A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhat meg.
(Pályázati azonosító: 505104/01760)

The post Író-olvasó találkozó – Vendégünk Szélesi Sándor appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Megnyitó helyett – olvassuk Ország Balázs írását saját szenvedélyéről, a képregénygyűjtésről…
Vagy hallgassuk meg itt!:

A képregénygyűjtés esztétikája
Írta: Ország Balázs

1990-ben kezdődött. A képregénnyel való ismertségem ugyan régebbre megy vissza, de valami akkor is elkezdődött. Nyűgös kissrác voltam hosszúra nyúlt autóúton. Apu kiszállt velem egy képregényt venni. Az újságárusnál nem volt Nils Holgerson. Góliát se. Még Bobo se (pedig azt nagyon nyomatták akkoribban.) Superman volt meg Batman. „Ezek meg nem érdekelnek.” Én pedig férfiasan kiböktem: De. Tényleg érdekeltek. Mi olyan különleges van bennük, hogy a felnőttek tartanak tőlük?

Első Superman-em nem jelentette azt, hogy Nilst rögtön elfelejtettem volna. Egy gyerek a teljességet kívánja én is cserélgettem, hol egy Nils, hol egy Fantom utána egy Batman, majd egy Kockás. Ami érdekes: ma is így gyűjtök. Másként számomra unalmas lenne. Belefér ebbe az is, hogy időnként lehorgonyzok egy sorozat mellett azt rendszeresen veszem és még mellette válogatok. Főleg, ha az a sorozat nem egy figurára épül, mint a Kockás, vagy a néhai Epicline.

A gyűjtők közt én három félét különböztetek meg: divatgyűjtő, rajongógyűjtő, esztétagyűjtő.

A divatgyűjtő azért lát neki, mert az most menő és a padtársam is imádja. Én pedig szeretnék beszélőviszonyban maradni vele. Nincs ezzel semmi baj két kifutás lehetséges: Az illető vált a focistakártyákra és leáll a képregénnyel egy-két év múlva. A másik, hogy tovább lép a menőzésen és másféle utat keres, ha tetszik továbbfejlődik. Biztosra veszem, hogyha nem kotyogom ki, hogy érdekel a Superman, vagy nem tetszett volna, ma nem adnék elő, nem szerveznék kiállítást, egyszerűen kinőttem volna a képregényből.

A zsánergyűjtő megszeret egy történettípust, vagy egy tartalmát. Szuperhősöket, a fantasyt, a humort bármelyiket. Azt megkülönböztet figyelemmel kiséri a többibe csak néha kóstol bele. Egy szint fölött ez odáig fokozódhat, hogy az illető tudja a Fülesben melyik humoros képsorokat rajzolta John Miles, de hogy ugyanabban a számban Sebők Imre mit rajzolt meg az teljesen kiesik neki, mert az adaptációt nem szereti, vagy csak nem kiséri figyelemmel. Egyrészt csodálatos felfedezésekhez vezethet (Kubai kalandtörténet a Népszavában, újvidéki újságokban lapuló fumetti, mielőtt Magyarországon beindult volna és hasonlók.) – Másrészt, és erre nem árt felhívni a figyelmet csalódás okvetlenül lesz. Elég csak megnézni mondjuk a Superman halála című kötetet. Minden DC univerzum nagy képregénygyűjtemény tartalmaz egy mai és egy korábbi hasonló történetet. Amikor Superman egy második világháború alatti történetben látszólag meghal, egy piti besurranó tolvaj lövi le, utána pofon is vágja és amikor holtan esik össze nem is csodálkozik. A temetésén egy nő azt mondja: “Ma nem lennék férjnél ha Superman nem utazza át a fél világot, csak hogy bebizonyítsa Charles tényleg szeret engem” Amikor a kilencvenes években kinyírták Supermant nem csak egy szörnyeteg kellett hozzá, ami már előtte lezúzott egy rakás szuperhőst Metropolis fele dőlt romokba, hanem ellenfelét Végítéletet és őt is csúcstechnikai laborokban vizsgálták meg tényleg meghaltak-e, illetve Supermant lehet-e újjáéleszteni.

Vagy horror téma. Horror a Szafári is, ahol enyelgő párokat döf le egy afrikai túravezető unalomból – ritka pocsék rajzokkal. Meg Dylan Dog is, ahol van olyan történet, ahol egyetlen ember hal meg a történet legvégén, természetes hallállal, a többi negyven oldal édesbús hangulatban erre az egyetlen eseményre készíti fel az olvasót. A történetet jóformán végig beszélgetik.

Valamelyik biztos nem fog tetszeni annyira.

Tájékozódási pontot adhatnak a kritikák, recenziók, de az írók rajzolók személye is. Ha az európai képregény a kedvenced könnyebb dolgod van: Ritkább a váltás, ahol mégis van a különbség se nagy. A magyaroknál is hasonló a helyzet.

Az antológia ezért is népszerű műfaj: valami biztos tetszeni fog benne. Valami meg biztos nem annyira. Kérdés inkább az, melyik van többségben.

Amerikaiaknál már nehezebb a dolog. Inkább érdemes tájékozódni melyik író mikor volt a csúcson. Ha erre nincs időd: ismerd meg a kiadót.

A Szépirodalmi Figyelő például konvencionális dolgokat nem ad ki. A többi üzleti, művészeti filozófiája is elolvasható a honlapjukon. Minél több a külföldön nagy siker volt és a bestsellerlistákon frázis annál üresebb a tulaj feje. Jó módszer, ha belelapozol a könyvbe és az ösztöneidre hallgatsz. Én volt már, hogy otthagytam agyon dicsért bevált író sorozatát, mert a színezése síkos papíron egyszerűen ronda lett. Ha egy ilyen alap dologra nem figyelnek, akkor miért higgyem el, hogy a többi rendben van. Ha rajongógyűjtő leszel, profi szinten szerzel egy széles műveltséget popkultúrából.

Az esztétagyűjtőnek – ezt a fajta az öreg Füles, Pajtás gyűjtők között figyelhető meg – a forma tetszik meg, nem a tartalom. Ha kezébe kerül egy régi pilótákról szóló képregény, az első amit megnéz benne, hogy néznek ki a repülők. Egy történelmi képregénynél az épületeket, hátteret, ruhákat, aztán olvas bele. Egy idő után már nem is csak képregényt gyűjt, hanem alkotók munkáit. A bekapcsolható területek száma végtelen. (Gerry Conway, Kevin Smith, Frank Miller forgatókönyvíró, Alan Moore, Neil Gaiman író, Krenner István, Sajdik Ferenc, Kassowiz Félix karikatúristák, Honti Nándor, Kapuvári Zelma díszlettervezők, Rudolph Dirks, Carl Barks, Francois Craenhals, Árkossy István, Zórád Ernő festők, de követett el képregényt Vértes Marcelltől Réber Lászlóig, Bortnyik Sándor, Jackie Chan, Kurt Cobain, Jim Henson, Federico Felinni, Stephen King is) Goethe nem, ő csak levelezett képregényaIkotóvaI.

Egy gyűjteményt bármit is állítanak a kiadók nem a darabszám tesz, hanem a minőség. Meglehet neked az összes Youngblood, Cyberforce, Spiderman: Chapter one, Hulk 2099 – épp annyira lesz érdekes, mint egy csomó szomját oltó szarvast ábrázoló festmény.

Egy-egy területet kiemelhetsz: ebből minden érdekel. Másokat teljesen kihagyhatsz, akkor is ha tiszteled, becsülöd. Inkább legyél egy-két területen professzor, mint sokból egyformán kontár. Idővel a gyűjtőköröd változni fog, amennyire te is változol.

Soha ne gyűjts többet, mint amennyit elolvasol.
Ha egy nagy kupacot kapsz mondjuk szülinapra szánj rá időt, hogy mindegyiket végigrágod kétszer. Két elolvasást a pocsék képregény is megérdemel. Elsőre nem mindent veszel észre, sőt vannak alkotók, akik kifejezetten erre építenek. Mintapélda: Neil Gaiman. Ha másodszorra is pocsék, legalább tudod mitől.
Tárolásnál az eszményített példa: műanyagtasak, keménypapírral kitámasztva. Számíts rá, hogy kipróbálásnál alig tudod előráncigálni a füzetet, ha pedig tasakot támasz nélkül alkalmazol nagy mennyiségben, egyszerre gyűrődik meg minden, te pedig sírógörcsöt kapsz. Keménygerincűeknél teljesen felesleges tasakolni, simán mehet a könyvespolcra. Ugyanolyan jó megoldás pedig sok van. (például: nagyobb méretű borítékba rakod, csattanós műanyag védőtokba, hajtogathatsz papírból tokot magad is méretre – a lényeg, hogy méretben illeszkedjen hozzá, megtaláld a polcon és ne tűnjön el a többi mellett.
Még valami: Ha állítva tartod újságtartóban, vagy előfizetői tokban, tényleg sokat tettél, hogy ne porfogó legyen.
Fektetve is lehet elfogadhatóan tartani a méreten felülieket és a nagyon puha borítósokat. (Például: Eduárd fapados képregényújság) Festőmappákban is például – de, ha csak nincs tengernyi helyed a számukat minimalizáld.
És ne áruld el másik nagy gyűjtőknek, hogy én ilyen tanácsokat osztok.

A gyűjteményedbe nyugodtan beengedhetsz hivatalosan nem képregényeket is. Én például tavaly beszereztem Marék Veronika Coffi, Pocak, Paprika című mesekönyvét, ami kicsit mesekönyv, egyes oldalai rejtvények, máshol barkácstippek vannak, időnként pedig stripek futnak benne. Ja, és Paprika a Kisdobosban képregényhős volt. Hogy szigorúan nézve nem képregény? Na és? Elfér.

A kiállításról néhány gondolat:

A tíz legjobb képregényrajzoló, természetesen szubjektív. Tizenkettő vagy tizenöt is lehetett volna. Csak egyszerűen jól hangzott.

A többi kiválasztott: minél több ország magyarul megjelent képregénye jelen legyen, ha csak lehet ritkább kiadvánnyal, hogy egy jó keresztmetszet legyen kiadványtípusok között. Japánt például képviselhette volna Usagi album is, de olyat mindenki látott. Az az ország, ahonnan több alkotót beválasztottam a legjobb 10-be nem ismétlődik.

Végére hagytam egy hálás témát: a házikiadványt.
Ez egy jó lehetőség arra, hogy hatvan folytatásban megjelent képregényeket begyűjtsél. Természetesen olvashatod merevlemezen is, de az igazi kinyomtatva. Először is körbenézel a neten. Ajánlom a kepregenydb.hu-wiki menüpontját kiindulásnak. Adatbázisokból a Vamadia és az Arcanum ajánlott. Az előbbi ingyenes utóbbi fizetős, de könyvtárakban elérhető.

A Vamadián fent van: Buksi majdnem összes száma, Magyar Szó, Képes Ifjúság, Jó Pajtás, Mézeskalács. Az Arcanumon 6000 néi több cím van fent Rövid stripeket még az Autó-Motorban, vagy a Határőrben is találsz. A többséget meg találod a kepregenydb-n itt most csak azokat sorolom amiket nem és nincs az Arcanum ifjúsági témakörében se: Új magazin (vigyázat erotikus tartalom) Falusi vasárnap, Egyenlítő, Kirakat. Lementegeted közülük a létfontoságúakat. Dossziéba rendezed. Hasznos, ha szüneteket tartasz és ha látod egy történetnek elejét vagy befejezését felírod az újság dokumentumcímének végébe. Egy wordbe külön is jegyzetelhetsz, ha nagyon sokat válogattál össze. Megszabod hány oldalas lesz a kiadványod, elnevezed. Az a jó, ha olyan neve van, amiről nem mondaná meg más, hogy ilyen címmel hivatalos kiadvány nem volt. Eldöntőd érdemel-e valaki egy példányt a környezetedben. Aztán mehetsz photoshopba. Az A/4-es papírméret 21,3 cm x 29,7 cm. Mérd fel nem lehet-e az oldalszámmal spórolni. Fél oldalas folytatásoknál áltatában lehet. Olvaszd össze, a végeredményt pedig sose psd-be mentsd, hanem PDF-be vagy jpegbe. Az adatvesztés szabad szemmel észrevehetetlen, de nyomtatni könnyebb. Azon a szélen ahol kötés lesz mindig hagyj helyet, inkább maradjon le, hogy az a 10. epizód minthogy lyukas legyen a füzet széle.

Amikor már sorba van rakva ajánlom a következő formulát dokumentumnévnek:01 Énkisházikiadványom2025Okada1. Ha nagyon üresnek érzed fontold meg ne tegyél-e bele néhány stripet, annyi van belőlük és a komoly történet végét is oldja. A nyomtatást bízd nyomdára Egyrészt nincs kínosabb, mint amikor a harmincadik oldalon a nyomtatód elkezd csíkozni Másrészt nyomdában kérhetsz az átlagos nyomtatópapírnál tartósabbat is, így nem fogod egy év alatt elnyűni, amin hónapokat dolgoztál. A tetejére mindig tegyél egy üres lapot borítónak. A borítórajzot elkészítheted te, tehetséges cimborád, ha rajzolni tudó ember nincs hozzá szkennelhetsz is be valamit. A borító hátlapjára nyugodtan tervezz tartalomjegyzéket. Hónapok munkája lesz benne, viszont lesz egy igazi ritkaság a gyűjteményedben, amit szívesen forgatsz.

The post A képregénygyűjtés esztétikája appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

A korábbi években megszokott „Nyári Olvasás Kihívás” alapjaira építkezve több hónapon át tartó játékot hirdetünk 6-21 év közötti olvasóinknak. A kihívás során a fő cél, hogy lehetőleg folyamatosan AKTÍV könyvtártag (és használó) legyél.

 Mik a szabályok?

– Első és legfontosabb szabály: legyél könyvtártag!
A játékban csak beiratkozott olvasók vehetnek részt. Az olvasójegyed száma lesz az egyéni azonosítód a játék során. (Ha nincs nálad az olvasójegyed, kérdezd meg a számát a könyvtárban!)

– Kölcsönözz könyveket (és időben hozd is vissza őket! ;))

– Lehetőséged szerint vegyél részt a könyvtár által meghirdetett nyílt játékokon, pályázatokon.
(Nyíltnak tekintünk minden olyan pályázatot, amire szabadon bárki nevezhet.)

Első játékelem: Havi kvíz

Október havi kvízünknek a képregények a témaköre – ennek külön is lesz eredményhirdetése.

November és március között havonta 1 tematikus kvíz kerül majd ki online felületeinkre – nem kötelező az adott hónapban kitölteni, a végeredmény számít majd – vagyis, hogy 2026. március 31-ig hány kvízt töltöttél ki összesen.  A kvízek nem lesznek sem nagyon könnyűek, sem nagyon nehezek.
Lesznek benne olyan kérdések, amikre a válaszokat csak könyvtárlátogatás/könyvtárhasználat során lehet megtalálni.
Lesznek olyan kérdések is, amihez lehet, hogy a szüleid, idősebb testvéreid segítsége is kell majd.
A kvízeket online is ki lehet tölteni, de nyomtatva is megtalálod a kérdéseket majd a könyvtárban.

Második játékelem: Olvasás kihívás 

2025 október 1. és 2026. március 31. között pontok szerezhetők, ha az általad kölcsönzött könyvet az alábbi tematikus listába is be tudod sorolni. (Minden témakörbe csak 1 db könyvet számolhatsz el, egy könyvet csak egy témakörbe tehetsz!)
Tehát összesen 10 db könyvet számolhatsz el a 6 hónap alatt.
Ha legalább 6 könyvet  kölcsönöztél és olvastál. Teljesítettnek vesszük a kihívást. (A könyvek hossza nincs megszabva!)

1. Testvérekről szól.
2. Állatok a főszereplők.
3. Magyar szerző műve.
4. Kötelező vagy ajánlott olvasmány (vagy annak feldolgozása).
5. Verseskötet.
6. Úti kalandok térben és időben.
7. 2000 előtt jelent meg.
8. Sohasem olvastál még az írójától.
9. A címe csak egy szó.
10. Szín vagy szám van a címében.

Mire lesz szükséged a játékban való részvételhez?
Hogyan tudod vezetni, hogy milyen könyveket olvastál és melyik témába soroltad őket?

A könyvtárból vihetsz majd nyomtatott olvasónaplót – amibe vezetheted a kölcsönzéseidet – ugyanakkor, egy online felületen is rögzítheted. (Mi örülnénk neki, ha az online felületet is használnád. )

ITT ÉRHETŐ EL egy google drive-os űrlap.

Mit kell megadnod az űrlapon?
– Olvasójegyed számát  és a neved az azonosításhoz.  (Ha nincs nálad az olvasójegyed, kérdezd meg a könyvtárban a számát.)
– A kölcsönzött könyv címét, szerzőjét.
– Hogy melyik kategóriába soroltad be a fentiek közül.

Pontot kaphatsz azért is, ha írsz rövid ajánlást a kölcsönzött könyvről!
Néhány mondatban foglald össze: Kiknek ajánlod elolvasni, miért ajánlod elolvasni? Ha nem tetszett annyira a könyv, azt is leírhatod! Nincs rossz válasz! (Ha még nem tudsz  írni, kérj meg egy felnőttet, hogy segítsen!)
Ha elég jól sikerül az ajánlásod, akkor bekerülhet a hivatalos katalógusunkba is és mások is olvashatják! Segíts nekünk, hogy a kedvenc könyveidet mások is megismerhessék

Könyvajánlót küldhetsz be pontért olyan könyvről is, ami nem sorolható be a listába. (Ugyanezen az űrlapon – a “kategórián kívül”-t jelöld be.)
Bármennyi könyvajánlót beküldhetsz, de csak olyan könyvről, amit kölcsönöztél is!
Ha legalább 6 szabadon választott könyvről írsz ajánlót, a kihívás akkor is teljesítettnek vesszük!  

Fontos:
– Akinek az eredményhirdetéskor még fennálló könyvtári tartozása van, kizárható a játékból!

Jutalmazzuk:

– A legtöbbet kölcsönzőt.
– A legtöbb könyvajánló beküldőjét.
– A legtöbb helyes választ adó kvízkitöltőt. (Pontegyenlőség esetén fenntartjuk a sorsolás jogát.)
– Az abszolút győztest vagyis a legtöbb pontot összegyűjtő játékost. (Pontegyenlőség esetén fenntartjuk a sorsolás jogát.)
– Különdíj(ak): sorsolással az összes nevező közül.

Jó játékot!

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhat meg.
(Pályázati azonosító: 505104/01760)

The post Olvasás kihívás EXTRA appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Ha 25 éven aluli vagy és a te közeledben is van ilyen eszköz, ráadásul még tudod és szereted is használni, akkor nincs is min gondolkodnod! 🙂 Nevezz a fotópályázatunkra!

Részletes kiírás:

Könyvtárunk és a tíz éves Nagyatádi Fotókör előválogató fotópályázatot hirdet.

Két korcsoportban:
–A) 16 év alatti gyermek
-B) 16-25 év közötti fiatalok
(Tanulói jogviszony nem szükséges! Az életkor a lényeg!)
Két kategóriában:
– 1. Kötetlen színes
– 2. Kötetlen fekete-fehér (monokróm)

Kategóriánként max. 4 db digitális fényképet adhatsz be, tehát összesen max. 8 képet.
A pályázaton a mesterséges intelligencia kreativitását tilos használni! (MI-vel generált kép nem adható be!)
Csak fényképezőgéppel vagy telefonnal készült képeket fogadunk el. A montázs nem megengedett!
A képnek minimum 1920×1080 képpont felbontással kell rendelkeznie! – de kérjük minden esetben az eredeti, teljes méretű képet küldd be! (Lehetőség szerint őrizd meg a RAW fájlt is, ha olyan digitális fényképezőgéppel dolgozol, ami ilyen formátumot használ.)
A fájlok neve tetszőleges.
A fájlformátum JPG, sRGB mód.
A nevezendő képeket elsősorban e-mailben (google drive linken) várjuk a fotoklubatad@gmail.com e-mailcímre.

A levélben kérjük tüntesd fel :
Teljes neved (ahogy az igazolványban van!)
Pontos születési dátumod (év-hó-nap)
Levélcímed (Ahol utolér a postás! 🙂 )
és a képek címeit.
– A képek címei legyenek rövidek (1-2 szó, szókapcsolat)
– Ne tartalmazzanak írásjeleket
– Magyar vagy angol nyelvűek legyenek.
(Ha az e-mailben való küldést nem tudod megoldani, behozhatod a könyvtárba is pendrive-on, memóriakártyán, stb.)

Beküldési határidő: 2025.09.30.

Az előző évekhez hasonlóan a legjobb képek képviselik majd közösségünket egy Luxemburgban rendezendő FIAP ifjúsági fotópályázaton októberben!

Hajrá!

Bővebb információ, mentoráció, kérhető személyesen a Könyvtárban vagy a fotókör e-mailcímén (fotoklubatad@gmail.com)

The post Fotópályázat 25 éven aluliaknak appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post Internet Fiesta 2025 appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post Fotókiállítás 2024 appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post Rajzpályázat appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post Fotópályázat előválogató appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post Könyvbemutató: Csider Sándor: Földön és égen verseskötete appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post Könyvbemutató: Benács István: Versképek-Képversek appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.