Babay József (1898-1956) sikeres író. Nagyatádon született. Az elemi és polgári iskolát elvégezve, Csurgóra került a tanítóképzőbe. A pécsi jogakadémián tanulmányait abbahagyta és újságíróként kezdett el dolgozni. Anyai ágon nagybátya, egyes források szerint keresztapja volt Dolenecz József, dr. 1926-ban zongoristaként is működött Budapesten. Több lap munkatársaként jelentek meg cikkei, elbeszélései, Bővebben……
Bakács Tiborné, dr. ( – 2018) Pécsett született. A sors úgy hozta, hogy Somogy megyébe került. Az általános iskolát Csurgón és Segesden végezte, majd a középiskolai tanulmányait az Ady Endre Gimnáziumban folytatta.1963-ban érettségizett. Ezt követően 1973-tól felsőfokú általános igazgatási és pénzügyi szakon tanulmányokat folytatott. Oklevelét 1975-ben kapta meg. 1961. július Bővebben……
Beleznai József, dr. (1911-1945) orvos, fogorvos, költő, politikus, Bodvica szülötte. Beleznai Pál bíró és Szabó Anna negyedik fia. Az elemi iskola hat osztályát Bodvicán, a polgári fiúiskola négy osztályát Nagyatádon végezte. 1927-től a csurgói gimnázium bejáró tanulója. A sikeres érettségi után a pécsi Orvostudományi Egyetemre került, családja áldozatvállalásával. 1934-ben, mint Bővebben……
Eröss István, dercsikai dr. (1906 -1989) járási főállatorvos. A család nemessége elismertetett 1682-ben I. Lipót uralkodása idején. Nagy tehetségét és a kitartást elődeitől örökölte. A dédapa, Eröss Sándor lelkész, diáktársa Körösi Csoma Sándornak Göttingenben. Egy ideig ifj. gróf Teleki László nevelője. A nagyapa, Eröss Sándor tanító, 1848-49-es őrmester. Az édesapa Bővebben……
Ferencfi (Ferlindis) János (1900-1975) órásmester. 100 éve él a család Nagyatádon, Háromfáról kerültek a városba. A szülők kilenc gyermeket neveltek fel. Az öt leány és négy fiúútestvér közül három az apa mesterségét örökölte. Ernő 1893-ban, János 1900-ban, József 1905-ben született. Sándor (1907) Csurgón végezte el a tanítóképzőt, igazgatóként is működött. Bővebben……
Goriczky Nándor (1885-1941), 1921 óta főjegyző volt Nagyatádon. Iskoláit Csurgón és Pécsett végezte. Közigazgatási pályáját Berzencén és Csurgón kezdte meg. Mint zászlós a volt cs. és kir. 76. gyalogezredhez került. 1914 novemberében megsebesült. 1916 októberében az olasz frontra vezényelték, géppuskásként harcolt. Vitéz magatartásáért a Magyar Nagy és Kis Ezüst Vitézségi Bővebben……
Gundy Mihály (1888-1947) igazgató tanító. Atádi család tagja, ősei a műemlék temetőkápolna alatti sírkamrában nyugszanak. 1908-ban a csurgói tanítóképzőben végzett. 1910-től haláláig a henészi iskola igazgatója volt. Tisztségei: a Polgári Olvasókör vezetőségi tagja, levente főoktató, a Lövészegylet főlövésze, népművelési előadó, községi képviseleti tag.
Harsházi István (1883-1943) kocsifényező és kárpitosmester. Csurgón született. Segédként Budapesten működött. 1921-ben alapított üzeme elismert, jó szakmunkákat készített. Az 1923. évi Faluszövetség kiállításán elismerő oklevéllel tüntették ki. Ipartestületi elöljáró. Az I. világháború alatt 48 hónapig volt az orosz fronton. Felesége Golobics Margit, két gyermekük született.
Kárpáti Ernő (1882-1939) tanár, iskolaigazgató. Tanulmányait a győri főgimnáziumban és tanítóképzőben végezte, A polgári iskolai tanárképzőt Budapesten a természettudományi szakon. 1908 decemberétől a helyi községi polgári fiúiskola tanára, 1914-től igazgató-helyettes, 1921-től nyugdíjazásig igazgatóként működött. A számtantanítás gyökeres reformját hirdette. Egy praktikus szemléltetőeszközt szerkesztett, amely 1928-ban szabadalmat nyert. Az eszközt Csurgó, Bővebben……
Klisz István (1900-1981) elemi népiskolai tanulmányait Nagyatádon és Csurgón végezte. Tanítói oklevelét 1920 július 11-én szerezte meg. 1922-ben kinevezést nyert a szentlászlópusztai római katolikus elemi népiskolába, melyet 1898-ban Festetics Tasziló herceg építtetett. Az egy tanerős intézményben az I-VI. vegyes osztályt tanította évtizedeken át becsülettel és hűséggel. Népművelési előadásokat tartott, műkedvelő Bővebben……