Életrajzi Adatbázis

0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z
Sá Sc Se Si So St Su Sz

SÁRDI (SÁRDINECZ) FERENC

Sárdi (Sárdinecz) Ferenc (1883-1941) kiváló művész-tanár. Édesapja Sárdinecz József jó nevű iparos volt. Az elemit a helyi állami iskolában végezte el. Erdélyben, Zalatnán szobrászati iskolát végzett. Mint őstehetség Budapesten folytatta tanulmányait, ahol elvégezte a 4 éves Iparművészeti Főiskolát. Okleveles iparművészként Nyitrán tanított 12 évig. 1919-ben visszatért Somogyba, ahol a helyi Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SARLÓS M. ANGELINA

Sarlós M. Angelina (1901-1993) keresztes nővér, tanárnő. Eredeti neve: Schubert Felícia, Pozsony mellett született egy főerdész otthonában. Tízéves korára apátlan árva lett. Iskoláit az Irgalmas nővérek pozsonyi intézetében kezdte. 1916-ban belépett a zsámbéki tartományi házba. 1921-ben apáca lett, és felvette az Angelina nevet. Pozsonyban kapott tanári diplomát. Magyar és német Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SASS ISTVÁN

Sass István (1860-1936) iskolaigazgató. Kenyérmezőn született, a képzőt Csurgón végezte. Működését Porrogszentkirályon kezdte el. 40 évi szolgálat után 1920-ban nyugalomba vonult. Vármegyei törvényhatósági biztos és községi képviselő testületi tag volt. A Dunántúli Evangélikus Tanító Egyesület díszoklevéllel, Darányi miniszter elismerő okirattal tüntette ki. A Dunántúli Tanító Egyesület megalapítója és elnöke és Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SCHMIDEG DEZSŐ

Schmideg Dezső (1893-1945) szabó mester. Görgetegi zsidó kereskedőcsalád gyermeke. Apjával együtt részt vett az első világháborúban. 1914 őszén már a szerb, majd az orosz harctérre került. 1915-ben fogságba esett, 1918-ban tért haza. Helytállásáért kitüntetésben részesült. Édesapja elesett a harctéren. Nagyatádon nősült: felesége Hamburger Rózsa, fia Sándor. A Kossuth utcában, a Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SEBESTYÉN EDE

Sebestyén Ede (1875-?) hírlapíró. Nagyatádi születésű, kaposvári diák, budapesti hírlapíró: 1897 óta. 1895-től Oroszországban az orosz irodalmat tanulmányozta. Szerkesztette a Könyv és a Könyvtári Szemle c. irodalmi lapokat, a Gyermekvédelem Lapját, valamint a Déli Hírek hétfői lapot. 1903-ban az egész évet Bukarestben töltötte a román nemzetiségi politika tanulmányozása végett. Megjelent Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SEBESTYÉN KÁROLY

Sebestyén Károly (1872-1945) tanár és író. Gyermekéveit Somogyban Nagyatádon és Kaposváron, egyetemi éveit Budapesten, Lipcsében és Berlinben töltötte. 1895-ben Budapesten főgimnáziumi tanár lett. 1912-től az országos színművészeti akadémia tanára. 1904-től a Budapesti Hírlap vezető munkatársa és a Pester Lloyd belső munkatársa. Sok irodalmi és művészeti cikket írt különböző tudományos folyóiratokba. Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SELMECZY VIKTOR

Selmeczy Viktor (1864-1937) csizmadia mester. Felvidéki nemesi családból költöztek ősei a 19. sz. közepén Atádra. Céhládával rendelkező csizmadia mesterek voltak mind, saját pecsétnyomót használtak (zászlós kuruc lovast ábrázolt). Selmeczy Viktor elismert szakember: az Ipartestületnél ő vizsgáztatta a tanoncokat. Feleségével Ludas Katalinnal 12 gyermeket neveltek. A fiúk csizmadiák, a lányok varrónők lettek. Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SINKOVITS MÁRIA

Sinkovits Mária (1890-1971) tanárnő. Pozsonyban született, domonkos szerzeteseknél tanult Kőszegen, maga is szerzetesnek készült. Törékenysége nem bírta a nehéz feltételeket. Édesanyja és nővére Atádon éltek, hozzájuk jött. 1936-tól nyugdíjazásáig magyar nyelv és irodalmat és sok mást is tanított a polgári fiúiskolában. Nő létére nagy tekintélye volt a fiúk előtt, értékelték Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SOMSSICH ESZTER, saárdi grófnő

Somssich Eszter, saárdi grófnő (1876-1951) földbirtokos. A kivadári Somssich gróf földbirtokos leánya. Családja 200 éve élt Nagyatádon. Somssich Eszter gazdasága: 642 kh. földbirtok Kispusztán és a kastély. Híres volt tejgazdasága, kiállításokon több díjat nyert. Szociális tevékenysége közismert volt. Birtokán sok eszes gyereket taníttatott. Nagyatád jótevője: a Baross utcában telket vásárolt, Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SOMSSICH GÉZÁNÉ, saárdi gróf 

Somssich Gézáné, saárdi gróf (1877-1965) született gróf Szőgyény Marich Mária földbirtokos. A család első őse S. Miklós csáktornyai várnagy, kapitány (†1671). Az előnevet adó Sárd mezővárost S. Antal (1689-1779) somogyi alispán nyerte királyi adományban. A S. család 1856-ban élt Kivadáron. A férj S. Géza (1866-1929) a cs. és kir. 7 huszárezredben Bővebben...…
telt el a közzététel óta