templom Archives - NKSK - Bertók László Városi Könyvtár

SOMSSICH GÉZÁNÉ, saárdi gróf

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:40:21 +0000

Somssich Gézáné, saárdi gróf (1877-1965) született gróf Szőgyény Marich Mária földbirtokos. A család első őse S. Miklós csáktornyai várnagy, kapitány (†1671). Az előnevet adó Sárd mezővárost S. Antal (1689-1779) somogyi alispán nyerte királyi adományban. A S. család 1856-ban élt Kivadáron. A férj S. Géza (1866-1929) a cs. és kir. 7 huszárezredben teljesített szolgálatot, mint főhadnagy, csak gazdálkodással foglalkozott. A földbirtok kivadári területe: 1850 kat. hold, ebből 1300 k. hold a szántó, 300 erdő, 150 legelő és rét. Magyar gulyatenyészet, törzskönyvezett tehenészet, merinói és fésűs birka állománya 600 db. Mangalica tenyészet és halászat volt az uradalomban. A mezőgazdasági kiállításokon több díjat nyert a gazdaság. Fűrésztelepet is működtettek. A konvenciós családok száma 72. Az uradalmi lakások villanyvilágítással ellátottak. Uradalmi temploma is volt. A mauzóleum eredeti olasz márványból gránit alapon épült. A kastély parkjában 413 m mély az artézi kút, melynek vize 23 fok meleg, fürdője is épült. Az utódok: Zsigmond, László, József, Béla, Mária Terézia

The post SOMSSICH GÉZÁNÉ, saárdi gróf appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

MOZSGAY JÁNOS

root1 — Tue, 26 Oct 2021 18:30:43 +0000

Mozsgay János (1906-1959) kántor. Szigetváron született. 1936-ban választással került Nagyatádra, ahol a ferences templom kántora lett. A tanítóképzőt Pécsen végezte. Felesége atádi. Csodálatos hangja volt, továbbképzésre Pestre járt a Zeneművészeti Főiskolára. Karrierjét a háború akadályozta meg. 1944-46-ig katona, illetve fogoly volt. A templomi kórus mellett iskolai énektanítást is vállalt. Az ötvenes években őt is kitelepítették.

The post MOZSGAY JÁNOS appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KENÉZ SÁNDOR

root1 — Sat, 23 Oct 2021 20:36:54 +0000

Kenéz Sándor (1910-1979) ref. lelkipásztor. Dabon született, Pápán érettségizett és a teológiát is ott végezte. 1935-ben egy évig ösztöndíjasként Skóciában tanult. Nagyatádra 1940-ben került az új templomba, melynek ő volt az első papja. A háború alatt, mint Nagyatád „Wallenberge”, sok zsidót mentett egyházi igazolással. 1945 után az összedőlt templomot az országban elsőnek építették fel segítségével; „minden tégla átment a kezén”. Az ötvenes évek megpróbáltatásait angol nyelvórák adásával vészelte át. Hívták magasabb beosztásba, de nem hagyta el templomát.

The post KENÉZ SÁNDOR appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

JÁMBOR PÉTER

root1 — Sat, 23 Oct 2021 20:25:06 +0000

Jámbor Péter (1889-1954) festő és üveges mester. Kaposvárott végezte el iskoláit. 1914-ben katonai behívót kapott és a frontra került. Sebesülten 50%-os hadirokkantként került ki a kórházból, iparát nem tudta folytatni. 1918-ban Rinyaszentkirályra költözött családjával, munkalehetőséget vállalva. A Mándy-birtok bérlőjénél elvállalta a halastó és kisvasút építésének irányítását. Gyermekeit taníttatta, két fia az édesapa iparát folytatta. Hamarosan elismert lett a jól dolgozó vállalat a Kossuth utcában, ahol segédeket és inasokat is alkalmaztak. Aki itt tanulta a szakmát, rangot is szerzett. 1944-ben a honvédség által felajánlott nagy megbízatást is elvállalta. A MÁV állomások épületét tették rendbe: Gyékényesen, Barcson, Keszthelyen. A sok ezer pengős munkabért sohasem kapta meg a vállalkozó a közeledő frontharc miatt. 1945 tavaszán Jámbor Péter és családtagjai társadalmi munkában végezték el a római katolikus templom festését. Tevékeny társadalmi életet élt, több funkciót is elvállalt: a Frontharcos Szövetségben, az Iparostestületben és KIOSZ-ban. A református egyház önzetlen presbitere volt.

The post JÁMBOR PÉTER appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

CZINDERY IGNÁC FERENC, nagyatádi

root1 — Sat, 23 Oct 2021 06:30:04 +0000

Czindery Ignác Ferenc, nagyatádi (?-1768) földesúr, fia Czindery Györgynek és Malakóczi Évának. 1722-ben a nagyatádi uradalmat C. Ignácz Ferenc Varasd megye alispánja, Zágráb és Körös megye hiteles jegyzője, királyi tanácsos kapta meg III. Károlytól. 1731-ben letelepítette a Szent Ferenc rendet, hogy a horvát és magyar anyanyelvű lakosság részére az igehirdetés nehéz munkáját vállalhassák. 1733-ban háromszobás, konyhás, éléstárral ellátott lakást építtetett számukra téglából. 1740. július 22-én kiadott adományozó levelében területeket adományozott a templom, a temető, a rendház, a kert, a gyümölcsös, a gazdasági épületek, a legelők, a kaszálók, a szántóföldek, a halastavak számára. 1744-ban Kis-Atádon megépítette a Szent Rókus kápolnát, a temetővel együtt, ami 1802-ben betelt. 1751-ben tették le a rendház alapkövét, 1755-ben a barokk templom építése is előrehaladt, szentélyét 1797-ben megáldotta az esperesplébános. A templomépítést Czindery Ignácz fia, Rókus Gábor Ferenc fejezte be. A rend zárdájában volt a Czindery család által alapított ispotály (kórház). 1823-ig Czindery Pál Ferenc, majd Czindery László volt a földesúr.

The post CZINDERY IGNÁC FERENC, nagyatádi appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

AMBRUS IMRE MÁTÉ, pater OFM

root1 — Sat, 23 Oct 2021 01:13:55 +0000

Ambrus Imre Máté, pater OFM (1908-1982) ferences házfőnök. Marcaliban született. Gazdálkodó apja elesett az I. világháborúban. Pappá 1934-ben szentelték. 1945-től 1950. június 10-ig a nagyatádi rezidencia qvárdiánja. Nagyatád templomát, mely a II. világháború alatt rommá lett, ő építtette újjá. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása után, társaival együtt internálták. Búcsúszentlászlón halt meg, mint plébános.

The post AMBRUS IMRE MÁTÉ, pater OFM appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.