Bartha József (1885-? ) igazgató. A képzőt Csáktornyán végezte. Működését 1908-ban kezdte. 1919-ben került Nagyatádra. 1923 óta az elemi iskola vezetője. A Járási Tanító Egyesület elnöke, az ipari iskola igazgatója és óraadója volt. 10 évig a Hitel-szövetkezet, 4 évig a Hangya ügyvezetője. 11 hónapig az orosz fronton harcolt, 1915-ben fogságba Bővebben……
Horváth Ferenc (1919-2007) “Bodvica krónikása” 1919 november 2-án született Bodvicán. 1926-27-ben a helyi iskolában kezdte meg tanulmányait, Ruttner Andor tanítványaként. Öt elemit végzett, majd a polgári fiúiskolát kezdte meg, de már az első osztály elvégzése után ki is vették szülei. 13 évesen megkezdődött számára a mindennapos földművelői munka. 16 évesen Bővebben……
Kováts Dénes, dr., vitéz (1886-1970) járási főszolgabíró. Kaposvári vasutas gyermeke. Kiváló diákként került a fővárosi jogi egyetemre, ott diplomázott. Munkáját a Somogy megyei alispáni hivatalban kezdte. 1914-ben bevonult, és mint tartalékos zászlós a szerb és orosz frontokon küzdött. 1915-ben orosz fogságba került, 5 év múlva térhetett haza. Érdemeiért Nagy Ezüst Bővebben……
Mayer Vilmos (1910-1958) kertész. Édesapja Mayer András híres kertépítő a századfordulón, ő tervezte a nagyatádi parkot. Kertészetük a Kassai utcában volt, ma a Kórház áll területükön. Fia: Vilmos Nagyatád után Budapesten tanult. Művészi fokon vezette virágkertészetét, ő vezette be a virágszőnyeg technikát. Gyakornokokat is oktatott – magas szinten. A város Bővebben……
Mozsgay János (1906-1959) kántor. Szigetváron született. 1936-ban választással került Nagyatádra, ahol a ferences templom kántora lett. A tanítóképzőt Pécsen végezte. Felesége atádi. Csodálatos hangja volt, továbbképzésre Pestre járt a Zeneművészeti Főiskolára. Karrierjét a háború akadályozta meg. 1944-46-ig katona, illetve fogoly volt. A templomi kórus mellett iskolai énektanítást is vállalt. Az Bővebben……
Nagy Árpád, dr. Fiatalon az első világháborúban az orosz frontra került, 1914-ben fogságba esett. Hazatérve folytatta tanulmányait. 1921 elején orvossá avatták a fővárosban. Két évig működött a budapesti elsőszámú női klinikán, majd a Szent István Kórház sebészeti osztályán. 1923-ban lett Göllén körorvos, majd a nagyatádi járás tisztiorvosa és a Tüdőbeteg-gondozó Bővebben……
Ruttner Andor (1894-1966) igazgató, tanító. Nagyatádon született, unokatestvére volt Babay József írónak. A polgári iskola elvégzése után a csurgói tanítóképzőn szerzett oklevelet. 1914-től az első világháborúban harcolt. Fogságba került, és ott megtanult oroszul és németül. A háború után a bodvicai iskola igazgatója lett. Sokoldalú pedagógus volt, az irodalom mellett szerette Bővebben……