Kárpáti Ernő (1882-1939) tanár, iskolaigazgató. Tanulmányait a győri főgimnáziumban és tanítóképzőben végezte, A polgári iskolai tanárképzőt Budapesten a természettudományi szakon. 1908 decemberétől a helyi községi polgári fiúiskola tanára, 1914-től igazgató-helyettes, 1921-től nyugdíjazásig igazgatóként működött. A számtantanítás gyökeres reformját hirdette. Egy praktikus szemléltetőeszközt szerkesztett, amely 1928-ban szabadalmat nyert. Az eszközt Csurgó, Bővebben……
Kisasszondy (Knapp) János (1895-1966) tanár. (Korabeli forrásokban Kisasszondi-ként írják. Az Életrajzi kislexikon szócikkében Kisasszondy-ként szerepelt.) Atádi családból származott. (Elődei feltételezhetően a XVIII. században a németországi Hessen tartományból települtek át Somogy vármegyébe. Az 1794-95. évi nemzetiségi összeíráson 86 német család felsorolásában a Knapp név is olvasható.) 1928-tól a polgári fiúiskola matematika-fizika Bővebben……
Kraumann Erik (1907-1978) festőművész, tanár, a Sáros megyei Kisszebenben született. Iskoláit Eperjesen és Bécsben végezte. 1925-ben a Budapesti Műegyetem Építészeti karán kezdte el tanulmányait. A harmadik évfolyam után megbetegedett. Felgyógyulása után sikeresen felvételizett a Képzőművészeti Akadémia festő szakán, ahol Benkhard Ágost, majd Burghardt Rezső voltak mesterei. 1936-ban kiváló eredménnyel végzett. Bővebben……
Kutor Ferenc (1888-1970) ének-zene tanár, karnagy, zeneszerző. Csurgón tett képesítő vizsgát 1909-ben, a Zeneakadémián középiskolai zenetanári oklevelet szerzett. Tanárai: Antalffy Zsíros Dezső, Weiner Leó, Herzfeld Viktor, Siklós Albert. 1920-21-ben Bodvicán tanított. 1928-tól 1940-ig nyugdíjazásáig a Pécsi Tanítóképző Intézet ének-zene tanára. Római katolikus szertartási könyve 1929-ben jelent meg, két prelúdiumos orgona Bővebben……