Sárdi (Sárdinecz) Ferenc (1883-1941) kiváló művész-tanár. Édesapja Sárdinecz József jó nevű iparos volt. Az elemit a helyi állami iskolában végezte el. Erdélyben, Zalatnán szobrászati iskolát végzett. Mint őstehetség Budapesten folytatta tanulmányait, ahol elvégezte a 4 éves Iparművészeti Főiskolát. Okleveles iparművészként Nyitrán tanított 12 évig. 1919-ben visszatért Somogyba, ahol a helyi Bővebben……
Sebestyén Ede (1875-?) hírlapíró. Nagyatádi születésű, kaposvári diák, budapesti hírlapíró: 1897 óta. 1895-től Oroszországban az orosz irodalmat tanulmányozta. Szerkesztette a Könyv és a Könyvtári Szemle c. irodalmi lapokat, a Gyermekvédelem Lapját, valamint a Déli Hírek hétfői lapot. 1903-ban az egész évet Bukarestben töltötte a román nemzetiségi politika tanulmányozása végett. Megjelent Bővebben……
Sebestyén Károly (1872-1945) tanár és író. Gyermekéveit Somogyban Nagyatádon és Kaposváron, egyetemi éveit Budapesten, Lipcsében és Berlinben töltötte. 1895-ben Budapesten főgimnáziumi tanár lett. 1912-től az országos színművészeti akadémia tanára. 1904-től a Budapesti Hírlap vezető munkatársa és a Pester Lloyd belső munkatársa. Sok irodalmi és művészeti cikket írt különböző tudományos folyóiratokba. Bővebben……
Surányi Márton, dr. (1886-1945) körorvos. Tíz évig volt a város körorvosa. Somogyvámoson született, Kaposváron érettségizett. Orvosi diplomát Budapesten szerzett, 1909-ben avatták doktorrá. Sebészként körbejárta a monarchiát: Nagyvárad, Prága, Szabadka, majd 1914-18 között katonai szolgálat következett. Kitüntetései: Arany Érdemkereszt és a Magyar Vöröskereszt Tiszti Jelvénye, melyeket mint ezredorvos érdemelt ki. A Bővebben……
Szetsey Irma (1910-1978) képviselő. Szetsey István, dr. ügyvéd leánya. Maga is jogot végzett Budapesten. Első férje (Thúróczy) halála után 1942-ben hazatért a szülői házba. 1944 decemberétől 1945 március végéig az ostrom alatt ő volt a „nagyasszony”, aki két segítőtársával, egylovas szekérrel, kezében fehér zászlóval kiment a város szélére a frontvonalba. Bővebben……