Pataki Vince, dr. (1901-1981) főjegyző. Lakócsán született. Iskoláit Pécsett a cisztercitáknál majd a jogi egyetemen végezte. A közigazgatásban kezdte meg működését, mint segédjegyző Nagyatádon, 1936-ban. Majd Csökölyön volt jegyző. 1941-től lett Nagyatád főjegyzője a legnehezebb időben. Az állóharc idején 1944-ben a templom kriptájából irányította a hadigondozottak segélyezését, a közigazgatást. A Bővebben……
Rezsonya József (1890-1957) ácsmester. Régi helyi iparoscsalád tagja, jó eszű, alkotószellemű mester. Jelentős épületeken, állami megrendeléseken dolgozott. Ma is látható munkái: Városi Bíróság, Könyvtár (korábban Takarékpénztár), Állami iskola a Széchenyi téren, a kispusztai grófi kastély, Babócsán a templom ácsmunkái. Leánya és veje az emlékezetes 1944. augusztusi bombázásnak estek áldozatul.
Ruttner Andor (1894-1966) igazgató, tanító. Nagyatádon született, unokatestvére volt Babay József írónak. A polgári iskola elvégzése után a csurgói tanítóképzőn szerzett oklevelet. 1914-től az első világháborúban harcolt. Fogságba került, és ott megtanult oroszul és németül. A háború után a bodvicai iskola igazgatója lett. Sokoldalú pedagógus volt, az irodalom mellett szerette Bővebben……
Schmideg Dezső (1893-1945) szabó mester. Görgetegi zsidó kereskedőcsalád gyermeke. Apjával együtt részt vett az első világháborúban. 1914 őszén már a szerb, majd az orosz harctérre került. 1915-ben fogságba esett, 1918-ban tért haza. Helytállásáért kitüntetésben részesült. Édesapja elesett a harctéren. Nagyatádon nősült: felesége Hamburger Rózsa, fia Sándor. A Kossuth utcában, a Bővebben……
Szalai József (1892-1981) községi bíró, asztalosmester. Üzemét apja, Szalai Lajos alapította 1891-ben a Zrínyi utcában. Épület és bútormunkákat készített. Egy segédet és egy tanoncot foglalkoztatott. A világháborúban 3 havi front-szolgálaton volt. Öccsével Szalai Bélával társult.
Szetsey Irma (1910-1978) képviselő. Szetsey István, dr. ügyvéd leánya. Maga is jogot végzett Budapesten. Első férje (Thúróczy) halála után 1942-ben hazatért a szülői házba. 1944 decemberétől 1945 március végéig az ostrom alatt ő volt a „nagyasszony”, aki két segítőtársával, egylovas szekérrel, kezében fehér zászlóval kiment a város szélére a frontvonalba. Bővebben……
Tamás József (1894-1954) úri szabó, közismert, tősgyökeres atádi család tagja. Édesapja Tamás Mihály (1860-1924) szabómester az Árpád utca 7. szám alatt lakott feleségével és kilenc gyermekével. József édesapjától tanulta a mesterséget. Továbbtanulva a szabás technológiáját Budapesten sajátította el. Nagyatád fő utcájában, a Baross utca 12. szám alatt nyitotta meg az Bővebben……
Várkonyi József (1905-1979) mű- és tájkertész. Somogy megyében született. Egyik testvére a Titanicon utazva 1912-ben eltűntté lett nyilvánítva. Sógora felkarolta, aki Nagyréden a Zichy család birtokán volt főkertész és 7 nyelven beszélt, mindvégig tanítómestere volt. Először a kivadári Somssich családnál, majd a Lelbach uraságnál volt alkalmazva. Véglegesen Nagyatádra került főkertésznek. Bővebben……
Veress Dezsőné, dr. (1910-1992) tanítónő. Gál Erzsébetként Erdélyben született. Tízéves korában még menekült volt Magyarországon. Szegeden diplomázott, később Budapestre került, ahol a Szociális Testvérek Egyesülete alapítójának, Slachta Margitnak titkárnője volt. 1938-ban kötött házasságot Veress Dezső, dr. ügyvéddel. Lakásuk Nagyatádon a tűzoltó szertár mellett állt. Sokoldalú társadalmi tevékenység jellemezte a házaspárt. Bővebben……
Vincze Béla (1893-1962) mechanikus (Cérnagyár). 1923-ban került a Mez Rt. tulajdonában álló új gyárba. A német, majd angol tulajdonosok csak kiváló szakembereket alkalmaztak. Vincze Béla, mint ember is kiváló volt. 1944 decemberében, mikor harctérré vált Nagyatád, a gyár pedig német főhadiszállássá, Vincze Béla az üzem pincéjét kórháznak rendezte be. Az Bővebben……