Czindery Ignác Ferenc, nagyatádi (?-1768) földesúr, fia Czindery Györgynek és Malakóczi Évának. 1722-ben a nagyatádi uradalmat C. Ignácz Ferenc Varasd megye alispánja, Zágráb és Körös megye hiteles jegyzője, királyi tanácsos kapta meg III. Károlytól. 1731-ben letelepítette a Szent Ferenc rendet, hogy a horvát és magyar anyanyelvű lakosság részére az igehirdetés Bővebben……
Éhn Sándor (?-1905) főszolgabíró 1903-ig. 1877-ben Lengyeltótiban szolgabíró. 1889-ben Nagyatádon főszolgabíró, 1895-ben újraválasztották. Nevéhez kapcsolódik 1890-ben a mai Széchenyi téri reneszánsz park alapítása – a korábbi vásártér helyén. 1896-ban a millenniumi ünnepségeket ő vezette (1896. május 24-25.) A díszgyűlésen járási kórház alapítását határozták el, az első adakozó ő volt, 500 Bővebben……
Mayer Vilmos (1910-1958) kertész. Édesapja Mayer András híres kertépítő a századfordulón, ő tervezte a nagyatádi parkot. Kertészetük a Kassai utcában volt, ma a Kórház áll területükön. Fia: Vilmos Nagyatád után Budapesten tanult. Művészi fokon vezette virágkertészetét, ő vezette be a virágszőnyeg technikát. Gyakornokokat is oktatott – magas szinten. A város Bővebben……
Vincze Béla (1893-1962) mechanikus (Cérnagyár). 1923-ban került a Mez Rt. tulajdonában álló új gyárba. A német, majd angol tulajdonosok csak kiváló szakembereket alkalmaztak. Vincze Béla, mint ember is kiváló volt. 1944 decemberében, mikor harctérré vált Nagyatád, a gyár pedig német főhadiszállássá, Vincze Béla az üzem pincéjét kórháznak rendezte be. Az Bővebben……