0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z

ERÖSS ISTVÁN, dercsikai dr.

Eröss István, dercsikai dr. (1906  -­1989) járási főállatorvos. A család nemessége elismertetett 1682-ben I. Li­pót  uralkodása  idején.  Nagy tehetségét és a kitartást elődeitől örökölte. A dédapa, Eröss Sándor lelkész, diáktársa Körösi Csoma Sándornak Göttingenben. Egy ideig ifj. gróf Teleki László nevelője. A nagyapa, Eröss Sándor tanító, 1848-49-es őrmester. Az édesapa Bővebben...…
telt el a közzététel óta

FAZEKAS FERENC

Fazekas Ferenc (1883-1945) kékfestő iparos és textil-nagykereskedő. Pécsett érettségizett, majd a műegyetem hallgatója volt. Később átvette a családi üzletet, amelyet apja, Feiglstok Zsigmond alapított. Ez adja meg a gazdasági felvirágzást a család számára. Innen a befektetés a textilkereskedelembe. A divatáruházat 1876-ban nyitották meg Nagy-Atádon. Az 1938-­as év végi leltár szerint Bővebben...…
telt el a közzététel óta

FERENCFI (FERLINDIS) JÁNOS

Ferencfi (Ferlindis) János (1900-1975) órásmester. 100 éve él a család Nagyatádon, Háromfáról kerültek a városba. A szülők kilenc gyermeket neveltek fel. Az öt leány és négy fiúútestvér közül három az apa mesterségét örökölte. Ernő 1893-ban, János 1900-ban, József 1905-ben született. Sándor (1907) Csurgón végezte el a tanítóképzőt, igazgatóként is működött. Bővebben...…
telt el a közzététel óta

FRELLER ANDOR, dr.

FRELLER ANDOR, dr. (1905-1957) ügyvéd, Csabrendeken született. Iskoláit szülőfalujában és Sümegen végezte el. A keszthelyi  premontrei-rend katolikus főgimnáziumában érettségizett. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán folytatta. Tanárai voltak Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Timon Ákos. Két évig Keszthelyen, majd 1930-tól 1933-ig Nagyatádon Dr. Steiner Béla irodájában volt ügyvédjelölt. 1933-ban nyitotta Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GAÁL ALADÁR, vitéz

Gaál Aladár, vitéz (1899-1990). Elismert szakemberként a helyi adóhivatal vezetője lett. Csíkzsögödön született, iskoláit Csíkszeredán és Csíksomlyón végezte. Az I. világháborúban részt vett az olasz frontharcokban. Hősi magatartását a nagy és kis ezüst vitézségi érmekkel tüntették ki. 1927-ben avatták vitézzé. 1922-ben  került  Nagyatádra. 1934-ben  lett a  helyi  adóhivatal vezetője. 1946-ban Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GÁL LÁSZLÓ

Gál László (1799-1877) a legrégibb kisipar képviselője: szűrszabó. Ez a mesterség az öreg céhbe tartozott. Céhtagot egy remekmű elkészítése után vettek fel a kötelékbe. A szűr hosszú, egyszerű szabású, dísztelen kabátféle felsőruha, melyet parasztemberek, pásztorok viseltek. A szűrposztó anyaga birkagyapjú volt. Nemcsak feldolgozta a posztót, hanem maga is készítette. Ez Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GÁSPÁR LAJOS

Gáspár Lajos (1894-1957) kiváló cukrász és mézeskalácsos (bábos) mester. Több éven át tanulta ki a szakmát Kaposváron. Ott tett mestervizsgát is. Az első világháborút fiatalon végigharcolta. Eleinte nagy nehézségek közepette folytatta szakmáját. 1928-ban házasságot kötött Németh Juliannával. Első műhelye a Zrínyi u. 22. szám alatti lakóházban volt. A 30-as évek Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GOCKLER LAJOSNÉ, dr.

Gockler Lajosné, dr., (Moór Lenke) (1895-1980) tanárnő, Brassóban született ősi evangélikus lelkészi és tanítói családból. 1914­-1917 között több oklevelet szerzett. Tanított a szarvasi és nagyenyedi tanítóképzőben. 1940-44 között a székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi áll. polgári iskola alkalmazta. 1944-ben Nagykanizsán tanított, 1948-tól a nagyatádi polgári leányiskolában vállalt tanári állást, a természettudományi szakon: Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GORICZKY NÁNDOR

Goriczky Nándor (1885-1941), 1921 óta főjegyző volt Nagyatádon. Iskoláit Csurgón és Pécsett végezte. Közigazgatási pályáját Berzencén és Csurgón kezdte meg. Mint zászlós a volt cs. és kir. 76. gyalogezredhez került. 1914 novemberében megsebesült. 1916 októberében az olasz frontra vezényelték, géppuskásként harcolt. Vitéz magatartásáért a Magyar Nagy és Kis Ezüst Vitézségi Bővebben...…
telt el a közzététel óta

GRELLER JÓZSEF

Greller József (1893-1965) kala­posmester. Családja a 18. század végén Münchenből származott. A céhes mesterség apáról – fiúra szállt. Greller József már a negyedik nemze­dék volt a szakmában. Kossuth utcai üzletüket – mely az államosításig működött – 1816-ban alapították. Az árusított kalapokat a korai nemezeléssel együtt saját műhelyükben készítették. Greller József Bővebben...…
telt el a közzététel óta