Beleznai Géza (1894-1933) tanár, gyermekéveit Bodvicán töltötte. Apja Beleznai István {1894), anyja Sztankó Mária. Második fiúként Géza született a családba. Az elemi iskolát Bodvicán, a négy polgárit Nagyatádon végezte. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett tanári diplomát, Budapesten tanított. Az I. világháború a harctérre szólította. Főhadnagyként több kitüntetés birtokosaként, sebesülten került Bővebben……
Burits Pál (1896-1964) Járási Takarékpénztár igazgató, gyáralapító. Nagyatádon született régi iparos családban. Felső Kereskedelmi érettségit Zalaegerszegen tett. Az I. világháborúban megsebesült, Signum Laudis vitézségi érmet kapott. 1920-tól sógorával, Szabó Kálmánnal közösen a Szabó és Burits cégben dolgoztak. Mint részvényest, a Járási Takarékpénztár közgyűlése igazgatónak választotta. 1941-ben a Nagyatádi Konzervipari Kft. Bővebben……
Buzsáky János (1883-1930). Erdőcsokonyán születettet. Tanulmányait Csáktornyán és Sopronban végezte. A Járási Takarékpénztár szolgálatába lépett 1905-ben, mint gyakornok és mint ügyvezető igazgató. Iskolaszéki, községi képviselő testületi tag és számos egyesület tagja. A háborúban, az orosz fronton megsebesült. 1918-ban, mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései: Signum Laudis és a Károly cs. kereszt.
Durgó Imre (1896-1968) kékfestőmester, textilkereskedő. Felsősegesden született hat gyermekes földműves családba. Iskoláinak elvégzése után 1911-ben a barcsi Pichler céghez került a kékfestő iparba. 1917-18-ban bevonult katonának Bécsújhelyre a közös hadseregbe. Elsajátította a német nyelvet, amelynek később hasznát vette. A háború befejezése az olasz fronton érte. 1925-ben Nagyatádra került, Fazekas Ferenc Bővebben……
Gaál Aladár, vitéz (1899-1990). Elismert szakemberként a helyi adóhivatal vezetője lett. Csíkzsögödön született, iskoláit Csíkszeredán és Csíksomlyón végezte. Az I. világháborúban részt vett az olasz frontharcokban. Hősi magatartását a nagy és kis ezüst vitézségi érmekkel tüntették ki. 1927-ben avatták vitézzé. 1922-ben került Nagyatádra. 1934-ben lett a helyi adóhivatal vezetője. 1946-ban Bővebben……
Gáspár Lajos (1894-1957) kiváló cukrász és mézeskalácsos (bábos) mester. Több éven át tanulta ki a szakmát Kaposváron. Ott tett mestervizsgát is. Az első világháborút fiatalon végigharcolta. Eleinte nagy nehézségek közepette folytatta szakmáját. 1928-ban házasságot kötött Németh Juliannával. Első műhelye a Zrínyi u. 22. szám alatti lakóházban volt. A 30-as évek Bővebben……
Goriczky Nándor (1885-1941), 1921 óta főjegyző volt Nagyatádon. Iskoláit Csurgón és Pécsett végezte. Közigazgatási pályáját Berzencén és Csurgón kezdte meg. Mint zászlós a volt cs. és kir. 76. gyalogezredhez került. 1914 novemberében megsebesült. 1916 októberében az olasz frontra vezényelték, géppuskásként harcolt. Vitéz magatartásáért a Magyar Nagy és Kis Ezüst Vitézségi Bővebben……
Greller József (1893-1965) kalaposmester. Családja a 18. század végén Münchenből származott. A céhes mesterség apáról – fiúra szállt. Greller József már a negyedik nemzedék volt a szakmában. Kossuth utcai üzletüket – mely az államosításig működött – 1816-ban alapították. Az árusított kalapokat a korai nemezeléssel együtt saját műhelyükben készítették. Greller József Bővebben……
Gyurisics István (1896-1974) vendéglős, kereskedő. Henészi család sarja, édesapja bíró. 1916-18-ig részt vett az I. világháborúban, megsebesült. 1926-ban kocsmát nyitott, 28-ban szatócsboltot, 37-ben szikvíz-gyárat. Háza – a Gyurisics Kocsma Kertvendéglője kedvelt kirándulóhelye volt a Rinya partjára látogatóknak. Az államosításkor szűnt meg.
Harsházi István (1883-1943) kocsifényező és kárpitosmester. Csurgón született. Segédként Budapesten működött. 1921-ben alapított üzeme elismert, jó szakmunkákat készített. Az 1923. évi Faluszövetség kiállításán elismerő oklevéllel tüntették ki. Ipartestületi elöljáró. Az I. világháború alatt 48 hónapig volt az orosz fronton. Felesége Golobics Margit, két gyermekük született.