Bajcsi István (1880-1967). Testvéreivel együtt Nagyatádon született, majd édesapja mesterségét választotta. Néhai Bajcsi Imre (1844-1903) fazekasmester, gerencsér volt. A lakóház és a raktár a Petőfi utca 1-3. szám alatt volt. A használati tárgyakat, kancsókat, tálakat, köcsögöket a Széchenyi téren piaci napokon árusította a mester. (A piac a téren volt az Bővebben……
Bánhidi (Burics) László (1896–1949) polgári iskola igazgató. Középiskolai tanárként került a nagyatádi fiú iskolához, 1938-1949-ig volt a polgári iskola igazgatója. Mint közéleti ember több egyesületnél tevékenykedett. Az Uj Somogyban jelentek meg sportcikkei, és különböző kiadványokban szociográfiái. Nagyatád nagyközség múltja és jelene címen 1933-ban megírta a város monográfiáját. 1999-ben halálának 50. Bővebben……
Bartha József (1885-? ) igazgató. A képzőt Csáktornyán végezte. Működését 1908-ban kezdte. 1919-ben került Nagyatádra. 1923 óta az elemi iskola vezetője. A Járási Tanító Egyesület elnöke, az ipari iskola igazgatója és óraadója volt. 10 évig a Hitel-szövetkezet, 4 évig a Hangya ügyvezetője. 11 hónapig az orosz fronton harcolt, 1915-ben fogságba Bővebben……
Beleznai Géza (1894-1933) tanár, gyermekéveit Bodvicán töltötte. Apja Beleznai István {1894), anyja Sztankó Mária. Második fiúként Géza született a családba. Az elemi iskolát Bodvicán, a négy polgárit Nagyatádon végezte. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett tanári diplomát, Budapesten tanított. Az I. világháború a harctérre szólította. Főhadnagyként több kitüntetés birtokosaként, sebesülten került Bővebben……
Bertók László (1935-2020) író, költő. A somogyi kötődésű író, költő 1982-ben József Attila, 1989-ben Graves, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette. Az író, költő 1959-1965 között Nagyatádon élt és könyvtárosként dolgozott a Nagyatádi Járási Könyvtárban. A Nagyatádhoz kötődő irodalmi munkássága kiemelkedő, tevékenységével Bővebben……