0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z

GAÁL ALADÁR, vitéz

Gaál Aladár, vitéz (1899-1990). Elismert szakemberként a helyi adóhivatal vezetője lett. Csíkzsögödön született, iskoláit Csíkszeredán és Csíksomlyón végezte. Az I. világháborúban részt vett az olasz frontharcokban. Hősi magatartását a nagy és kis ezüst vitézségi érmekkel tüntették ki. 1927-ben avatták vitézzé. 1922-ben  került  Nagyatádra. 1934-ben  lett a  helyi  adóhivatal vezetője. 1946-ban Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GÁL LÁSZLÓ

Gál László (1799-1877) a legrégibb kisipar képviselője: szűrszabó. Ez a mesterség az öreg céhbe tartozott. Céhtagot egy remekmű elkészítése után vettek fel a kötelékbe. A szűr hosszú, egyszerű szabású, dísztelen kabátféle felsőruha, melyet parasztemberek, pásztorok viseltek. A szűrposztó anyaga birkagyapjú volt. Nemcsak feldolgozta a posztót, hanem maga is készítette. Ez Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GÁSPÁR LAJOS

Gáspár Lajos (1894-1957) kiváló cukrász és mézeskalácsos (bábos) mester. Több éven át tanulta ki a szakmát Kaposváron. Ott tett mestervizsgát is. Az első világháborút fiatalon végigharcolta. Eleinte nagy nehézségek közepette folytatta szakmáját. 1928-ban házasságot kötött Németh Juliannával. Első műhelye a Zrínyi u. 22. szám alatti lakóházban volt. A 30-as évek Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GOCKLER LAJOSNÉ, dr.

Gockler Lajosné, dr., (Moór Lenke) (1895-1980) tanárnő, Brassóban született ősi evangélikus lelkészi és tanítói családból. 1914­-1917 között több oklevelet szerzett. Tanított a szarvasi és nagyenyedi tanítóképzőben. 1940-44 között a székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi áll. polgári iskola alkalmazta. 1944-ben Nagykanizsán tanított, 1948-tól a nagyatádi polgári leányiskolában vállalt tanári állást, a természettudományi szakon: Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GORICZKY NÁNDOR

Goriczky Nándor (1885-1941), 1921 óta főjegyző volt Nagyatádon. Iskoláit Csurgón és Pécsett végezte. Közigazgatási pályáját Berzencén és Csurgón kezdte meg. Mint zászlós a volt cs. és kir. 76. gyalogezredhez került. 1914 novemberében megsebesült. 1916 októberében az olasz frontra vezényelték, géppuskásként harcolt. Vitéz magatartásáért a Magyar Nagy és Kis Ezüst Vitézségi Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GRELLER JÓZSEF

Greller József (1893-1965) kala­posmester. Családja a 18. század végén Münchenből származott. A céhes mesterség apáról – fiúra szállt. Greller József már a negyedik nemze­dék volt a szakmában. Kossuth utcai üzletüket – mely az államosításig működött – 1816-ban alapították. Az árusított kalapokat a korai nemezeléssel együtt saját műhelyükben készítették. Greller József Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GUNDY MIHÁLY

Gundy Mihály (1888-1947) igazgató tanító. Atádi család tagja, ősei a műemlék temetőkápolna alatti sírkamrában nyugszanak. 1908-ban a csurgói tanítóképzőben végzett. 1910-től haláláig a henészi iskola igazgatója volt. Tisztségei: a Polgári Olvasókör vezetőségi tagja, levente főoktató, a Lövészegylet főlövésze, népművelési előadó, községi képviseleti tag.
telt el a közzététel óta

GYÁNÓ FERENC

Gyánó Ferenc (1903-1976) járási th. útbiztos. Andocson született. 7 éves korától özvegy édesanyja nevelte. Iskoláit magánúton végezte, útmesteri oklevelet Budapesten szerzett 1942-ben. Pályázattal került Nagya­tádra. Jakab Sándor utódaként vezette a járás híd- és útépítéseit 1945-ig, akkor építésvezetőnek nevezték. 1956-ban a Járási Forradalmi Bizott­ságba választották. 1957-ben ítélet nélkül Tökölre internálták, bántalmazták Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GYURISICS ISTVÁN

Gyurisics István (1896-1974) vendéglős, kereskedő. Henészi család sarja, édesapja bíró. 1916-18-ig részt vett az I. világháborúban, megsebesült. 1926-ban kocsmát nyitott, 28-ban szatócsboltot, 37-ben szikvíz-gyárat. Háza – a Gyurisics Kocsma Kertvendéglője ­kedvelt kirándulóhelye volt a Rinya partjára látogatóknak. Az államosításkor szűnt meg.  
telt el a közzététel óta