Életrajzi Adatbázis

0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z

0 Bevezető

Nagyatádi Életrajzi Adatbázis  Az adatbázis alapját az a Nagyatádi Életrajzi Kislexikon képezte, amiben elsősorban az “Elődeink” sorozat cikkei kerültek gyűjteményes formában kiadásra. Nagyatádi életrajzi kislexikon / [szerk. Györe Béláné Sipos Ilona, Nagyné Gyánó Ágota, Varga Éva] .- Nagyatád : Városi Közművelődési. Könyvtár., 2002 .- 80 p. : ill. ; 21 Bővebben...…
telt el a közzététel óta

ÁGOSTON VENCEL

 Ágoston Vencel  (1895-1946) akvarellfestő, bodvicai születésű. Iskoláit Nagyatádon végezte. Rajztanári oklevelet a Képzőművészeti Főiskolán szerzett. Tanított Cinkotán, Egerben és Kiskunfélegyházán, majd a bajai tanítóképző tanára lett. Az 1930-as években: 1931-ben és 1935-ben Budapesten volt önálló kiállítása, majd három alkalommal Baján és helyben. A 2. világháború idején súlyos betegséget szerzett, amibe Bővebben...…
telt el a közzététel óta

AMBRUS IMRE MÁTÉ, pater OFM

Ambrus Imre Máté, pater OFM (1908-1982) ferences házfőnök. Marcaliban született. Gazdálkodó apja elesett az I. világháborúban. Pappá 1934-ben szentelték. 1945-től 1950. június 10-ig a nagyatádi rezidencia qvárdiánja. Nagyatád templomát, mely a II. világháború alatt rommá lett, ő építtette újjá. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása után, társaival együtt internálták. Búcsúszentlászlón halt meg, Bővebben...…
telt el a közzététel óta

ÁRVAY ILONA MARGIT

Árvay Ilona Margit (1885-1965) óvónő. Somogy megyében született többgyermekes családba. Az 1862-ben megnyílt pesti kisdedóvó képzőjében szerzett oklevelet. 1907-ben a Kossuth utcában felépült új községi óvodába egyhangúan őt választották meg óvónőnek. Átélten énekelt, kiválóan hegedült. Alkotó tehetsége közismert volt a különböző életképek miatt, melyeket maga állított össze. Férje, Harsányi Antal Bővebben...…
telt el a közzététel óta

ATÁDI VILMOS

Atádi Vilmos (1821-1865) újságíró, szerkesztő. Pesten ügyvédi oklevelet szerzett 1847-ben. Irodalommal foglalkozott, a Pesti Divatlapnál és a Jelenkornál dolgozott. 1848-49-ben a Népbarát újságírója. 1851-ben Vas Gerebennel Pesten a Falu Könyvének szerkesztője. Az 1850-es évek közepétől a Tisza-szabályozás irányításával megbízott gr. Andrássy Manó titkára. Munkáit közölte a Hölgyfutár, Remény, Szépirodalmi Lapok, Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BABAY JÓZSEF

Babay József (1898-1956) sikeres író. Nagyatádon született. Az elemi és polgári iskolát elvégezve, Csurgóra került a tanítóképzőbe. A pécsi jogakadémián tanulmányait abbahagyta és újságíróként kezdett el dolgozni. Anyai ágon nagybátya, egyes források szerint keresztapja volt Dolenecz József, dr. 1926-ban zongoristaként is működött Budapesten. Több lap munkatársaként jelentek meg cikkei, elbeszélései, Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BAJCSI ISTVÁN

Bajcsi István (1880-1967). Testvéreivel együtt Nagyatádon született, majd édesapja mesterségét választotta. Néhai Bajcsi Imre (1844-1903) fazekasmester, gerencsér volt. A lakóház és a raktár a Petőfi utca 1-3. szám alatt volt. A használati tárgyakat, kancsókat, tálakat, köcsögöket a Széchenyi téren piaci napokon árusította a mester. (A piac a téren volt az Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BAKÁCS TIBORNÉ, dr.

Bakács Tiborné, dr. ( – 2018) Pécsett született. A sors úgy hozta, hogy Somogy megyébe került. Az általános iskolát Csurgón és Segesden végezte, majd a középiskolai tanulmányait az Ady Endre Gimnáziumban folytatta.1963-ban érettségizett. Ezt követően 1973-tól felsőfokú általános igazgatási és pénzügyi szakon tanulmányokat folytatott.  Oklevelét 1975-ben kapta meg. 1961. július Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BALATINECZ MIKLÓS

Balatinecz Miklós (1814-?) gazdálkodó, nemzetőr. 1848-­ban községi bíró, a földosztást vezette. 34 évesen nemzetőr volt a forradalomban. A leszármazottak: iparosok és értelmiségiek
telt el a közzététel óta

BÁNHIDI (BURICS) LÁSZLÓ

Bánhidi (Burics) László (1896–­1949) polgári iskola igazgató. Középiskolai tanárként került a nagyatádi fiú iskolához, 1938-1949-ig volt a polgári iskola igazgatója. Mint  közéleti ember több egyesületnél tevékenykedett. Az Uj Somogyban jelentek meg sportcikkei, és különböző kiadványokban szociográfiái. Nagyatád    nagyközség    múltja   és jelene címen 1933-ban megírta a város monográfiáját. 1999-ben halálának 50. Bővebben...…
telt el a közzététel óta