Babay József (1898-1956) sikeres író. Nagyatádon született. Az elemi és polgári iskolát elvégezve, Csurgóra került a tanítóképzőbe. A pécsi jogakadémián tanulmányait abbahagyta és újságíróként kezdett el dolgozni. Anyai ágon nagybátya, egyes források szerint keresztapja volt Dolenecz József, dr. 1926-ban zongoristaként is működött Budapesten. Több lap munkatársaként jelentek meg cikkei, elbeszélései, Bővebben……
Bakács Tiborné, dr. ( – 2018) Pécsett született. A sors úgy hozta, hogy Somogy megyébe került. Az általános iskolát Csurgón és Segesden végezte, majd a középiskolai tanulmányait az Ady Endre Gimnáziumban folytatta.1963-ban érettségizett. Ezt követően 1973-tól felsőfokú általános igazgatási és pénzügyi szakon tanulmányokat folytatott. Oklevelét 1975-ben kapta meg. 1961. július Bővebben……
Bánhidi Endre, dr. (1928-1996) orvos, a pécsi Tüdőgyógyintézetben. Bánhidi (Burics) László fia. Született: Nagyatádon. Iskoláit helyben és Pécsett végezte. Felesége: Dr. Székesi Margit, gyermekei: Dr. Bánhidi Judit (Dr. Szentkirályi Lászlóné) és Dr. Bánhidi Eszter. Apa és fia a nagyatádi köztemetőben, közös sírban nyugszanak.
Bertók László (1935-2020) író, költő. A somogyi kötődésű író, költő 1982-ben József Attila, 1989-ben Graves, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette. Az író, költő 1959-1965 között Nagyatádon élt és könyvtárosként dolgozott a Nagyatádi Járási Könyvtárban. A Nagyatádhoz kötődő irodalmi munkássága kiemelkedő, tevékenységével Bővebben……
Dolenecz József, dr. (1862.02.07. – 1919.12.06.) író, költő, hírlapíró, jogász doktor. Apja Dolenecz István (1829?-?), Anyja Onody Katalin volt. Nagy-Atádon Somogymegyében született, nagybátya és egyes források szerint keresztapja volt Babay József írónak. Középiskoláit 1873-tól 1881-ig Pécsett a cisztercita rend főgimnáziumában végezte. 1881-től a pécsi jogakadémia hallgatója volt és a jogi tanfolyamot Bővebben……
Goriczky Nándor (1885-1941), 1921 óta főjegyző volt Nagyatádon. Iskoláit Csurgón és Pécsett végezte. Közigazgatási pályáját Berzencén és Csurgón kezdte meg. Mint zászlós a volt cs. és kir. 76. gyalogezredhez került. 1914 novemberében megsebesült. 1916 októberében az olasz frontra vezényelték, géppuskásként harcolt. Vitéz magatartásáért a Magyar Nagy és Kis Ezüst Vitézségi Bővebben……
Jobst János (1825-1872) gyógyszerész. Nagyatád második név szerint ismert gyógyszerésze. A Szent István Gyógyszertár vezetője 1854-72-ig. A somogy megyei Hencsén született és a nagyatádi Visy Jozefával házassága révén került Nagyatádra. Fiuk, Dr. Visy László megkapta édesanyja nevét, nemesi rangját és a „nagyatádi” előnevet. Visy László 1854-ben született, 1911-17 között Pécs Bővebben……
Ludán Imre (Abaliget, 1931-04-25 – Nagyatád, 2011-03-18) Ludán Imre szegény családba született. Gyermekkorát meghatározta, hogy faesztergályosként dolgozó édesapja 1941-ben elhunyt. Ezután édesanyja egyedül nevelte őt és nővérét. Az iskolában kiváló eredményeket ért el, ezért az abaligeti egyházközösség ösztöndíjat biztosított számára, mely lehetővé tette, hogy Pécsen gimnáziumba járhasson. Tanulmányait továbbra is Bővebben……
Magyar Vince, dr. (1921-1996) főorvos, ősi tanítócsaládban született. Diplomáját Pécsett szerezte 1944-ben. 1948-ban a pécsi Sebészeti Klinikán szakorvosi vizsgát tett. 1949-től nyugdíjazásáig 1989-ig Nagyatádon községi, körzeti, üzemi főorvos. 1954-től 5 évig a helyi bőr és nemibeteg-gondozó intézetet vezette. 1958-tól sebészeti szakrendelést látott el, a szülőotthonban rendszeresen dolgozott. 1965-től igazságügyi orvosszakértő, Bővebben……
Mándy Sándor, dr. kántorjánosi (1885-1955) földbirtokos, országgyűlési képviselő. Elődei a szatmár megyei Kántorjánosiból származtak. A nemességet 1896-ban M. Ignác kapta (1837-1912). Az apa M. Sámuel 1930-ben felsőházi tag volt. M. Sándor jogot és gazdasági egyetemet végzett Budapesten, Pécsett és Bonnban. Németországban és Angliában gyakornok volt. Uradalma: Fülecs, Simongát, Nagykorpád: 16 Bővebben……