Bartha József (1885-? ) igazgató. A képzőt Csáktornyán végezte. Működését 1908-ban kezdte. 1919-ben került Nagyatádra. 1923 óta az elemi iskola vezetője. A Járási Tanító Egyesület elnöke, az ipari iskola igazgatója és óraadója volt. 10 évig a Hitel-szövetkezet, 4 évig a Hangya ügyvezetője. 11 hónapig az orosz fronton harcolt, 1915-ben fogságba Bővebben……
Harsházi István (1883-1943) kocsifényező és kárpitosmester. Csurgón született. Segédként Budapesten működött. 1921-ben alapított üzeme elismert, jó szakmunkákat készített. Az 1923. évi Faluszövetség kiállításán elismerő oklevéllel tüntették ki. Ipartestületi elöljáró. Az I. világháború alatt 48 hónapig volt az orosz fronton. Felesége Golobics Margit, két gyermekük született.
Horváth Ferenc (1919-2007) “Bodvica krónikása” 1919 november 2-án született Bodvicán. 1926-27-ben a helyi iskolában kezdte meg tanulmányait, Ruttner Andor tanítványaként. Öt elemit végzett, majd a polgári fiúiskolát kezdte meg, de már az első osztály elvégzése után ki is vették szülei. 13 évesen megkezdődött számára a mindennapos földművelői munka. 16 évesen Bővebben……
Kisasszondy (Knapp) János (1895-1966) tanár. (Korabeli forrásokban Kisasszondi-ként írják. Az Életrajzi kislexikon szócikkében Kisasszondy-ként szerepelt.) Atádi családból származott. (Elődei feltételezhetően a XVIII. században a németországi Hessen tartományból települtek át Somogy vármegyébe. Az 1794-95. évi nemzetiségi összeíráson 86 német család felsorolásában a Knapp név is olvasható.) 1928-tól a polgári fiúiskola matematika-fizika Bővebben……
Kossa János Zoltán (1875-?) sütőmester. Cegléden született és ugyanitt szabadult. Budapest, Szeged, Kolozsvár, Szolnok kiváló mestereinél gyarapította szakismereteit. Kenyérsütödéjét 1910-ben alapította. Egy segédet, két tanoncot foglalkoztatott. A világháborúban 7 hónapot az olasz és orosz fronton töltött. 1910-ben feleségül vette Pálffy Máriát.
Kováts Dénes, dr., vitéz (1886-1970) járási főszolgabíró. Kaposvári vasutas gyermeke. Kiváló diákként került a fővárosi jogi egyetemre, ott diplomázott. Munkáját a Somogy megyei alispáni hivatalban kezdte. 1914-ben bevonult, és mint tartalékos zászlós a szerb és orosz frontokon küzdött. 1915-ben orosz fogságba került, 5 év múlva térhetett haza. Érdemeiért Nagy Ezüst Bővebben……
Nagy Árpád, dr. Fiatalon az első világháborúban az orosz frontra került, 1914-ben fogságba esett. Hazatérve folytatta tanulmányait. 1921 elején orvossá avatták a fővárosban. Két évig működött a budapesti elsőszámú női klinikán, majd a Szent István Kórház sebészeti osztályán. 1923-ban lett Göllén körorvos, majd a nagyatádi járás tisztiorvosa és a Tüdőbeteg-gondozó Bővebben……
Schmideg Dezső (1893-1945) szabó mester. Görgetegi zsidó kereskedőcsalád gyermeke. Apjával együtt részt vett az első világháborúban. 1914 őszén már a szerb, majd az orosz harctérre került. 1915-ben fogságba esett, 1918-ban tért haza. Helytállásáért kitüntetésben részesült. Édesapja elesett a harctéren. Nagyatádon nősült: felesége Hamburger Rózsa, fia Sándor. A Kossuth utcában, a Bővebben……
Szekeres Lajos (1896-1949) tanító. Nagyatádon született és itt is tanított. Az állami elemi iskolában volt a munkahelye (ma: Éltes Mátyás Iskola}. A kis első osztályos gyerekekkel kezdte és osztályát végigvitte mind a hat osztályon. Tanítványai nagyon szerették. Sírva búcsúztak tőle azok, akik negyedik után középiskolába kerültek. Babay József „Gárdonyi-szívű” tanítónak Bővebben……