poénjait, mindamellett tanulságos történeteket is mesélt. Én és diáktársaim is sok új dolgot tanultunk.

– A könyvtárban amellett, hogy jó hangulat és családias légkör volt minden alkalommal, rengeteg tapasztalatot is szereztem. – kezdi Barnabás – Az első tanulság az volt a számomra, hogy még mindig sokan szeretnek könyvtárba járni és könyveket olvasni. Én is kisiskolás korom óta szeretek könyveket olvasni, hatalmas képzelő erőm van. Régebben úgy éreztem, hogy nagyon sok ember nem olvas már, esetleg azt gondolja, hogy a filmek sokkal jobbak. Itt viszont öröm volt látni, ahogy az anyukák és apukák hozták a gyerekeiket, hogy kikölcsönözzék nekik kedvenc mesekönyveiket. Azt, hogy a kisiskolások izgatottan érdeklődtek a Harry Potter és hasonló könyvek után, és persze azt is, ahogy idős nénik és bácsik lelkesen kölcsönözték ki az álltaluk kedvelt romantikus-, krimi-, vagy szépirodalmi könyveket.
– Szerettem, mikor kölcsönöztek tőlünk sok könyvet, mert azokat én vihettem fel a gépre. – áradozott Viktória – Jó volt együtt dolgozni a könyvtárosokkal és a diáktársaimmal is… – majd folytatja – Rengeteg könyv érkezik a könyvtárba és ezzel párhuzamosan sok el is avul. Sok figyelmet igényel az is, hogy hogyan rakjuk ki a könyvtár polcaira a könyveket, mivel jól átláthatónak kell lennie és látszódnia kell a borítónak vagy a könyv gerincén lévő címnek és szerzőnek. Az új könyveket katalogizálni kell, pecsételni és vonalkódot ragasztani bele… Nem is gondoltam, hogy ilyen sok időt vesz igénybe egy könyv bevitele a könyvtári rendszerbe, viszont engem ez a része fogott meg a legjobban. Nagyon tetszett! Volt néha egy kis idő játékokra is. A korábbi évek Országos Könyvtári Napjainak rejtvényeit is megfejtettük szabadidőnkben a diáktársaimmal. Szerettem azt is, amikor táborozós kisgyerekek jöttek hozzánk, kétszer is….

– A második fontos tanulság az volt a számomra, hogy a könyvtár egy fontos szociális tér. – állapítja meg Barnabás – Ugyanis ide az emberek nem csak kölcsönözni járnak, hanem egymással találkozni is. Többször volt olyan, hogy az emberek csak bejöttek egy jót beszélgetni és újságot olvasni. Olykor valamilyen segítséget jöttek kérni, mert nem értettek a telefon egy bizonyos funkciójához, vagy nem tudták kicserélni a sim kártyát, esetleg számítógépre vagy épp nyomtatóra volt szükségük.
– Egyik hétvégén kirándulásként a pécsi Tudásközpont épületében a Csorba Győző Könyvtárat is meglátogattuk. – Idézi fel Alexandra – Az ottani könyvtárosok, köztük Molnár Ferenc Tamás barátsággal fogadtak és készséggel mutatták meg nekem egy igazi nagy könyvtár működését. Számomra hatalmas élmény volt bejárni az egész épületet a tetőtől a pincében található raktárig. Sőt, még kölcsönöztem is.
A látogatás nem maradt viszonzatlan:
– Egyik nap meglátogatott minket egy Pécsen, a Csorba Győző Könyvtárban dolgozó fiatal könyvtáros is, Molnár Ferenc Tamás. – mondja Viktória – Sok dolgot tudtunk meg tőle is. Betekintést kaphatunk a Baranya Megyei könyvtári szolgáltató rendszer működésébe is. Nekem nagyon jó es kellemes volt az itt eltöltött idő!

– A közösségi szolgálatnak köszönhetően belecsöppenhettünk egy rövid időre a könyvtárosok világába. – egészíti ki Alexandra – Én is szívesen pakoltam vissza a könyveket a polcokra, pecsételtem bele az új könyvekbe, vagy segítettem a régi folyóiratok rendezésében. Szerintem ez az egyik legjobb közösségi szolgálatos helyszín! Aki szereti a könyveket, annak ideális helyszín a könyvtár a közösségi szolgálatra. De “csak úgy” meglátogatni is érdemes a Bertók László Városi Könyvtárat!
– A harmadik tanulság az volt a számomra, hogy könyvtárosnak lenni izgalmas! – így Barnabás – Összességében én nagyon élveztem a könyvtárban töltött időt és bátran tudom ajánlani másoknak is, hogy itt töltsék le a közösségi szolgálatukat.
Úgy vélem az itt eltöltött idő alatt mindenki találhat magának valamit, ami tanulságos vagy örömteli lehet a számára.

(Bogdán Viktória, Hadi Alexandra, Sőrés Barnabás Márton beszámolója nyomán)

Köszönjük a szolgálatotokat!

The post Képzelt riport a nyári közösségi szolgálatról a Bertók László Városi Könyvtárban appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.