Harsházi István (1883-1943) kocsifényező és kárpitosmester. Csurgón született. Segédként Budapesten működött. 1921-ben alapított üzeme elismert, jó szakmunkákat készített. Az 1923. évi Faluszövetség kiállításán elismerő oklevéllel tüntették ki. Ipartestületi elöljáró. Az I. világháború alatt 48 hónapig volt az orosz fronton. Felesége Golobics Margit, két gyermekük született.
Hoffmann György (1877-1934) székes és esztergályos mester. Elődei több mint 200 éve Mária Terézia uralkodásának békés időszakában (a hétéves háború után) települtek át Ausztriából Magyarországra. A közvetlen elődje János, Szulokban élt rövid ideig. Atádra települve a céhbeli székes szakmát művelte 1860-tól. Egyik fia György, székes mester 1893-ban szabadult. 1907-ben vette Bővebben……
Hormay Mihály, dr. (1898-1954) tisztiorvos. Eperjesen született. 1924-ben Budapesten avatták doktorrá. 1927-től Lábodon uradalmi, majd községi orvos. 1933-ban házasságot kötött Kogler Júliával, a Nagyatádi Takarék Pénztár igazgatójának lányával. Négy gyermekük közül kettő orvos lett. Az első világháborúban az Egyetemi Zászlóaljban harcolt (Signum Laudis kitüntetést kapott), a másodikban mint hadi orvos Bővebben……
Horváth Béla (1899-1977) szobafestő mester. A mesterséget bátyjával együtt édesapjuktól tanulta. Cégük 1893-ban alapult. Részt vett az első világháború olaszországi harcaiban, rokkantan tért haza, helytállásáért kitüntetve. Sokoldalú szakember volt; szoba-, templom- és címfestő. Üvegfestést is vállalt. Precíz munkáját elismerték. (Babay József megemlíti: Istenem, így élünk c. regényében.)