Ambrus Imre Máté, pater OFM (1908-1982) ferences házfőnök. Marcaliban született. Gazdálkodó apja elesett az I. világháborúban. Pappá 1934-ben szentelték. 1945-től 1950. június 10-ig a nagyatádi rezidencia qvárdiánja. Nagyatád templomát, mely a II. világháború alatt rommá lett, ő építtette újjá. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása után, társaival együtt internálták. Búcsúszentlászlón halt meg, Bővebben……
Beleznai József, dr. (1911-1945) orvos, fogorvos, költő, politikus, Bodvica szülötte. Beleznai Pál bíró és Szabó Anna negyedik fia. Az elemi iskola hat osztályát Bodvicán, a polgári fiúiskola négy osztályát Nagyatádon végezte. 1927-től a csurgói gimnázium bejáró tanulója. A sikeres érettségi után a pécsi Orvostudományi Egyetemre került, családja áldozatvállalásával. 1934-ben, mint Bővebben……
Brunner József (1871-1946) takarékpénztári igazgató. Született Törökkanizsán. Pozsonyban érettségizett. Működését születési helyén kezdte, majd az óbecsei Első Takarékpénztár másodkönyvelője. Nagyatádon 1894-től a Takarékpénztár főkönyvelője, majd 25 éven keresztül nyugdíjazásáig – igazgatója. A Hitelszövetkezet és a Téglagyár ügyeit is vezette. Az I. világháború alatt a helyi Vöröskereszt Kórház gondnoka volt. Három Bővebben……
Fazekas Ferenc (1883-1945) kékfestő iparos és textil-nagykereskedő. Pécsett érettségizett, majd a műegyetem hallgatója volt. Később átvette a családi üzletet, amelyet apja, Feiglstok Zsigmond alapított. Ez adja meg a gazdasági felvirágzást a család számára. Innen a befektetés a textilkereskedelembe. A divatáruházat 1876-ban nyitották meg Nagy-Atádon. Az 1938-as év végi leltár szerint Bővebben……
Hajnal Imre Zénó, pater OFM (1900-1945) szerzetes, házfőnök. Erdélyben, Vaskón született. 1918-ban lett szerzetes, 1925-ben szentelték pappá. Budapest, Veszprém, Esztergom mellett egy évig missziót teljesített az USA Roebling városában, végül Nagyatádra került a rendház főnökének. A 2. világháború idején a város több hónapos ostroma miatt kitelepített lakossággal együtt menekült a Bővebben……
Horváth Ferenc (1919-2007) “Bodvica krónikása” 1919 november 2-án született Bodvicán. 1926-27-ben a helyi iskolában kezdte meg tanulmányait, Ruttner Andor tanítványaként. Öt elemit végzett, majd a polgári fiúiskolát kezdte meg, de már az első osztály elvégzése után ki is vették szülei. 13 évesen megkezdődött számára a mindennapos földművelői munka. 16 évesen Bővebben……
Kenéz Sándor (1910-1979) ref. lelkipásztor. Dabon született, Pápán érettségizett és a teológiát is ott végezte. 1935-ben egy évig ösztöndíjasként Skóciában tanult. Nagyatádra 1940-ben került az új templomba, melynek ő volt az első papja. A háború alatt, mint Nagyatád „Wallenberge”, sok zsidót mentett egyházi igazolással. 1945 után az összedőlt templomot az Bővebben……
Kogler Béla (1880-1970) a Nagyatádi Takarék Rt. elnök igazgatója. Tapolcán született, Zalaegerszegen érettségizett. 1907-ben került Nagyatádra mint főkönyvelő. 1914-ben behívták háborús szolgálatra, négy év után főhadnagyként szerelt le. Megjárta Szerbia és Olaszország harctereit. A háború utáni összeomláskor hősies küzdelemmel szervezte újjá a bank életét. A település társadalmi életében tevékeny részt Bővebben……
Mayer Vilmos (1910-1958) kertész. Édesapja Mayer András híres kertépítő a századfordulón, ő tervezte a nagyatádi parkot. Kertészetük a Kassai utcában volt, ma a Kórház áll területükön. Fia: Vilmos Nagyatád után Budapesten tanult. Művészi fokon vezette virágkertészetét, ő vezette be a virágszőnyeg technikát. Gyakornokokat is oktatott – magas szinten. A város Bővebben……
Mozsgay János (1906-1959) kántor. Szigetváron született. 1936-ban választással került Nagyatádra, ahol a ferences templom kántora lett. A tanítóképzőt Pécsen végezte. Felesége atádi. Csodálatos hangja volt, továbbképzésre Pestre járt a Zeneművészeti Főiskolára. Karrierjét a háború akadályozta meg. 1944-46-ig katona, illetve fogoly volt. A templomi kórus mellett iskolai énektanítást is vállalt. Az Bővebben……