Életrajzi Adatbázis

0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z

NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN

Nagyatádi Szabó István (1863-1924) politikus, miniszter, délsomogyi kisközségben, Erdőcsokonyán született. Tanítójának, Szalóki Dánielnek volt a legnagyobb szerepe abban, hogy tanítványából politikus lett. Szülőfalujában tűzoltóparancsnok, községi pénztáros és bíró volt. 1904-ben beválasztották Somogy megye Törvényhatósági Bizottságába. 1908 januárjában szervezték meg a Kisgazdák Egyesületét, augusztusban a nagyatádi kerület képviselőjévé választották. Megkapta a Bővebben...…
telt el a közzététel óta

NAMÉNYI MIKLÓS, dr.

Naményi Miklós, dr. (1901-1980) főorvos, Szomolányban született Pozsony mellett. Elemi iskoláit Namesztó községben végezte. 1911-ben Nagyatádra került a család. 1919-ben Pécsett érettségizett, majd ez évben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Diplomával 1925-ben Nagyatádra került, OTI és OTBA állást sikerült kapnia. 1928-ban választották meg községi orvosnak és a Bővebben...…
telt el a közzététel óta

NOSZLOPY GÁSPÁR, dr.

Noszlopy Gáspár, dr. (1857-1924) ügyvéd, a Független Párt elnöke. Apja Noszlopy Titusz (szül. 1828) a szabadságharc mártírjának, Noszlopy Gáspárnak öccse. Özvegy édesanyjukkal (Noszlopy Tituszné Iklódi Szabó Teréz) költöztek Atádra az újvárfalvai családi kúriából. Felesége: Salczmann Zsófia helybeli polgárlány. Lakásuk a későbbi főszolgabíróság épülete (most ÁFÉSZ iroda). Dr. Noszlopy Gáspár politikai Bővebben...…
telt el a közzététel óta

NOSZLOPY OTTÓ

Noszlopy Ottó (1898-1966) hivatalnok, Noszlopy Gáspár, dr. fia. Színművésznek készült, a színi akadémiára járt. Apja halála megakadályozta pályaválasztását. Özvegy édesanyjának eltartásáról kellett gondoskodnia. A fonalgyárban dolgozott, mint könyvelő, de mellette amatőr színjátszást szervezett, ő volt a bonviván. Alkata, tehetsége, remek baritonja feljogosította a szereplésre. Évtizedeken keresztül szervezett és szerepelt, tanította Bővebben...…
telt el a közzététel óta

PALLAG IGNÁCZ

Pallag Ignácz (1889-1972) kéményseprő, üzletvezető. Székesfehérváron született. A tanulóidő után 1906-ban szabadult fel. Nagyatádon 1923-ban lett üzletvezető. Az első világháborúban megsebesült, 50%-os rokkant lett. 1920-ban kötött házasságot a nagyatádi Gál Juliannával. Közéleti tisztségei: az Iparkör, a Polgári Olvasókör, az Országos Keresztény Kéményseprő Egyesület tagja. Két fivére is megrokkant a háborúban.
telt el a közzététel óta

PATAKI VINCE, dr.

Pataki Vince, dr. (1901-1981) főjegyző. Lakócsán született. Iskoláit Pécsett a cisztercitáknál majd a jogi egyetemen végezte. A közigazgatásban kezdte meg működését, mint segédjegyző Nagyatádon, 1936-ban. Majd Csökölyön volt jegyző. 1941-től lett Nagyatád főjegyzője a legnehezebb időben. Az állóharc idején 1944-ben a templom kriptájából irányította a hadigondozottak segélyezését, a közigazgatást. A Bővebben...…
telt el a közzététel óta

PFEIFER IMRE

Pfeifer Imre (1866-?) épület és műlakatosmester. Felsősegesden született. Iskoláinak elvégzése után mint segéd Pesten, Szabadkán, Bécsben dolgozott. 1897-ben telepedett le Nagy-Atádon. A dohánybeváltó, az adóhivatal, a posta szakmunkáit végezte. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, a község képviselőtestületének. Elnöke volt az iparos társaskörnek, alelnöke az ipartestületnek. Nagyatádon a falusi vándorkiállításon aranyéremmel Bővebben...…
telt el a közzététel óta

POLLÁK FERENCNÉ STERN SZERÉNA

Pollák Ferencné Stern Szeréna (1896-1966) szociálpolitikus. Mint okleveles tanítónő 1918-ban belépett a tanítók szakszervezetébe és az SZDP-be. 1925-től tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának, ahol főleg szociálpolitikai és tanügyi kérdésekkel foglalkozott. Érdemeket szerzett a gyermekétkeztetés megszervezésében. Javaslatára indult meg a rendszeres napközitáboros gyermeknyaraltatás. 1946 és 1949 között ő volt Budapest Bővebben...…
telt el a közzététel óta

PUSKÁS LAJOS

Puskás Lajos (1923-1996) esperes. Somogyszobi vasutas-családban született, Csurgón járt középiskolába. A veszprémi papnevelő intézet után 1949-ben, Kaposváron szentelték pappá. Nagyatádra már esperesként került 1970-ben. Nyugdíjazásáig (1989) mint a város plébánosa áldozatos munkát végzett hívei és az egyházi épületek megmentése érdekében. 1994-ben „Nagyatád városáért” kitüntetésben részesült.
telt el a közzététel óta

REZSONYA JÓZSEF

Rezsonya József (1890-1957) ácsmester. Régi helyi iparoscsalád tagja, jó eszű, alkotószellemű mester. Jelentős épületeken, állami megrendeléseken dolgozott. Ma is látható munkái: Városi Bíróság, Könyvtár (korábban Takarékpénztár), Állami iskola a Széchenyi téren, a kispusztai grófi kastély, Babócsán a templom ácsmunkái. Leánya és veje az emlékezetes 1944. augusztusi bombázásnak estek áldozatul.  
telt el a közzététel óta