Babay József (1898-1956) sikeres író. Nagyatádon született. Az elemi és polgári iskolát elvégezve, Csurgóra került a tanítóképzőbe. A pécsi jogakadémián tanulmányait abbahagyta és újságíróként kezdett el dolgozni. Anyai ágon nagybátya, egyes források szerint keresztapja volt Dolenecz József, dr. 1926-ban zongoristaként is működött Budapesten. Több lap munkatársaként jelentek meg cikkei, elbeszélései, Bővebben……
Bartha József (1885-? ) igazgató. A képzőt Csáktornyán végezte. Működését 1908-ban kezdte. 1919-ben került Nagyatádra. 1923 óta az elemi iskola vezetője. A Járási Tanító Egyesület elnöke, az ipari iskola igazgatója és óraadója volt. 10 évig a Hitel-szövetkezet, 4 évig a Hangya ügyvezetője. 11 hónapig az orosz fronton harcolt, 1915-ben fogságba Bővebben……
Eröss István, dercsikai dr. (1906 -1989) járási főállatorvos. A család nemessége elismertetett 1682-ben I. Lipót uralkodása idején. Nagy tehetségét és a kitartást elődeitől örökölte. A dédapa, Eröss Sándor lelkész, diáktársa Körösi Csoma Sándornak Göttingenben. Egy ideig ifj. gróf Teleki László nevelője. A nagyapa, Eröss Sándor tanító, 1848-49-es őrmester. Az édesapa Bővebben……
Ferencfi (Ferlindis) János (1900-1975) órásmester. 100 éve él a család Nagyatádon, Háromfáról kerültek a városba. A szülők kilenc gyermeket neveltek fel. Az öt leány és négy fiúútestvér közül három az apa mesterségét örökölte. Ernő 1893-ban, János 1900-ban, József 1905-ben született. Sándor (1907) Csurgón végezte el a tanítóképzőt, igazgatóként is működött. Bővebben……
Gundy Mihály (1888-1947) igazgató tanító. Atádi család tagja, ősei a műemlék temetőkápolna alatti sírkamrában nyugszanak. 1908-ban a csurgói tanítóképzőben végzett. 1910-től haláláig a henészi iskola igazgatója volt. Tisztségei: a Polgári Olvasókör vezetőségi tagja, levente főoktató, a Lövészegylet főlövésze, népművelési előadó, községi képviseleti tag.
Klisz István (1900-1981) elemi népiskolai tanulmányait Nagyatádon és Csurgón végezte. Tanítói oklevelét 1920 július 11-én szerezte meg. 1922-ben kinevezést nyert a szentlászlópusztai római katolikus elemi népiskolába, melyet 1898-ban Festetics Tasziló herceg építtetett. Az egy tanerős intézményben az I-VI. vegyes osztályt tanította évtizedeken át becsülettel és hűséggel. Népművelési előadásokat tartott, műkedvelő Bővebben……
Kutor Antal (1854-1934) kántortanító. Mesztegnyőn született. Gyergyai Albert szerint a Kutorokat somogyi feljegyzések szerint mint tanítódinasztiát tartják számon 200 év óta. A képzőt Csurgón végezte el. Működését Nagykanizsán kezdte 1875-ben, majd Zalabér, Mesztegnyő voltak működési helyei, ahol jegyző is volt. 1881-től helyben tanított, 1920-ban nyugalomba vonult. A Gazdakör, Iparoskör, Köztisztviselők Bővebben……
Mozsgay János (1906-1959) kántor. Szigetváron született. 1936-ban választással került Nagyatádra, ahol a ferences templom kántora lett. A tanítóképzőt Pécsen végezte. Felesége atádi. Csodálatos hangja volt, továbbképzésre Pestre járt a Zeneművészeti Főiskolára. Karrierjét a háború akadályozta meg. 1944-46-ig katona, illetve fogoly volt. A templomi kórus mellett iskolai énektanítást is vállalt. Az Bővebben……
Ruttner Andor (1894-1966) igazgató, tanító. Nagyatádon született, unokatestvére volt Babay József írónak. A polgári iskola elvégzése után a csurgói tanítóképzőn szerzett oklevelet. 1914-től az első világháborúban harcolt. Fogságba került, és ott megtanult oroszul és németül. A háború után a bodvicai iskola igazgatója lett. Sokoldalú pedagógus volt, az irodalom mellett szerette Bővebben……
Szekeres Lajos (1896-1949) tanító. Nagyatádon született és itt is tanított. Az állami elemi iskolában volt a munkahelye (ma: Éltes Mátyás Iskola}. A kis első osztályos gyerekekkel kezdte és osztályát végigvitte mind a hat osztályon. Tanítványai nagyon szerették. Sírva búcsúztak tőle azok, akik negyedik után középiskolába kerültek. Babay József „Gárdonyi-szívű” tanítónak Bővebben……