Hoffmann György (1877-1934) székes és esztergályos mester. Elődei több mint 200 éve Mária Terézia uralkodásának békés időszakában (a hétéves háború után) települtek át Ausztriából Magyarországra. A közvetlen elődje János, Szulokban élt rövid ideig. Atádra települve a céhbeli székes szakmát művelte 1860-tól. Egyik fia György, székes mester 1893-ban szabadult. 1907-ben vette Bővebben……
Hormay Mihály, dr. (1898-1954) tisztiorvos. Eperjesen született. 1924-ben Budapesten avatták doktorrá. 1927-től Lábodon uradalmi, majd községi orvos. 1933-ban házasságot kötött Kogler Júliával, a Nagyatádi Takarék Pénztár igazgatójának lányával. Négy gyermekük közül kettő orvos lett. Az első világháborúban az Egyetemi Zászlóaljban harcolt (Signum Laudis kitüntetést kapott), a másodikban mint hadi orvos Bővebben……
Horváth Béla (1899-1977) szobafestő mester. A mesterséget bátyjával együtt édesapjuktól tanulta. Cégük 1893-ban alapult. Részt vett az első világháború olaszországi harcaiban, rokkantan tért haza, helytállásáért kitüntetve. Sokoldalú szakember volt; szoba-, templom- és címfestő. Üvegfestést is vállalt. Precíz munkáját elismerték. (Babay József megemlíti: Istenem, így élünk c. regényében.)
Jámbor Péter (1889-1954) festő és üveges mester. Kaposvárott végezte el iskoláit. 1914-ben katonai behívót kapott és a frontra került. Sebesülten 50%-os hadirokkantként került ki a kórházból, iparát nem tudta folytatni. 1918-ban Rinyaszentkirályra költözött családjával, munkalehetőséget vállalva. A Mándy-birtok bérlőjénél elvállalta a halastó és kisvasút építésének irányítását. Gyermekeit taníttatta, két fia Bővebben……
Karbuczky József (1864-1936) községi bíró volt 20 éven át Nagyatádon. Gyöngyösön született, az asztalosipart itt helyben tanulta, a céhben szabadult fel. 1908-tól önálló mesterként dolgozott. Az első világháború alatt közellátási biztos volt és a járás közélelmezését vezette. A kisbirtokos osztály érdekeit képviselő Gazdakör elnöke, az Egységpárt alelnöke, majd választási alelnök Bővebben……
Kisasszondy (Knapp) János (1895-1966) tanár. (Korabeli forrásokban Kisasszondi-ként írják. Az Életrajzi kislexikon szócikkében Kisasszondy-ként szerepelt.) Atádi családból származott. (Elődei feltételezhetően a XVIII. században a németországi Hessen tartományból települtek át Somogy vármegyébe. Az 1794-95. évi nemzetiségi összeíráson 86 német család felsorolásában a Knapp név is olvasható.) 1928-tól a polgári fiúiskola matematika-fizika Bővebben……
Kogler Béla (1880-1970) a Nagyatádi Takarék Rt. elnök igazgatója. Tapolcán született, Zalaegerszegen érettségizett. 1907-ben került Nagyatádra mint főkönyvelő. 1914-ben behívták háborús szolgálatra, négy év után főhadnagyként szerelt le. Megjárta Szerbia és Olaszország harctereit. A háború utáni összeomláskor hősies küzdelemmel szervezte újjá a bank életét. A település társadalmi életében tevékeny részt Bővebben……
Kommen Elek, dr. (1868-1923) ügyvéd. Nagy-Atádon született. Az egyetemet Budapesten végezte, 1893-ban ügyvédi irodát nyitott. A Somssich és Széchenyi családok jogtanácsosa volt. Ügyvédbojtárokat foglalkoztatott irodájában, akik idővel a környék neves ügyvédei lettek. A Járási Takarékpénztár és a Római Katolikus Egyház ügyésze volt. Egyúttal a vármegye törvényhatóságának bizottsági tagja is. Az Bővebben……
Kossa János Zoltán (1875-?) sütőmester. Cegléden született és ugyanitt szabadult. Budapest, Szeged, Kolozsvár, Szolnok kiváló mestereinél gyarapította szakismereteit. Kenyérsütödéjét 1910-ben alapította. Egy segédet, két tanoncot foglalkoztatott. A világháborúban 7 hónapot az olasz és orosz fronton töltött. 1910-ben feleségül vette Pálffy Máriát.
Kovács Ferenc (1894-1963} kötélgyártó mester. A családi szakmát választotta és művelte. 1914-től 1917-ig 39 hónapig szolgált a 4. hidász zászlóaljnál. Rendelésre vállalta gyáraknak, üzemeknek, egyéneknek kötéllel való szakszerű felszerelését. A simongáti béruradalomnak 20 éven át 1917-től 1937-ig kötélárumunkát végzett. Raktári készlete bőséges volt, a környéken rendszeresen vásározott. Művészi színvonalon tervezte Bővebben……