orosz front Archives - NKSK - Bertók László Városi Könyvtár

HORVÁTH FERENC (Feri Bácsi)

root1 — Sat, 19 Feb 2022 19:39:01 +0000

Horváth Ferenc (1919-2007) “Bodvica krónikása” 1919 november 2-án született Bodvicán. 1926-27-ben a helyi iskolában kezdte meg tanulmányait, Ruttner Andor tanítványaként. Öt elemit végzett, majd a polgári fiúiskolát kezdte meg, de már az első osztály elvégzése után ki is vették szülei. 13 évesen megkezdődött számára a mindennapos földművelői munka. 16 évesen írta első verseit. Beleznai József, dr. orvos-fogorvos vette pártfogásba, s látta el könyvekkel. Tőle a könyvkötés mesterségét is elsajátította. A II. világháború alatt, katonaként a polgári iskola második osztályát magántanulóként végezte el. A Don-kanyarba vezényelték, majd a háború után 800 nap orosz hadifogság várt rá. 1947 őszén jutott vissza Nagyatádra. Ekkor végezte el középfokú tanulmányait is. A Nagyatádi Földműves Szövetkezethez került, melynek tíz éven át ügyvezetője is volt. Ez az egyetlen igazi munkahelye volt, itt érte a nyugdíj is. A Bodvicai Klubkönyvtár könyvtárosa lett. A Bodvicai Felolvasókör oszlopos tagja volt.
Helytörténeti írásai közül több könyvben is megjelent és a Múltidéző sorozatban is publikált.

Díjai, elismerései:

1938 és 1942. ifjúsági irodalmi pályázaton arany díszoklevél jutalom verseiért.
1971 és 1975. ,,Nagyatád Városért” emlékplakett tanácstagi munkájáért
1993. ,,Nagyatád Városért” kitüntetés helytörténeti kutatómunkájáért.
Somogy Megyei Honismereti Egyesület „Hősök könyve” pályázat harmadik díja. Emlékét hálásan megőrzi Nagyatád és a kertvárosi, bodvicai lakosság.

Főbb művei:

Bodvica története., 1989/90.
Nagyatád és Vidéke ÁFÉSZ 45 éve a fejlődés tükrében. ,1989.
Bodvica. Gyepük, gyalogutak, más nevezetes helyek., 1990.
Életképek., 1991/92.
Vízimalmok a Rinyán., 1997/98.
A Beleznai família és a doktor., 2000. (Múltidéző VII.)
A Duna-táj szerelmese. Ágoston Vencel festőművész., 2001. (Múltidéző IX.)
Katonadolog., 2001.
Mezey Mária Magdolna. A festő., 2003. (Múltidéző XIV.)
Száll a gépmadár., 2006.
Sárdinecek Bodvicán., 2006. ( Múltidéző XVIII.)
Soha többé háborút!, 2006.

The post HORVÁTH FERENC (Feri Bácsi) appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SZEKERES LAJOS

root1 — Thu, 28 Oct 2021 07:17:05 +0000

Szekeres Lajos (1896-1949) tanító. Nagyatádon született és itt is tanított. Az állami elemi iskolában volt a munkahelye (ma: Éltes Mátyás Iskola}. A kis első osztályos gyerekekkel kezdte és osztályát végigvitte mind a hat osztályon. Tanítványai nagyon szerették. Sírva búcsúztak tőle azok, akik negyedik után középiskolába kerültek. Babay József „Gárdonyi-szívű” tanítónak nevezte. Az első világháborúban 1915-től a háború befejezéséig küzdött az orosz és olasz harctereken mint tartalékos hadnagy. Károly Csapatkereszttel tüntették ki.

The post SZEKERES LAJOS appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

SCHMIDEG DEZSŐ

root1 — Thu, 28 Oct 2021 06:30:07 +0000

Schmideg Dezső (1893-1945) szabó mester. Görgetegi zsidó kereskedőcsalád gyermeke. Apjával együtt részt vett az első világháborúban. 1914 őszén már a szerb, majd az orosz harctérre került. 1915-ben fogságba esett, 1918-ban tért haza. Helytállásáért kitüntetésben részesült. Édesapja elesett a harctéren. Nagyatádon nősült: felesége Hamburger Rózsa, fia Sándor. A Kossuth utcában, a Turul patika mellett volt a szabóműhelye és lakása. A második világháborúban újra behívták, munkaszolgálatra. Az orosz harctéren 1945. január 15-én hősi halált halt.

The post SCHMIDEG DEZSŐ appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

NAGY ÁRPÁD, dr.

root1 — Wed, 27 Oct 2021 19:09:50 +0000

Nagy Árpád, dr. Fiatalon az első világháborúban az orosz frontra került, 1914-ben fogságba esett. Hazatérve folytatta tanulmányait. 1921 elején orvossá avatták a fővárosban. Két évig működött a budapesti elsőszámú női klinikán, majd a Szent István Kórház sebészeti osztályán. 1923-ban lett Göllén körorvos, majd a nagyatádi járás tisztiorvosa és a Tüdőbeteg-gondozó Intézet vezetője. A Rockefeller-alap költségén amerikai tanulmányúton volt. Megfordult Angliában, Skóciában és Franciaországban. A baltimore-i Johns Hopkins University közegészségügyi diplomáját is elnyerte. Kitüntetése a bronz vitézségi érem.

The post NAGY ÁRPÁD, dr. appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KOVÁTS DÉNES, dr., vitéz

root1 — Sun, 24 Oct 2021 18:00:06 +0000

Kováts Dénes, dr., vitéz (1886-1970) járási főszolgabíró. Kaposvári vasutas gyermeke. Kiváló diákként került a fővárosi jogi egyetemre, ott diplomázott. Munkáját a Somogy megyei alispáni hivatalban kezdte. 1914-ben bevonult, és mint tartalékos zászlós a szerb és orosz frontokon küzdött. 1915-ben orosz fogságba került, 5 év múlva térhetett haza. Érdemeiért Nagy Ezüst Vitézségi érmet kapott és 1925-ben vitézzé avatták. Jogi gyakorlatát Csurgón és Szigetváron folytatta szolgabíróként. Nagyatádon 1926-ban választották főszolgabírónak. Ezt a tisztségét 1943-ig viselte. Utána Barcsra került 1947-ig, nyugdíjazásáig. 1950 után 2 hónapig az ÁVO börtönének foglya volt, nyugdíját megvonták, családja nélkülözött. Kaposváron halt meg. Felesége Szatmáry Dóra, húga volt Kaposvár főispánjának.

The post KOVÁTS DÉNES, dr., vitéz appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KOSSA JÁNOS ZOLTÁN

root1 — Sun, 24 Oct 2021 09:35:11 +0000

Kossa János Zoltán (1875-?) sütőmester. Cegléden született és ugyanitt szabadult. Budapest, Szeged, Kolozsvár, Szolnok kiváló mestereinél gyarapította szakismereteit. Kenyérsütödéjét 1910-ben alapította. Egy segédet, két tanoncot foglalkoztatott. A világháborúban 7 hónapot az olasz és orosz fronton töltött. 1910-ben feleségül vette Pálffy Máriát.

The post KOSSA JÁNOS ZOLTÁN appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

KISASSZONDY (KNAPP) JÁNOS

root1 — Sat, 23 Oct 2021 20:39:13 +0000

Kisasszondy (Knapp) János (1895-1966) tanár. (Korabeli forrásokban Kisasszondi-ként írják. Az Életrajzi kislexikon szócikkében Kisasszondy-ként szerepelt.) Atádi családból származott. (Elődei feltételezhetően a XVIII. században a németországi Hessen tartományból települtek át Somogy vármegyébe. Az 1794-95. évi nemzetiségi összeíráson 86 német család felsorolásában a Knapp név is olvasható.)
1928-tól a polgári fiúiskola matematika-fizika tanára. Sokoldalú pedagógus volt és közéleti ember. Tanított angol nyelvet, éneket, ő volt a NAP 155. cserkész csapat parancsnoka 1948-ig. Hegedült, zongorázott, fotózott. Karvezető volt az iskolai énekkarban. Kórusával sokat szerepelt. Az első világháborúban orosz fogságba került, és kalandos úton, a világot körbejárta; Japánból hajón tért haza.

The post KISASSZONDY (KNAPP) JÁNOS appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

HARSHÁZI ISTVÁN

root1 — Sat, 23 Oct 2021 16:49:35 +0000

Harsházi István (1883-1943) kocsifényező és kárpitosmester. Csurgón született. Segédként Budapesten működött. 1921-ben alapított üzeme elismert, jó szakmunkákat készített. Az 1923. évi Faluszövetség kiállításán elismerő oklevéllel tüntették ki. Ipartestületi elöljáró. Az I. világháború alatt 48 hónapig volt az orosz fronton. Felesége Golobics Margit, két gyermekük született.

The post HARSHÁZI ISTVÁN appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

BARTHA JÓZSEF

root1 — Sat, 23 Oct 2021 01:36:51 +0000

Bartha József (1885-? ) igazgató. A képzőt Csáktornyán végezte. Működését 1908-ban kezdte. 1919-ben került Nagyatádra. 1923 óta az elemi iskola vezetője. A Járási Tanító Egyesület elnöke, az ipari iskola igazgatója és óraadója volt. 10 évig a Hitel-szövetkezet, 4 évig a Hangya ügyvezetője. 11 hónapig az orosz fronton harcolt, 1915-ben fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. Nyugdíjazásáig volt az elemi iskola igazgatója.

The post BARTHA JÓZSEF appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.