Az első képeslap története bizonytalan. Elődei a levelezőlapok és a borítékban elküldött üdvözlőkártyák. Ezeken már szerepelt rajz, hogy mekkora számít már képnek az egyéni megítélés kérdése.

A sok megközelítésből kiderül, hogy az 1870-es évek elején születőben volt és 1878-ban Párizsi postakonferencián ismerték el postai küldeménynek. Kezdetben viták voltak arról sérül-e a levéltitok azzal, hogy a lapot a kézbesítő is elolvashatja, de végül rájöttek arra, hogy bonyolult üzenetek közvetítésére nem alkalmas. Eleinte a képes félre is hagytak helyet az írásnak, később ez elmaradt.
A magyar (osztrák-magyar) képeslapkiadás 1896-ban indult a millennium alkalmából kiadott 32 részes postai sorozattal. Ezen volt királyi látogatás, ipari vásár, emlékművek, tájképek, festmények, budapesti életképek. Még ebben az évben elkezdtek kiadni magánvállalatok is, amit egyébként ma is szabad, csak a szocializmusban volt tilos.
Gyakori volt, hogy fotóműtermek, nyomdák, papírüzletek ezzel népszerűsítették magukat. A két világháború között Weinstock Ernő fotográfust a sajtó „képeslapkirálynak” nevezte el.

Ma nagyon gyakori, hogy egy múzeum, galéria ajándékként, vagy jelképes összegért osztogat képeslapot, amire üzenetet talán soha nem fognak írni – emléktárgy marad.
Előfordult, hogy neves képzőművészek is készítettek kis példányszámban (100-1000 példány) képeslapot. Többek közt Oskar Kokoscha.

A válogatásban elsősorban a hétköznapok üdvözlőlapjai szerepelnek, vállalva, hogy némelyik mára mulatságos, vagy szokatlan.

Ez a kis összeállítás nem jöhetett volna létre Szalai Magdolna és Buváry Ilona hagyatéka nélkül.
Köszönet Ország Lászlónak, aki az évek során a legtöbb múzeumi képeslapot összeszedte.

Ország Balázs

The post Új Minikiállítás appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Megnyitó helyett – olvassuk Ország Balázs írását saját szenvedélyéről, a képregénygyűjtésről…
Vagy hallgassuk meg itt!:

A képregénygyűjtés esztétikája
Írta: Ország Balázs

1990-ben kezdődött. A képregénnyel való ismertségem ugyan régebbre megy vissza, de valami akkor is elkezdődött. Nyűgös kissrác voltam hosszúra nyúlt autóúton. Apu kiszállt velem egy képregényt venni. Az újságárusnál nem volt Nils Holgerson. Góliát se. Még Bobo se (pedig azt nagyon nyomatták akkoribban.) Superman volt meg Batman. „Ezek meg nem érdekelnek.” Én pedig férfiasan kiböktem: De. Tényleg érdekeltek. Mi olyan különleges van bennük, hogy a felnőttek tartanak tőlük?

Első Superman-em nem jelentette azt, hogy Nilst rögtön elfelejtettem volna. Egy gyerek a teljességet kívánja én is cserélgettem, hol egy Nils, hol egy Fantom utána egy Batman, majd egy Kockás. Ami érdekes: ma is így gyűjtök. Másként számomra unalmas lenne. Belefér ebbe az is, hogy időnként lehorgonyzok egy sorozat mellett azt rendszeresen veszem és még mellette válogatok. Főleg, ha az a sorozat nem egy figurára épül, mint a Kockás, vagy a néhai Epicline.

A gyűjtők közt én három félét különböztetek meg: divatgyűjtő, rajongógyűjtő, esztétagyűjtő.

A divatgyűjtő azért lát neki, mert az most menő és a padtársam is imádja. Én pedig szeretnék beszélőviszonyban maradni vele. Nincs ezzel semmi baj két kifutás lehetséges: Az illető vált a focistakártyákra és leáll a képregénnyel egy-két év múlva. A másik, hogy tovább lép a menőzésen és másféle utat keres, ha tetszik továbbfejlődik. Biztosra veszem, hogyha nem kotyogom ki, hogy érdekel a Superman, vagy nem tetszett volna, ma nem adnék elő, nem szerveznék kiállítást, egyszerűen kinőttem volna a képregényből.

A zsánergyűjtő megszeret egy történettípust, vagy egy tartalmát. Szuperhősöket, a fantasyt, a humort bármelyiket. Azt megkülönböztet figyelemmel kiséri a többibe csak néha kóstol bele. Egy szint fölött ez odáig fokozódhat, hogy az illető tudja a Fülesben melyik humoros képsorokat rajzolta John Miles, de hogy ugyanabban a számban Sebők Imre mit rajzolt meg az teljesen kiesik neki, mert az adaptációt nem szereti, vagy csak nem kiséri figyelemmel. Egyrészt csodálatos felfedezésekhez vezethet (Kubai kalandtörténet a Népszavában, újvidéki újságokban lapuló fumetti, mielőtt Magyarországon beindult volna és hasonlók.) – Másrészt, és erre nem árt felhívni a figyelmet csalódás okvetlenül lesz. Elég csak megnézni mondjuk a Superman halála című kötetet. Minden DC univerzum nagy képregénygyűjtemény tartalmaz egy mai és egy korábbi hasonló történetet. Amikor Superman egy második világháború alatti történetben látszólag meghal, egy piti besurranó tolvaj lövi le, utána pofon is vágja és amikor holtan esik össze nem is csodálkozik. A temetésén egy nő azt mondja: “Ma nem lennék férjnél ha Superman nem utazza át a fél világot, csak hogy bebizonyítsa Charles tényleg szeret engem” Amikor a kilencvenes években kinyírták Supermant nem csak egy szörnyeteg kellett hozzá, ami már előtte lezúzott egy rakás szuperhőst Metropolis fele dőlt romokba, hanem ellenfelét Végítéletet és őt is csúcstechnikai laborokban vizsgálták meg tényleg meghaltak-e, illetve Supermant lehet-e újjáéleszteni.

Vagy horror téma. Horror a Szafári is, ahol enyelgő párokat döf le egy afrikai túravezető unalomból – ritka pocsék rajzokkal. Meg Dylan Dog is, ahol van olyan történet, ahol egyetlen ember hal meg a történet legvégén, természetes hallállal, a többi negyven oldal édesbús hangulatban erre az egyetlen eseményre készíti fel az olvasót. A történetet jóformán végig beszélgetik.

Valamelyik biztos nem fog tetszeni annyira.

Tájékozódási pontot adhatnak a kritikák, recenziók, de az írók rajzolók személye is. Ha az európai képregény a kedvenced könnyebb dolgod van: Ritkább a váltás, ahol mégis van a különbség se nagy. A magyaroknál is hasonló a helyzet.

Az antológia ezért is népszerű műfaj: valami biztos tetszeni fog benne. Valami meg biztos nem annyira. Kérdés inkább az, melyik van többségben.

Amerikaiaknál már nehezebb a dolog. Inkább érdemes tájékozódni melyik író mikor volt a csúcson. Ha erre nincs időd: ismerd meg a kiadót.

A Szépirodalmi Figyelő például konvencionális dolgokat nem ad ki. A többi üzleti, művészeti filozófiája is elolvasható a honlapjukon. Minél több a külföldön nagy siker volt és a bestsellerlistákon frázis annál üresebb a tulaj feje. Jó módszer, ha belelapozol a könyvbe és az ösztöneidre hallgatsz. Én volt már, hogy otthagytam agyon dicsért bevált író sorozatát, mert a színezése síkos papíron egyszerűen ronda lett. Ha egy ilyen alap dologra nem figyelnek, akkor miért higgyem el, hogy a többi rendben van. Ha rajongógyűjtő leszel, profi szinten szerzel egy széles műveltséget popkultúrából.

Az esztétagyűjtőnek – ezt a fajta az öreg Füles, Pajtás gyűjtők között figyelhető meg – a forma tetszik meg, nem a tartalom. Ha kezébe kerül egy régi pilótákról szóló képregény, az első amit megnéz benne, hogy néznek ki a repülők. Egy történelmi képregénynél az épületeket, hátteret, ruhákat, aztán olvas bele. Egy idő után már nem is csak képregényt gyűjt, hanem alkotók munkáit. A bekapcsolható területek száma végtelen. (Gerry Conway, Kevin Smith, Frank Miller forgatókönyvíró, Alan Moore, Neil Gaiman író, Krenner István, Sajdik Ferenc, Kassowiz Félix karikatúristák, Honti Nándor, Kapuvári Zelma díszlettervezők, Rudolph Dirks, Carl Barks, Francois Craenhals, Árkossy István, Zórád Ernő festők, de követett el képregényt Vértes Marcelltől Réber Lászlóig, Bortnyik Sándor, Jackie Chan, Kurt Cobain, Jim Henson, Federico Felinni, Stephen King is) Goethe nem, ő csak levelezett képregényaIkotóvaI.

Egy gyűjteményt bármit is állítanak a kiadók nem a darabszám tesz, hanem a minőség. Meglehet neked az összes Youngblood, Cyberforce, Spiderman: Chapter one, Hulk 2099 – épp annyira lesz érdekes, mint egy csomó szomját oltó szarvast ábrázoló festmény.

Egy-egy területet kiemelhetsz: ebből minden érdekel. Másokat teljesen kihagyhatsz, akkor is ha tiszteled, becsülöd. Inkább legyél egy-két területen professzor, mint sokból egyformán kontár. Idővel a gyűjtőköröd változni fog, amennyire te is változol.

Soha ne gyűjts többet, mint amennyit elolvasol.
Ha egy nagy kupacot kapsz mondjuk szülinapra szánj rá időt, hogy mindegyiket végigrágod kétszer. Két elolvasást a pocsék képregény is megérdemel. Elsőre nem mindent veszel észre, sőt vannak alkotók, akik kifejezetten erre építenek. Mintapélda: Neil Gaiman. Ha másodszorra is pocsék, legalább tudod mitől.
Tárolásnál az eszményített példa: műanyagtasak, keménypapírral kitámasztva. Számíts rá, hogy kipróbálásnál alig tudod előráncigálni a füzetet, ha pedig tasakot támasz nélkül alkalmazol nagy mennyiségben, egyszerre gyűrődik meg minden, te pedig sírógörcsöt kapsz. Keménygerincűeknél teljesen felesleges tasakolni, simán mehet a könyvespolcra. Ugyanolyan jó megoldás pedig sok van. (például: nagyobb méretű borítékba rakod, csattanós műanyag védőtokba, hajtogathatsz papírból tokot magad is méretre – a lényeg, hogy méretben illeszkedjen hozzá, megtaláld a polcon és ne tűnjön el a többi mellett.
Még valami: Ha állítva tartod újságtartóban, vagy előfizetői tokban, tényleg sokat tettél, hogy ne porfogó legyen.
Fektetve is lehet elfogadhatóan tartani a méreten felülieket és a nagyon puha borítósokat. (Például: Eduárd fapados képregényújság) Festőmappákban is például – de, ha csak nincs tengernyi helyed a számukat minimalizáld.
És ne áruld el másik nagy gyűjtőknek, hogy én ilyen tanácsokat osztok.

A gyűjteményedbe nyugodtan beengedhetsz hivatalosan nem képregényeket is. Én például tavaly beszereztem Marék Veronika Coffi, Pocak, Paprika című mesekönyvét, ami kicsit mesekönyv, egyes oldalai rejtvények, máshol barkácstippek vannak, időnként pedig stripek futnak benne. Ja, és Paprika a Kisdobosban képregényhős volt. Hogy szigorúan nézve nem képregény? Na és? Elfér.

A kiállításról néhány gondolat:

A tíz legjobb képregényrajzoló, természetesen szubjektív. Tizenkettő vagy tizenöt is lehetett volna. Csak egyszerűen jól hangzott.

A többi kiválasztott: minél több ország magyarul megjelent képregénye jelen legyen, ha csak lehet ritkább kiadvánnyal, hogy egy jó keresztmetszet legyen kiadványtípusok között. Japánt például képviselhette volna Usagi album is, de olyat mindenki látott. Az az ország, ahonnan több alkotót beválasztottam a legjobb 10-be nem ismétlődik.

Végére hagytam egy hálás témát: a házikiadványt.
Ez egy jó lehetőség arra, hogy hatvan folytatásban megjelent képregényeket begyűjtsél. Természetesen olvashatod merevlemezen is, de az igazi kinyomtatva. Először is körbenézel a neten. Ajánlom a kepregenydb.hu-wiki menüpontját kiindulásnak. Adatbázisokból a Vamadia és az Arcanum ajánlott. Az előbbi ingyenes utóbbi fizetős, de könyvtárakban elérhető.

A Vamadián fent van: Buksi majdnem összes száma, Magyar Szó, Képes Ifjúság, Jó Pajtás, Mézeskalács. Az Arcanumon 6000 néi több cím van fent Rövid stripeket még az Autó-Motorban, vagy a Határőrben is találsz. A többséget meg találod a kepregenydb-n itt most csak azokat sorolom amiket nem és nincs az Arcanum ifjúsági témakörében se: Új magazin (vigyázat erotikus tartalom) Falusi vasárnap, Egyenlítő, Kirakat. Lementegeted közülük a létfontoságúakat. Dossziéba rendezed. Hasznos, ha szüneteket tartasz és ha látod egy történetnek elejét vagy befejezését felírod az újság dokumentumcímének végébe. Egy wordbe külön is jegyzetelhetsz, ha nagyon sokat válogattál össze. Megszabod hány oldalas lesz a kiadványod, elnevezed. Az a jó, ha olyan neve van, amiről nem mondaná meg más, hogy ilyen címmel hivatalos kiadvány nem volt. Eldöntőd érdemel-e valaki egy példányt a környezetedben. Aztán mehetsz photoshopba. Az A/4-es papírméret 21,3 cm x 29,7 cm. Mérd fel nem lehet-e az oldalszámmal spórolni. Fél oldalas folytatásoknál áltatában lehet. Olvaszd össze, a végeredményt pedig sose psd-be mentsd, hanem PDF-be vagy jpegbe. Az adatvesztés szabad szemmel észrevehetetlen, de nyomtatni könnyebb. Azon a szélen ahol kötés lesz mindig hagyj helyet, inkább maradjon le, hogy az a 10. epizód minthogy lyukas legyen a füzet széle.

Amikor már sorba van rakva ajánlom a következő formulát dokumentumnévnek:01 Énkisházikiadványom2025Okada1. Ha nagyon üresnek érzed fontold meg ne tegyél-e bele néhány stripet, annyi van belőlük és a komoly történet végét is oldja. A nyomtatást bízd nyomdára Egyrészt nincs kínosabb, mint amikor a harmincadik oldalon a nyomtatód elkezd csíkozni Másrészt nyomdában kérhetsz az átlagos nyomtatópapírnál tartósabbat is, így nem fogod egy év alatt elnyűni, amin hónapokat dolgoztál. A tetejére mindig tegyél egy üres lapot borítónak. A borítórajzot elkészítheted te, tehetséges cimborád, ha rajzolni tudó ember nincs hozzá szkennelhetsz is be valamit. A borító hátlapjára nyugodtan tervezz tartalomjegyzéket. Hónapok munkája lesz benne, viszont lesz egy igazi ritkaság a gyűjteményedben, amit szívesen forgatsz.

The post A képregénygyűjtés esztétikája appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Szeptember 30 – Október 6.
Megbocsátás hete – késedelmi díj nélkül lehet visszahozni a régóta lejárt határidejű könyveket.

Kiállítások:
– Nagyatádi Fotókör házi kiállítása – a 2024. évi MAFOSZ SZALON kollekciójából.
– 110 éves a magyar animáció – 70 éves a magyar diafilmgyártás : képkockától a mozgóképig. Válogatás a könyvtár, a könyvtár dolgozói és a Nagyatádi Fotókör gyűjteményéből.
– Négy elem – rajzkiállítás – a gyermekkönyvtár folyosóján.

Október 2. Szerda 10.00 óra
MaszatVilág – foglalkozás 1-2,5 éves gyerekeknek.
Előzetes regisztrációhoz kötött, a részvétel ingyenes. Ha részt kíván venni, kérjük jelentkezzen a könyvtár valamely elérhetőségén – vagy személyesen. A szükséges adatok: a résztvevő gyermek neve, életkora, a szülő elérhetősége.

Október 2. Szerda 17.00 óra
Balogh Márta (Petesmalmi Vidrapark): Pedró mese könyvbemutató

Október 5. KÖNYVES Szombat
9.00 óra Fiala Borcsa ifjúsági- és gyermekregényíró, újságíró, szerkesztő.

A beiratkozás egész nap ingyenes. Ezen a napon jutalmazzuk a nyári olvasás kihívás résztvevőit, a legtöbbet kölcsönző olvasót és a legtöbbet kölcsönző családot.

The post Országos Könyvtári Napok 2024 appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

The post Rajzpályázat appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Gerlecz László Tőzikék hajnala című képe az országos kiállítás anyagába is bekerült.

The post Fotókiállítás appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

A NASZI Fotókör a Kaposvári SZC Nagyatádi Szakképző Iskolájának fotószakköre, Somogyi-Magyar Szonja vezetésével készült fel idén a MAFOSZ által meghirdetett 45. Országos Diákfotó Pályázatra. A Mini kiállításban az a 10 kép látható, amelyből a pályázaton versenyző a kollekció állt. Bogdán Viktória két felvétele bekerült az országos kiállítás anyagába is.

A NASZI Fotókör mini kiállítása nyitvatartási időben megtekinthető Könyvtárunkban.

The post NASZI Fotókör Mini-kiállítása appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Petőfi Sándor Kiskőrösön született 1823. január 1-én. Az Országgyűlés 2020 decemberében határozatban döntött arról, hogy a 2022–2023-as évet Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja.

Petőfi életműve erősen kapcsolódik a Reformkorhoz – így az emlékév kapcsán más, neves reformkori személyek – hétköznapokban talán már elfeledett – életműve is előtérbe kerülhet. Nem utolsósorban ez az a korszak, amikor a “magyar nemzet” fogalma megerősödik, s a romantika (és a realizmus) mentén létrejön a a ma ismeret “magyar irodalom”… – Arról azonban nem mindig veszünk tudomást, hogy a “klasszikusok” sem “klasszikusként” kezdték a pályafutásukat.  Milbacher Róbert egy interjúban a következőket mondta ezzel kapcsolatban:

“A legnagyobb krízisbe Petőfi Sándor taszította a magyar irodalmat. Amikor megjelent a magyar irodalmi életben, részegen tobzódó, pogány Anakreónként írták le, aki magát az ördögöt testesíti meg, kénköves bűzt terjeszt a magyar irodalomban, barátaival pedig sáros lábbal rúgják szét szépirodalmunk szentegyházát. Ezek majdnem szó szerinti idézetek a korabeli kritikákból. Valóban barbárként jelent meg abban a modern magyar irodalmi struktúrában, amely az 1840-es évekre lett kész. Olyan hangnemet, műfajokat, képeket használt, amelyeket ez az irodalmi rendszer nem tudott befogadni, mert nem tartották méltónak rá. Hortobágyi kocsmárosné? Anyám tyúkja? Azt már nem! Ráadásul nemcsak ennyit tett, hanem nekiállt saját képére formálni az irodalmi mezőt. Ezzel majdnem két teljes generáció munkáját tette tönkre, és azóta erre épül a magyar irodalom. Ennél nagyobb válság nincs, de ez azt is jelzi, hogy a válság nem feltétlenül rossz, annak a nyomán kiépülhet valamilyen új szisztéma. Persze ehhez kellett Arany János, ő csinált új kánont, új ízlést Petőfi innovációjából. Olyan nyelvet használt, amit addig más nem.” (Forrás: Petőfi Sándor taszította a legnagyobb krízisbe a magyar irodalmat | 24.hu)

A felnőtt részlegben megtalálható könyvkiállításunkban a Petőfi bicentenárium alkalmából megjelent legújabb könyveket mutatjuk be az olvasóknak. (Természetesen kiegészítve néhány régebbi kötettel is.) 

Petőfi Sándor összes prózai írása és levelezése, valamint próza- és drámafordításai Szalisznyó Lilla és Zentai Mária irodalomtörténészek szerkesztésében jelent meg, összes versei Kerényi Ferenc szerkesztésében, aki a költő tudományos igényű kiadásának több mint egy évtizede szerkesztője és sajtó alá rendezője. Ő jegyzi a Petőfi Sándor élete és költészete című könyvet is, ami egy kritikai életrajz. A magyar romantika ikercsillagai – Jókai Mór és Petőfi Sándor  című tanulmánykötet Szilágyi Márton szerkesztésében látott napvilágot. A bicentenárium kapcsán az Osiris kiadó gondozásában most megjelent 8 kötet egy sorozat része, hivatalosan 2022 június 7-én mutatták be őket. A következő másfél évben a tervek szerint további  kötetek látnak napvilágot.

The post Petőfi bicentenárium appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

Új tárlatot hoztak a nagyatádi óvodások!

A tematikus kiállítássorozat következő állomásában a
Madarak és fák napjához kapcsolódóan készült
alkotások kerülnek bemutatásra.
Látogatható az intézmény nyitva tartási idejében.

The post Madarak és fák napja – kiállítás appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.

A legkülönfélébb technikákkal találkozhatnak az idelátogatók; a munkák között a víz adja meg a logikai kapcsolatot. Sokszor valóban bele sem gondolunk, hogy hányféleképpen jelenik meg életünkben, mindennapjainkban a víz.
Az alkotások erre világítanak rá.

A kiállítás megtekinthető a Könyvtár nyitvatartási idejében 2022. március 28-tól.

The post Kiállítás a víz világnapja alkalmából appeared first on NKSK - Bertók László Városi Könyvtár.