MÁNDY SÁNDOR, dr.
Mándy Sándor, dr. kántorjánosi (1885-1955) földbirtokos, országgyűlési képviselő. Elődei a szatmár megyei Kántorjánosiból származtak. A nemességet 1896-ban M. Ignác kapta (1837-1912). Az apa M. Sámuel 1930-ben felsőházi tag volt. M. Sándor jogot és gazdasági egyetemet végzett Budapesten, Pécsett és Bonnban. Németországban és Angliában gyakornok volt. Uradalma: Fülecs, Simongát, Nagykorpád: 16 majorból állt- 4 Tómajor és 12 mellékmajorból. A gazdaságban 3 szeszgyár és több vízimalom működött. A birtok területén szántó, erdő, szőlő, dohány, halastó… A birtokos neves állattenyésztő volt. Az országos mezőgazdasági kiállításokon számos első díjat nyert az uradalom. 25 éven át tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, 15 évig református tanácsbíró. A nagyatádi református egyház presbitere. Felesége Dévay Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Klára, László.
