Életrajzi Adatbázis

0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z

ROTTER BERNÁT

Rotter Bernát (1858-1916) kereskedő és üzemtulajdonos. Nagyatádon született. Édesapja Rotter Dávid (1821-1898), édesanyja Hausner Katalin (1829-1893). Rotter Bernát a nagyatádi polgári fiúiskola lelkes támogatója volt. A szervezés munkájában részt vett a főszolgabíró, a főjegyző, a bíró mellett. A Rotter Bernát-féle nagyatádi lakatos és lemezárugyár 1909-ban alakult. Gyártási ágai felölelték az Bővebben...…
telt el a közzététel óta

ROZMANN JÓZSEF

Rozmann József (1849-1930) kékfestő mester, a századfordulón építette családi házát, mely Nagy-Atád legszebb épülete volt a Széchenyi tér 18. sz. alatt. Az udvarban épült fel a műhely, ahol inasok és segédek készítették a búzaszemes, csillagos, pöttyös méterárut. Az árusítás a földszinti üzletben történt, vidéken is talált a mester piacot a Bővebben...…
telt el a közzététel óta

RUTTNER ANDOR

Ruttner Andor (1894-1966) igazgató, tanító. Nagyatádon született, unokatestvére volt Babay József írónak. A polgári iskola elvégzése után a csurgói tanítóképzőn szerzett oklevelet. 1914-től az első világháborúban harcolt. Fogságba került, és ott megtanult oroszul és németül. A háború után a bodvicai iskola igazgatója lett. Sokoldalú pedagógus volt, az irodalom mellett szerette Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SÁRDI (SÁRDINECZ) FERENC

Sárdi (Sárdinecz) Ferenc (1883-1941) kiváló művész-tanár. Édesapja Sárdinecz József jó nevű iparos volt. Az elemit a helyi állami iskolában végezte el. Erdélyben, Zalatnán szobrászati iskolát végzett. Mint őstehetség Budapesten folytatta tanulmányait, ahol elvégezte a 4 éves Iparművészeti Főiskolát. Okleveles iparművészként Nyitrán tanított 12 évig. 1919-ben visszatért Somogyba, ahol a helyi Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SARLÓS M. ANGELINA

Sarlós M. Angelina (1901-1993) keresztes nővér, tanárnő. Eredeti neve: Schubert Felícia, Pozsony mellett született egy főerdész otthonában. Tízéves korára apátlan árva lett. Iskoláit az Irgalmas nővérek pozsonyi intézetében kezdte. 1916-ban belépett a zsámbéki tartományi házba. 1921-ben apáca lett, és felvette az Angelina nevet. Pozsonyban kapott tanári diplomát. Magyar és német Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SASS ISTVÁN

Sass István (1860-1936) iskolaigazgató. Kenyérmezőn született, a képzőt Csurgón végezte. Működését Porrogszentkirályon kezdte el. 40 évi szolgálat után 1920-ban nyugalomba vonult. Vármegyei törvényhatósági biztos és községi képviselő testületi tag volt. A Dunántúli Evangélikus Tanító Egyesület díszoklevéllel, Darányi miniszter elismerő okirattal tüntette ki. A Dunántúli Tanító Egyesület megalapítója és elnöke és Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SCHMIDEG DEZSŐ

Schmideg Dezső (1893-1945) szabó mester. Görgetegi zsidó kereskedőcsalád gyermeke. Apjával együtt részt vett az első világháborúban. 1914 őszén már a szerb, majd az orosz harctérre került. 1915-ben fogságba esett, 1918-ban tért haza. Helytállásáért kitüntetésben részesült. Édesapja elesett a harctéren. Nagyatádon nősült: felesége Hamburger Rózsa, fia Sándor. A Kossuth utcában, a Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SEBESTYÉN EDE

Sebestyén Ede (1875-?) hírlapíró. Nagyatádi születésű, kaposvári diák, budapesti hírlapíró: 1897 óta. 1895-től Oroszországban az orosz irodalmat tanulmányozta. Szerkesztette a Könyv és a Könyvtári Szemle c. irodalmi lapokat, a Gyermekvédelem Lapját, valamint a Déli Hírek hétfői lapot. 1903-ban az egész évet Bukarestben töltötte a román nemzetiségi politika tanulmányozása végett. Megjelent Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SEBESTYÉN KÁROLY

Sebestyén Károly (1872-1945) tanár és író. Gyermekéveit Somogyban Nagyatádon és Kaposváron, egyetemi éveit Budapesten, Lipcsében és Berlinben töltötte. 1895-ben Budapesten főgimnáziumi tanár lett. 1912-től az országos színművészeti akadémia tanára. 1904-től a Budapesti Hírlap vezető munkatársa és a Pester Lloyd belső munkatársa. Sok irodalmi és művészeti cikket írt különböző tudományos folyóiratokba. Bővebben...…
telt el a közzététel óta

SELMECZY VIKTOR

Selmeczy Viktor (1864-1937) csizmadia mester. Felvidéki nemesi családból költöztek ősei a 19. sz. közepén Atádra. Céhládával rendelkező csizmadia mesterek voltak mind, saját pecsétnyomót használtak (zászlós kuruc lovast ábrázolt). Selmeczy Viktor elismert szakember: az Ipartestületnél ő vizsgáztatta a tanoncokat. Feleségével Ludas Katalinnal 12 gyermeket neveltek. A fiúk csizmadiák, a lányok varrónők lettek. Bővebben...…
telt el a közzététel óta