Előzmények: A II. világháború előtt is voltak könyvtárak a településen, nyolc-tíz iskolai és egyesületi könyvtár működött a harmincas években. A háború alatt azonban ezek nagy részben elpusztultak.

A kezdet… 

 1952 április 6-án nyílt meg, 6184 kötettel a Nagyatádi Járási Könyvtár. A megye első járási könyvtáraként akkori feladata nem csak a település ellátása volt, hanem Nagyatád, Csurgó és Barcs térségében népkönyvtárak létrehozása is. 1952 szeptemberére már 37 népkönyvtárat látott el 9050 kötetes állományával. (Egy-egy népkönyvtárba olykor csak 100-400 kötet volt egyszerre.) 1953-tól aztán a csurgói és a barcsi könyvtárak szintén járási könyvtárak lettek.  
Már a korabeli napilapok is megemlítik, hogy noha sok a könyv – de kevés az igazán “jó könyv”. Mesekönyv alig, Cooper és Verne például “kevés” volt, 1-2 darab mindössze – jegyzi meg Szántó István 1956 októberében. Az indulás tehát nehézkes volt, az arányok megtalálása a szakkönyvek, a szórakoztató-, népszerű irodalom, és a kézikönyvek között nem sikerült azonnal. (Erre részben rányomta bélyegét, a politikai nyomás is, hiszen a második világháborút követően a teljes könyvtári ellátást gyakorlatilag a nulláról kellett újra kiépíteni.)

1958-ban újabb 271 kötettel gyarapodott a gyűjtemény. Ugyanebben az évben vezették be a szabadpolcos rendszert a Nagyatádi Járási Könyvtárban.  Ez időben a könyvtár vezetője Illés János. (Szocialista Kultúráért Érdeméremmel jutalmazták munkáját 1965-ben.) A kölcsönzés mellett versmondó versenyek, előadások, könyvkiállítások, könyvesbálok színesítik a könyvtár életét. 1959-ben már 235 beiratkozott felnőtt olvasó volt a könyvtárban számon tartva.  

1952-65 között a jelenlegi Atád Áruház emeletén (Széchenyi tér 28.) működött a könyvtár. 

Az 1960-as évekre megnövekszik a könyvtár forgalma – ha hinni lehet a korabeli sajtónak, akkor  1965-ben már 1230 beiratkozott olvasója van a könyvtárnak, naponta 60 olvasó 180-200 könyvet kölcsönzött. A könyvtárnak akkor 11600 kötetes állománya, 2000 diafilmje volt. Már működött a Kivadáron, Bodvicán, Henészben fiókkönyvtár (Összesen közel 400 olvasóval.)  
1967-ben már a Hunyadi utca 11-szám alatt indult el a gyermekkönyvtári részleg. 
 

1965-74-ig a Hunyadi utca 11 szám.

1973-ban Turbék Károly igazgatósága idején kezdték el építeni a Bodvicai Fiókkönyvtár új helyét. (Addig csak ideiglenes helye volt a könyvszekrénynek.) 

A település 1971-ben kapott városi rangot, ami a könyvtár életére is jelentősen kihatott. A könyvtári szolgáltatások városi szintű megteremtése érdekében javítani kellett a működési feltételeket, és 1974-ben a volt Magyar Nemzeti Bankfiók helyére költözött a könyvtár. 

1975-re már 40 000 kötetnyi állománnyal bír a könyvtár, 140 különféle folyóiratot járat, emellett diafilmek, térképek, hanglemezek is találhatóak már szép számmal a gyűjteményben. Járási könyvtárként ez évben 48 kisebb könyvtár tartozott hozzá. Megjelent a könyvtárban a mikrofilm és a másolóberendezés. Ez időben készült el a várossal kapcsolatos cikkbibliográfia is. 

1980-ban felújították, bővítették az épületet. 

Ekkor kap külön helyet a zenei részleg és a helytörténeti részleg. A zenei részleget 1981-ben adták át galériás megoldással, (Ahol ma a helyismereti gyűjtemény és a művészetről szóló szakirodalom található.)

1982-ben rekordszámú, 3000 feletti olvasószámot regisztráltak éves szinten. 

1985-ben fektették le a videotéka alapjait. Kezdetben Huszár Tibor helyi fényképészmester segítségével rögzítettek VHS-re rendezvényeket, majd a Könyvtár saját VHS felvevőt vásárolt. 

1987 májusában, az Ünnepi Könyvhét alkalmából adták át a Könyvtár új épületrészét:  a jelenlegi Gyermekkönyvtárat. A város vezetése a könyvtár épületével szinte szervesen összefüggő, szomszédos műemlék jellegű épület felújításával optimális keretet adott a gyermekkönyvtári munkának. Tágas, világos, boltíves belső terek jellemzik az új épületszárnyat, amely külön bejáratot kapott, kis átjáróval kapcsolódva a főépülethez. Itt helyezték el a médiatárat is.

A rendszerváltásig járási könyvtárként módszertani, kistérségi feladatokat is ellátott az intézmény, de ez a feladatkör a 90-es évek elején megszűnt, ezt a szerepet a kaposvári Megyei és Városi Könyvtár vette át. (Sokat kellett várni az új könyvtári törvényre is, ami rendezte a rendszerváltozás utáni könyvtári életet.) 

A könyvtár ma…. 

A felnőtt könyvtár alapvetően szépirodalmi és szakirodalmi részlegekből áll. A bejáratnál található a folyóirat-olvasó, és ebben a teremben nyert elhelyezést a szépirodalom és a kézikönyvtári állomány. Itt zajlik a kölcsönzési adminisztráció és a tájékoztatás is, ahol a könyvtárosok segítenek a használóknak az eligazodásban. A belső két terem ad helyet a természet- és társadalomtudományoknak.
A 2002-ben pályázaton nyert hat multimédiás számítógép is itt kapott helyet, jelenleg is ingyenes internet-eléréssel a könyvtár beiratkozott használói számára, mivel 2004 óta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium újabb pályázatának eredményeként E-Magyarország Pontként is működik. 
Így megindulhatott a számítógépes infrastruktúra fejlesztése is. 

Jelenleg a Városi Könyvtár a Nagyatádi Kulturális és Sport Központ intézményegysége. Az intézmény jogi státuszát tekintve önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó. Az integrált intézmény alapvetően kulturális, sport és marketing feladatok ellátására szerveződött.
Az NKSK Városi Könyvtár általános gyűjtőkörű, városi nyilvános könyvtári ellátást biztosít. A nyilvános könyvtár alapfeladatait a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény (a továbbiakban Kultv.) határozza meg. A városi könyvtár ellátja a nyilvános könyvtár Kultv.55§-ában meghatározott alapfeladatait, és a települési közkönyvtár Kultv. 65.§-ában meghatározott feladatait.