Ambrus Imre Máté, pater OFM (1908-1982) ferences házfőnök. Marcaliban született. Gazdálkodó apja elesett az I. világháborúban. Pappá 1934-ben szentelték. 1945-től 1950. június 10-ig a nagyatádi rezidencia qvárdiánja. Nagyatád templomát, mely a II. világháború alatt rommá lett, ő építtette újjá. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása után, társaival együtt internálták. Búcsúszentlászlón halt meg, Bővebben……
Czindery Ignác Ferenc, nagyatádi (?-1768) földesúr, fia Czindery Györgynek és Malakóczi Évának. 1722-ben a nagyatádi uradalmat C. Ignácz Ferenc Varasd megye alispánja, Zágráb és Körös megye hiteles jegyzője, királyi tanácsos kapta meg III. Károlytól. 1731-ben letelepítette a Szent Ferenc rendet, hogy a horvát és magyar anyanyelvű lakosság részére az igehirdetés Bővebben……
Jámbor Péter (1889-1954) festő és üveges mester. Kaposvárott végezte el iskoláit. 1914-ben katonai behívót kapott és a frontra került. Sebesülten 50%-os hadirokkantként került ki a kórházból, iparát nem tudta folytatni. 1918-ban Rinyaszentkirályra költözött családjával, munkalehetőséget vállalva. A Mándy-birtok bérlőjénél elvállalta a halastó és kisvasút építésének irányítását. Gyermekeit taníttatta, két fia Bővebben……
Kenéz Sándor (1910-1979) ref. lelkipásztor. Dabon született, Pápán érettségizett és a teológiát is ott végezte. 1935-ben egy évig ösztöndíjasként Skóciában tanult. Nagyatádra 1940-ben került az új templomba, melynek ő volt az első papja. A háború alatt, mint Nagyatád „Wallenberge”, sok zsidót mentett egyházi igazolással. 1945 után az összedőlt templomot az Bővebben……
Mozsgay János (1906-1959) kántor. Szigetváron született. 1936-ban választással került Nagyatádra, ahol a ferences templom kántora lett. A tanítóképzőt Pécsen végezte. Felesége atádi. Csodálatos hangja volt, továbbképzésre Pestre járt a Zeneművészeti Főiskolára. Karrierjét a háború akadályozta meg. 1944-46-ig katona, illetve fogoly volt. A templomi kórus mellett iskolai énektanítást is vállalt. Az Bővebben……
Somssich Gézáné, saárdi gróf (1877-1965) született gróf Szőgyény Marich Mária földbirtokos. A család első őse S. Miklós csáktornyai várnagy, kapitány (†1671). Az előnevet adó Sárd mezővárost S. Antal (1689-1779) somogyi alispán nyerte királyi adományban. A S. család 1856-ban élt Kivadáron. A férj S. Géza (1866-1929) a cs. és kir. 7 huszárezredben Bővebben……