The post Fotópályázat 25 éven aluliaknak 2026. appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Az első képeslap története bizonytalan. Elődei a levelezőlapok és a borítékban elküldött üdvözlőkártyák. Ezeken már szerepelt rajz, hogy mekkora számít már képnek az egyéni megítélés kérdése.

A sok megközelítésből kiderül, hogy az 1870-es évek elején születőben volt és 1878-ban Párizsi postakonferencián ismerték el postai küldeménynek. Kezdetben viták voltak arról sérül-e a levéltitok azzal, hogy a lapot a kézbesítő is elolvashatja, de végül rájöttek arra, hogy bonyolult üzenetek közvetítésére nem alkalmas. Eleinte a képes félre is hagytak helyet az írásnak, később ez elmaradt.
A magyar (osztrák-magyar) képeslapkiadás 1896-ban indult a millennium alkalmából kiadott 32 részes postai sorozattal. Ezen volt királyi látogatás, ipari vásár, emlékművek, tájképek, festmények, budapesti életképek. Még ebben az évben elkezdtek kiadni magánvállalatok is, amit egyébként ma is szabad, csak a szocializmusban volt tilos.
Gyakori volt, hogy fotóműtermek, nyomdák, papírüzletek ezzel népszerűsítették magukat. A két világháború között Weinstock Ernő fotográfust a sajtó „képeslapkirálynak” nevezte el.

Ma nagyon gyakori, hogy egy múzeum, galéria ajándékként, vagy jelképes összegért osztogat képeslapot, amire üzenetet talán soha nem fognak írni – emléktárgy marad.
Előfordult, hogy neves képzőművészek is készítettek kis példányszámban (100-1000 példány) képeslapot. Többek közt Oskar Kokoscha.

A válogatásban elsősorban a hétköznapok üdvözlőlapjai szerepelnek, vállalva, hogy némelyik mára mulatságos, vagy szokatlan.

Ez a kis összeállítás nem jöhetett volna létre Szalai Magdolna és Buváry Ilona hagyatéka nélkül.
Köszönet Ország Lászlónak, aki az évek során a legtöbb múzeumi képeslapot összeszedte.

Ország Balázs

The post Új Minikiállítás appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Eredményhirdetés

A 2025. októbere és 2026. márciusa között zajlott
Olvasás Kihívás Extra programunk során
a következő személyeket jutalmazzuk ajándékkönyv-csomaggal:

A program ideje alatt a legtöbb könyvet kölcsönző alsós:
HILLER ZSÓFIA

A program ideje alatt a legtöbb könyvet kölcsönző felsős:
GELENCSÉR VINCE

A program ideje alatt a legtöbb könyvet kölcsönző,
a könyvtárat legaktívabban használó 14 éven felüli (és 21 éven aluli):
LENGYEL HANNA
KOVÁCS MÁTÉ

A program ideje alatt a havi kvízekből legtöbb pontot összegyűjtő alsós:
KUTSCHERA OLIVÉR

A program ideje alatt a havi kvízekből legtöbb pontot összegyűjtő felsős:
LUCZA BENCE

A program ideje alatt könyvajánlóval legtöbb plusz pontot szerző:
STRAUSZ KATA ANNA

Különdíjat kap a legtöbb pontot szerző óvodás olvasónk:
SZANTNER HÉDI

SORSOLÁS:

Sorsolással négy további könyvcsomag gazdáját választottuk ki – azok közül akik a hat hónapsorán könyvet kölcsönöztek VAGY legalább egy havi kvízt töltöttek ki VAGY legalább egy könyvtári rendezvényen vettek részt VAGY bármilyen plusz pontot adó tevékenységben részt vettek.
A program ideje alatt 353 fő teljesítette a sorsolásra bekerülés minimum követelményeit.
A sorsolást véletlenszám-generátoron alapuló online sorsolási rendszerrel végeztük el 2026.05.13-án.

A nyertesek:

FARKAS EPERKE

HALAVUK EVELIN

ORBÁN ZOÉ

SZABÓ LŐRINC

Gratulálunk a nyerteseknek!

Ajándékaitokat átvehetitek a könyvtár nyitvatartási idejében vagy előre megbeszélt időpontban.
(Az ajándék átvételét dokumentálni kell átvételi elismervény aláírásával, fotóval. )

A program megvalósulását és az ajándékkönyvek
beszerzését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

The post Eredményhirdetés – Olvasás Kihívás Extra appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Összesen közel 150 diák vett részt ma programjainkon az Árpád és a Bárdos iskolából. Nekik tartott foglalkozásokat, előadásokat az írónő.

Az első előadás során 1-2 osztályosnak szóló Léna és a huszonhárom herceg c. könyvébe nyerhettek betekintést a picik.

A második előadás  meg sem állt egyenesen a világűrig, hiszen a Slutty az űrből c. 3-4 osztályos korcsoportnak szóló könyve került bemutatásra. Maga Slutty is itt volt, a gyerekek kérdezhettek tőle, beszélgethettek vele.

A harmadik csoportban már a felsősök (5-6 osztályosok) számára írt műveivel a Hanga és Várkony sorozattal ismerkedhettek meg a diákok. A sorozat kapcsán a krimi és a kalandregény műfajával is megismerkedhettek. – Első kézből, hiszen Mészöly Ágnes a felnőtteknek is ír krimiket.A délelőtt folyamán persze szóba került a könyvírás, könyvkiadás folyamata, de a kortárs irodalom is.

A szerző most bemutatott könyvei és más könyvei is elérhetők a könyvtárban….

A rendezvény az Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.
(Pályázati azonosító: 505104/01760)

The post Mészöly Ágnes olvasásnépszerűsítő előadásai appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.
(Pályázati azonosító: 505104/01760)

The post A történelmi-romantikus regénytől a csillagokig. appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Olvasás Kihívás Extra programsorozatunk első író-olvasó találkozóját 2025. november 6 -án tartottuk meg. Vendégünk Kovács Attila (Holden Rose) volt.

Attila a piciknek szóló előadásában arról beszélt, hogy miért fontos az olvasás. Felolvasott a könyvéből is, majd kérdéseket tett fel a felolvasott szöveg kapcsán. A legtöbb kérdésre helyesen felelő diák meg is nyerte a könyvet.

A nagyobbaknak arra mutatott rá, hogy az egyre bővülő feladatok és elvárások mellett is lehet (és kellene is) időt szakítani az olvasásra…

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.
(Pályázati azonosító: 505104/01760)

The post Kovács Attila (Holden Rose) olvasásnépszerűsítő előadásai appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhat meg.
(Pályázati azonosító: 505104/01760)

The post Író-olvasó találkozó – Vendégünk Szélesi Sándor appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Beavatta a fiatalokat a szerkesztőségi munkába is, megtudhatták hogyan is készül egy könyv.

A program zárásaként modern diáknyelvi szlenggel kapcsolatos kvízt töltöttek ki a fiatalok.

Olvass tovább:
Máté Abigél interjúja az írónővel. 
Máté Abigél írása a Hűvösvölgyi suli sorozatról. 

The post Maros Edit író-olvasó találkozó appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnének képregényt is nyerni
Másodsorban azoknak, akik megnézik a képregényes kiállításunkat
Nem könnyű, de nem is neház.
Minden kérdésre megtalálod a választ a kiállításban, a képregényekben, vagy Ország Balázs
“A képregénygyűjtés esztétikája” c. írásában.

https://forms.gle/3S8A3WfTsMcdntwA7

The post Képregényes kvíz! appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Megnyitó helyett – olvassuk Ország Balázs írását saját szenvedélyéről, a képregénygyűjtésről…
Vagy hallgassuk meg itt!:

A képregénygyűjtés esztétikája
Írta: Ország Balázs

1990-ben kezdődött. A képregénnyel való ismertségem ugyan régebbre megy vissza, de valami akkor is elkezdődött. Nyűgös kissrác voltam hosszúra nyúlt autóúton. Apu kiszállt velem egy képregényt venni. Az újságárusnál nem volt Nils Holgerson. Góliát se. Még Bobo se (pedig azt nagyon nyomatták akkoribban.) Superman volt meg Batman. „Ezek meg nem érdekelnek.” Én pedig férfiasan kiböktem: De. Tényleg érdekeltek. Mi olyan különleges van bennük, hogy a felnőttek tartanak tőlük?

Első Superman-em nem jelentette azt, hogy Nilst rögtön elfelejtettem volna. Egy gyerek a teljességet kívánja én is cserélgettem, hol egy Nils, hol egy Fantom utána egy Batman, majd egy Kockás. Ami érdekes: ma is így gyűjtök. Másként számomra unalmas lenne. Belefér ebbe az is, hogy időnként lehorgonyzok egy sorozat mellett azt rendszeresen veszem és még mellette válogatok. Főleg, ha az a sorozat nem egy figurára épül, mint a Kockás, vagy a néhai Epicline.

A gyűjtők közt én három félét különböztetek meg: divatgyűjtő, rajongógyűjtő, esztétagyűjtő.

A divatgyűjtő azért lát neki, mert az most menő és a padtársam is imádja. Én pedig szeretnék beszélőviszonyban maradni vele. Nincs ezzel semmi baj két kifutás lehetséges: Az illető vált a focistakártyákra és leáll a képregénnyel egy-két év múlva. A másik, hogy tovább lép a menőzésen és másféle utat keres, ha tetszik továbbfejlődik. Biztosra veszem, hogyha nem kotyogom ki, hogy érdekel a Superman, vagy nem tetszett volna, ma nem adnék elő, nem szerveznék kiállítást, egyszerűen kinőttem volna a képregényből.

A zsánergyűjtő megszeret egy történettípust, vagy egy tartalmát. Szuperhősöket, a fantasyt, a humort bármelyiket. Azt megkülönböztet figyelemmel kiséri a többibe csak néha kóstol bele. Egy szint fölött ez odáig fokozódhat, hogy az illető tudja a Fülesben melyik humoros képsorokat rajzolta John Miles, de hogy ugyanabban a számban Sebők Imre mit rajzolt meg az teljesen kiesik neki, mert az adaptációt nem szereti, vagy csak nem kiséri figyelemmel. Egyrészt csodálatos felfedezésekhez vezethet (Kubai kalandtörténet a Népszavában, újvidéki újságokban lapuló fumetti, mielőtt Magyarországon beindult volna és hasonlók.) – Másrészt, és erre nem árt felhívni a figyelmet csalódás okvetlenül lesz. Elég csak megnézni mondjuk a Superman halála című kötetet. Minden DC univerzum nagy képregénygyűjtemény tartalmaz egy mai és egy korábbi hasonló történetet. Amikor Superman egy második világháború alatti történetben látszólag meghal, egy piti besurranó tolvaj lövi le, utána pofon is vágja és amikor holtan esik össze nem is csodálkozik. A temetésén egy nő azt mondja: “Ma nem lennék férjnél ha Superman nem utazza át a fél világot, csak hogy bebizonyítsa Charles tényleg szeret engem” Amikor a kilencvenes években kinyírták Supermant nem csak egy szörnyeteg kellett hozzá, ami már előtte lezúzott egy rakás szuperhőst Metropolis fele dőlt romokba, hanem ellenfelét Végítéletet és őt is csúcstechnikai laborokban vizsgálták meg tényleg meghaltak-e, illetve Supermant lehet-e újjáéleszteni.

Vagy horror téma. Horror a Szafári is, ahol enyelgő párokat döf le egy afrikai túravezető unalomból – ritka pocsék rajzokkal. Meg Dylan Dog is, ahol van olyan történet, ahol egyetlen ember hal meg a történet legvégén, természetes hallállal, a többi negyven oldal édesbús hangulatban erre az egyetlen eseményre készíti fel az olvasót. A történetet jóformán végig beszélgetik.

Valamelyik biztos nem fog tetszeni annyira.

Tájékozódási pontot adhatnak a kritikák, recenziók, de az írók rajzolók személye is. Ha az európai képregény a kedvenced könnyebb dolgod van: Ritkább a váltás, ahol mégis van a különbség se nagy. A magyaroknál is hasonló a helyzet.

Az antológia ezért is népszerű műfaj: valami biztos tetszeni fog benne. Valami meg biztos nem annyira. Kérdés inkább az, melyik van többségben.

Amerikaiaknál már nehezebb a dolog. Inkább érdemes tájékozódni melyik író mikor volt a csúcson. Ha erre nincs időd: ismerd meg a kiadót.

A Szépirodalmi Figyelő például konvencionális dolgokat nem ad ki. A többi üzleti, művészeti filozófiája is elolvasható a honlapjukon. Minél több a külföldön nagy siker volt és a bestsellerlistákon frázis annál üresebb a tulaj feje. Jó módszer, ha belelapozol a könyvbe és az ösztöneidre hallgatsz. Én volt már, hogy otthagytam agyon dicsért bevált író sorozatát, mert a színezése síkos papíron egyszerűen ronda lett. Ha egy ilyen alap dologra nem figyelnek, akkor miért higgyem el, hogy a többi rendben van. Ha rajongógyűjtő leszel, profi szinten szerzel egy széles műveltséget popkultúrából.

Az esztétagyűjtőnek – ezt a fajta az öreg Füles, Pajtás gyűjtők között figyelhető meg – a forma tetszik meg, nem a tartalom. Ha kezébe kerül egy régi pilótákról szóló képregény, az első amit megnéz benne, hogy néznek ki a repülők. Egy történelmi képregénynél az épületeket, hátteret, ruhákat, aztán olvas bele. Egy idő után már nem is csak képregényt gyűjt, hanem alkotók munkáit. A bekapcsolható területek száma végtelen. (Gerry Conway, Kevin Smith, Frank Miller forgatókönyvíró, Alan Moore, Neil Gaiman író, Krenner István, Sajdik Ferenc, Kassowiz Félix karikatúristák, Honti Nándor, Kapuvári Zelma díszlettervezők, Rudolph Dirks, Carl Barks, Francois Craenhals, Árkossy István, Zórád Ernő festők, de követett el képregényt Vértes Marcelltől Réber Lászlóig, Bortnyik Sándor, Jackie Chan, Kurt Cobain, Jim Henson, Federico Felinni, Stephen King is) Goethe nem, ő csak levelezett képregényaIkotóvaI.

Egy gyűjteményt bármit is állítanak a kiadók nem a darabszám tesz, hanem a minőség. Meglehet neked az összes Youngblood, Cyberforce, Spiderman: Chapter one, Hulk 2099 – épp annyira lesz érdekes, mint egy csomó szomját oltó szarvast ábrázoló festmény.

Egy-egy területet kiemelhetsz: ebből minden érdekel. Másokat teljesen kihagyhatsz, akkor is ha tiszteled, becsülöd. Inkább legyél egy-két területen professzor, mint sokból egyformán kontár. Idővel a gyűjtőköröd változni fog, amennyire te is változol.

Soha ne gyűjts többet, mint amennyit elolvasol.
Ha egy nagy kupacot kapsz mondjuk szülinapra szánj rá időt, hogy mindegyiket végigrágod kétszer. Két elolvasást a pocsék képregény is megérdemel. Elsőre nem mindent veszel észre, sőt vannak alkotók, akik kifejezetten erre építenek. Mintapélda: Neil Gaiman. Ha másodszorra is pocsék, legalább tudod mitől.
Tárolásnál az eszményített példa: műanyagtasak, keménypapírral kitámasztva. Számíts rá, hogy kipróbálásnál alig tudod előráncigálni a füzetet, ha pedig tasakot támasz nélkül alkalmazol nagy mennyiségben, egyszerre gyűrődik meg minden, te pedig sírógörcsöt kapsz. Keménygerincűeknél teljesen felesleges tasakolni, simán mehet a könyvespolcra. Ugyanolyan jó megoldás pedig sok van. (például: nagyobb méretű borítékba rakod, csattanós műanyag védőtokba, hajtogathatsz papírból tokot magad is méretre – a lényeg, hogy méretben illeszkedjen hozzá, megtaláld a polcon és ne tűnjön el a többi mellett.
Még valami: Ha állítva tartod újságtartóban, vagy előfizetői tokban, tényleg sokat tettél, hogy ne porfogó legyen.
Fektetve is lehet elfogadhatóan tartani a méreten felülieket és a nagyon puha borítósokat. (Például: Eduárd fapados képregényújság) Festőmappákban is például – de, ha csak nincs tengernyi helyed a számukat minimalizáld.
És ne áruld el másik nagy gyűjtőknek, hogy én ilyen tanácsokat osztok.

A gyűjteményedbe nyugodtan beengedhetsz hivatalosan nem képregényeket is. Én például tavaly beszereztem Marék Veronika Coffi, Pocak, Paprika című mesekönyvét, ami kicsit mesekönyv, egyes oldalai rejtvények, máshol barkácstippek vannak, időnként pedig stripek futnak benne. Ja, és Paprika a Kisdobosban képregényhős volt. Hogy szigorúan nézve nem képregény? Na és? Elfér.

A kiállításról néhány gondolat:

A tíz legjobb képregényrajzoló, természetesen szubjektív. Tizenkettő vagy tizenöt is lehetett volna. Csak egyszerűen jól hangzott.

A többi kiválasztott: minél több ország magyarul megjelent képregénye jelen legyen, ha csak lehet ritkább kiadvánnyal, hogy egy jó keresztmetszet legyen kiadványtípusok között. Japánt például képviselhette volna Usagi album is, de olyat mindenki látott. Az az ország, ahonnan több alkotót beválasztottam a legjobb 10-be nem ismétlődik.

Végére hagytam egy hálás témát: a házikiadványt.
Ez egy jó lehetőség arra, hogy hatvan folytatásban megjelent képregényeket begyűjtsél. Természetesen olvashatod merevlemezen is, de az igazi kinyomtatva. Először is körbenézel a neten. Ajánlom a kepregenydb.hu-wiki menüpontját kiindulásnak. Adatbázisokból a Vamadia és az Arcanum ajánlott. Az előbbi ingyenes utóbbi fizetős, de könyvtárakban elérhető.

A Vamadián fent van: Buksi majdnem összes száma, Magyar Szó, Képes Ifjúság, Jó Pajtás, Mézeskalács. Az Arcanumon 6000 néi több cím van fent Rövid stripeket még az Autó-Motorban, vagy a Határőrben is találsz. A többséget meg találod a kepregenydb-n itt most csak azokat sorolom amiket nem és nincs az Arcanum ifjúsági témakörében se: Új magazin (vigyázat erotikus tartalom) Falusi vasárnap, Egyenlítő, Kirakat. Lementegeted közülük a létfontoságúakat. Dossziéba rendezed. Hasznos, ha szüneteket tartasz és ha látod egy történetnek elejét vagy befejezését felírod az újság dokumentumcímének végébe. Egy wordbe külön is jegyzetelhetsz, ha nagyon sokat válogattál össze. Megszabod hány oldalas lesz a kiadványod, elnevezed. Az a jó, ha olyan neve van, amiről nem mondaná meg más, hogy ilyen címmel hivatalos kiadvány nem volt. Eldöntőd érdemel-e valaki egy példányt a környezetedben. Aztán mehetsz photoshopba. Az A/4-es papírméret 21,3 cm x 29,7 cm. Mérd fel nem lehet-e az oldalszámmal spórolni. Fél oldalas folytatásoknál áltatában lehet. Olvaszd össze, a végeredményt pedig sose psd-be mentsd, hanem PDF-be vagy jpegbe. Az adatvesztés szabad szemmel észrevehetetlen, de nyomtatni könnyebb. Azon a szélen ahol kötés lesz mindig hagyj helyet, inkább maradjon le, hogy az a 10. epizód minthogy lyukas legyen a füzet széle.

Amikor már sorba van rakva ajánlom a következő formulát dokumentumnévnek:01 Énkisházikiadványom2025Okada1. Ha nagyon üresnek érzed fontold meg ne tegyél-e bele néhány stripet, annyi van belőlük és a komoly történet végét is oldja. A nyomtatást bízd nyomdára Egyrészt nincs kínosabb, mint amikor a harmincadik oldalon a nyomtatód elkezd csíkozni Másrészt nyomdában kérhetsz az átlagos nyomtatópapírnál tartósabbat is, így nem fogod egy év alatt elnyűni, amin hónapokat dolgoztál. A tetejére mindig tegyél egy üres lapot borítónak. A borítórajzot elkészítheted te, tehetséges cimborád, ha rajzolni tudó ember nincs hozzá szkennelhetsz is be valamit. A borító hátlapjára nyugodtan tervezz tartalomjegyzéket. Hónapok munkája lesz benne, viszont lesz egy igazi ritkaság a gyűjteményedben, amit szívesen forgatsz.

The post A képregénygyűjtés esztétikája appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.