Életrajzi Adatbázis

0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z

HORVÁTH BÉLA

Horváth Béla (1899-1977) szobafestő mester. A mesterséget bátyjával együtt édesapjuktól tanulta. Cégük 1893-ban alapult. Részt vett az első világháború olaszországi harcaiban, rokkantan tért haza, helytállásáért kitüntetve. Sokoldalú szakember volt; szoba-, templom- és címfestő. Üvegfestést is vállalt. Precíz munkáját elismerték. (Babay József megemlíti: Istenem, így élünk c. regényében.)
telt el a közzététel óta

HORVÁTH FERENC (Feri Bácsi)

Horváth Ferenc (1919-2007) “Bodvica krónikása” 1919 november 2-án született Bodvicán. 1926-27-ben a helyi iskolában kezdte meg tanulmányait, Ruttner Andor tanítványaként. Öt elemit végzett, majd a polgári fiúiskolát kezdte meg, de már az első osztály elvégzése után ki is vették szülei. 13 évesen megkezdődött számára a mindennapos földművelői munka. 16 évesen Bővebben...…
telt el a közzététel óta

HORVÁTH KÁLMÁN DOMONKOS, pater OFM

Horváth Kálmán Domonkos, pater OFM (1885-1961) hitoktató, házfőnök. Bárdoson, Vas megyében született. 1903-ban lépett be a ferencesek rendjébe, 1907-ben tett ünnepélyes fogadalmat, 1909-ben Pozsonyban szentelték fel ferencrendi szerzetes pappá. Papi hivatását Sümegen kezdte. 1911-ben Nagyatádra került, 1916-1921 között mint házfőnök vezette a plébániát. Közreműködésének köszönhető, hogy 1923-tól a Keresztes Nővérek Bővebben...…
telt el a közzététel óta

HORVÁTH SÁNDOR, dr.

Horváth Sándor, dr. (1884-1956) filozófus, egyetemi tanár, teológus. Nagyatád szülötte. A tehetséges kisiskolást tanítói felkarolták, már lángésznek tartották. 1903-ban belépett a domonkos  rendbe.  Tanulmányait  Svájcban, a  freiburgi  egyetem teológiai karán fejezte be. 1909-ben szentelték pappá, 1913-ban avatták bölcsészdoktorrá. 1918-ig a grazi főiskolán tanított. 1918-tól 1922-ig az akkori osztrák-magyar rendtartomány főnöke Bővebben...…
telt el a közzététel óta

JAKAB SÁNDOR

Jakab Sándor (1868-1935) járási útbiztos. Nagyatád első járási építész tisztviselője, a városépítők egyike. Társadalmi munkában szervezte és vezette a belső utak, járdák építését. (Hivatalosan csak az állami utak tartoztak munkájához.) Erdélyben született, Kolozsváron tanult. Atádra a K.U.K. méntelepére került, mint huszárőrmester. Nagyatádon nősült, 10 gyermeke született. A városban társadalmi szerepe Bővebben...…
telt el a közzététel óta

JÁMBOR PÉTER

Jámbor Péter (1889-1954) festő és üveges mester. Kaposvárott végezte el iskoláit. 1914-ben katonai behívót kapott és a frontra került. Sebesülten 50%-os hadirokkantként került ki a kórházból, iparát nem tudta folytatni. 1918-ban Rinyaszentkirályra költözött családjával, munkalehetőséget vállalva. A Mándy-birtok bérlőjénél elvállalta a halastó és kisvasút építésének irányítását. Gyermekeit taníttatta, két fia Bővebben...…
telt el a közzététel óta

JOBST JÁNOS

Jobst János (1825-1872) gyógyszerész. Nagyatád második név szerint ismert gyógyszerésze. A Szent István Gyógyszertár vezetője 1854-72-ig. A somogy megyei Hencsén született és a nagyatádi Visy Jozefával házassága révén került Nagyatádra. Fiuk, Dr. Visy László megkapta édesanyja nevét, nemesi rangját és a „nagyatádi” előnevet. Visy László 1854-ben született, 1911-17 között Pécs Bővebben...…
telt el a közzététel óta

KARBUCZKY JÓZSEF

Karbuczky József (1864-1936) községi bíró volt 20 éven át Nagyatádon. Gyöngyösön született, az asztalosipart itt helyben tanulta, a céhben szabadult fel. 1908-tól önálló mesterként dolgozott. Az első világháború alatt közellátási biztos volt és a járás közélelmezését vezette. A kisbirtokos osztály érdekeit képviselő Gazdakör elnöke, az Egységpárt alelnöke, majd választási alelnök Bővebben...…
telt el a közzététel óta

KÁRPÁTI ERNŐ

Kárpáti Ernő (1882-1939) tanár, iskolaigazgató. Tanulmányait a győri főgimnáziumban és tanítóképzőben végezte, A polgári iskolai tanárképzőt Budapesten a természettudományi szakon. 1908 decemberétől a helyi községi polgári fiúiskola tanára, 1914-től igazgató-helyettes, 1921-től nyugdíjazásig   igazgatóként   működött.  A   számtantanítás   gyökeres reformját hirdette. Egy praktikus szemléltetőeszközt szerkesztett, amely 1928-ban szabadalmat nyert. Az eszközt Csurgó, Bővebben...…
telt el a közzététel óta

KENÉZ SÁNDOR

Kenéz Sándor (1910-1979) ref. lelkipásztor. Dabon született, Pápán érettségizett és a teológiát is ott végezte. 1935-ben egy évig ösztöndíjasként Skóciában tanult. Nagyatádra 1940-ben került az új templomba, melynek ő volt az első papja. A háború alatt, mint Nagyatád „Wallenberge”, sok zsidót mentett egyházi igazolással. 1945 után az összedőlt templomot az Bővebben...…
telt el a közzététel óta