Burits Pál (1896-1964) Járási Takarékpénztár igazgató, gyáralapító. Nagyatádon született régi iparos családban. Felső Kereskedelmi érettségit Zalaegerszegen tett. Az I. világháborúban megsebesült, Signum Laudis vitézségi érmet kapott. 1920-tól sógorával, Szabó Kálmánnal közösen a Szabó és Burits cégben dolgoztak. Mint részvényest, a Járási Takarékpénztár közgyűlése igazgatónak választotta. 1941-ben a Nagyatádi Konzervipari Kft. Bővebben……
Durgó Imre (1896-1968) kékfestőmester, textilkereskedő. Felsősegesden született hat gyermekes földműves családba. Iskoláinak elvégzése után 1911-ben a barcsi Pichler céghez került a kékfestő iparba. 1917-18-ban bevonult katonának Bécsújhelyre a közös hadseregbe. Elsajátította a német nyelvet, amelynek később hasznát vette. A háború befejezése az olasz fronton érte. 1925-ben Nagyatádra került, Fazekas Ferenc Bővebben……
Gál László (1799-1877) a legrégibb kisipar képviselője: szűrszabó. Ez a mesterség az öreg céhbe tartozott. Céhtagot egy remekmű elkészítése után vettek fel a kötelékbe. A szűr hosszú, egyszerű szabású, dísztelen kabátféle felsőruha, melyet parasztemberek, pásztorok viseltek. A szűrposztó anyaga birkagyapjú volt. Nemcsak feldolgozta a posztót, hanem maga is készítette. Ez Bővebben……
Harsházi István (1883-1943) kocsifényező és kárpitosmester. Csurgón született. Segédként Budapesten működött. 1921-ben alapított üzeme elismert, jó szakmunkákat készített. Az 1923. évi Faluszövetség kiállításán elismerő oklevéllel tüntették ki. Ipartestületi elöljáró. Az I. világháború alatt 48 hónapig volt az orosz fronton. Felesége Golobics Margit, két gyermekük született.
Hikman Károly (1879-1936) kocsifényező és kárpitos. Nagyatádon született, sok helybeli iparos családdal állt rokonságban. Apja Lepled pusztán 1891-ben rablógyilkosság áldozata lett, sírja a temető egyik legrégebbi emlékműve. Tekintélyes iparos volt. Háza a Kossuth utcában még ma is áll a nyomda mellett.
Hoffmann György (1877-1934) székes és esztergályos mester. Elődei több mint 200 éve Mária Terézia uralkodásának békés időszakában (a hétéves háború után) települtek át Ausztriából Magyarországra. A közvetlen elődje János, Szulokban élt rövid ideig. Atádra települve a céhbeli székes szakmát művelte 1860-tól. Egyik fia György, székes mester 1893-ban szabadult. 1907-ben vette Bővebben……
Jámbor Péter (1889-1954) festő és üveges mester. Kaposvárott végezte el iskoláit. 1914-ben katonai behívót kapott és a frontra került. Sebesülten 50%-os hadirokkantként került ki a kórházból, iparát nem tudta folytatni. 1918-ban Rinyaszentkirályra költözött családjával, munkalehetőséget vállalva. A Mándy-birtok bérlőjénél elvállalta a halastó és kisvasút építésének irányítását. Gyermekeit taníttatta, két fia Bővebben……
Kovács Ferenc (1894-1963} kötélgyártó mester. A családi szakmát választotta és művelte. 1914-től 1917-ig 39 hónapig szolgált a 4. hidász zászlóaljnál. Rendelésre vállalta gyáraknak, üzemeknek, egyéneknek kötéllel való szakszerű felszerelését. A simongáti béruradalomnak 20 éven át 1917-től 1937-ig kötélárumunkát végzett. Raktári készlete bőséges volt, a környéken rendszeresen vásározott. Művészi színvonalon tervezte Bővebben……
Mayer István (1872-1949) órás és ékszerész, a Csallóközben született Somorján. Sikeresen végezte el az elemi és polgári iskolát. Édesapja Mayer Károly órásmester mellett kezdte el tanulni az órásipart. Mint segéd Pozsony, Salgótarján, Magyaróvár, Kaposvár, Budapest, Bécs legjobb mestereinél gyarapította ismereteit. 1898-ban önállósította magát és Nagy-Atádon megnyitotta üzletét a Széchenyi tér Bővebben……
Rezsonya József (1890-1957) ácsmester. Régi helyi iparoscsalád tagja, jó eszű, alkotószellemű mester. Jelentős épületeken, állami megrendeléseken dolgozott. Ma is látható munkái: Városi Bíróság, Könyvtár (korábban Takarékpénztár), Állami iskola a Széchenyi téren, a kispusztai grófi kastély, Babócsán a templom ácsmunkái. Leánya és veje az emlékezetes 1944. augusztusi bombázásnak estek áldozatul.