0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z

BÁNHIDI ENDRE, dr.

Bánhidi Endre, dr. (1928-1996) orvos, a pécsi Tüdőgyógyin­tézetben. Bánhidi (Burics) László fia. Született: Nagyatádon. Iskoláit helyben és Pécsett végezte. Felesége: Dr. Székesi Mar­git, gyermekei: Dr. Bánhidi Judit (Dr. Szentkirályi Lászlóné) és Dr. Bánhidi Eszter. Apa és fia a nagyatádi köztemetőben, közös sírban nyugszanak.
telt el a közzététel óta

BARAKONYI KÁROLYNÉ

Barakonyi Károlyné (1876-­1956). Ősei lengyelek voltak, családja a Felvidékről került Nagyatádra. A helyi Keresztény Nőegylet elnöknője, mely 1915-ben alakult. Az egyesület 200 taggal működött. Az egylet 15-20 szegényt részesített 5-10 pengő havi segélyben. Gyorssegélyeket osztott, karácsonykor élelmet, ruhát, pénzt kaptak a rászorulók. A tagok állandóan dolgoztak, ruhaneműt varrtak, javítottak. Beindították Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BÁRÁNY KÁROLY

Bárány Károly (1902-1963) műszerész. Nagyatád első elektro-szakembereinek egyike. 1945 előtt saját gyártású rádióit is árusította üzletében. Fiával, Lászlóval ők szerelték az első TV-antennákat. A Mándy­-kastélyt is ők villamosították.
telt el a közzététel óta

BÁRÁNY SÁNDOR, RENDESI

Bárány Sándor, rendesi (1878-1931) főszolgabíró, országgyűlési képviselő. Igalban született, iskoláit Nagykanizsán és Budapesten végezte. Jogot tanult a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Pályáját 1899-ben kezdte Szigetváron és Tabon. 1913-ban a nagyatádi járás főszolgabírója lett. 1924-től a nagyatádi kerület országgyűlési képviselőjének választották meg. A képviselőház ülésein számos alkalommal tartott beszédet. 1924-ben Vízvár község Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BARTHA JÓZSEF

Bartha József (1885-? ) igazgató. A képzőt Csáktornyán végezte. Működését 1908-ban kezdte. 1919-ben került Nagyatádra. 1923 óta az elemi iskola vezetője. A Járási Tanító Egyesület elnöke, az ipari iskola igazgatója és óraadója volt. 10 évig a Hitel-szövetkezet, 4 évig a Hangya ügyvezetője. 11 hónapig  az orosz  fronton  harcolt, 1915-ben fogságba Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BELEZNAI GÉZA

Beleznai Géza (1894-1933) tanár, gyermekéveit Bodvicán töltötte. Apja Beleznai István {1894), anyja Sztankó Mária. Má­sodik fiúként Géza született a családba. Az elemi iskolát Bodvicán, a négy polgárit Nagyatádon végezte. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett tanári diplomát, Budapesten tanított. Az I. világháború a harctérre szólította. Főhadnagyként több kitüntetés birtokosaként, sebesülten került Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BELEZNAI JÓZSEF, dr.

Beleznai József, dr. (1911-1945) orvos, fogorvos, költő, politikus, Bodvica szülötte. Beleznai Pál bíró és Szabó Anna negyedik fia. Az elemi iskola hat osztályát Bodvicán, a polgári fiúiskola négy osztályát Nagyatádon végezte. 1927-től a csurgói gimnázium bejáró tanulója. A sikeres érettségi után a pécsi Orvostudományi Egyetemre került, családja áldozatvállalásával. 1934-ben, mint Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BENYÁK JÁNOS

Benyák János (1875-1942) nyomdatulajdonos. 1905-ben vette át a helyi kezdetleges nyomdát, s komoly ipari műhellyé fejlesztette. 1906-ban náluk nyomtatták az első újságot, a Nagyatádi Hírlapot. Fiai: Jenő – tehetséges grafikus, József nyomdászmester lett.
telt el a közzététel óta

BERTÓK LÁSZLÓ

Bertók László (1935-2020) író, költő. A somogyi kötődésű író, költő 1982-ben József Attila, 1989-ben Graves, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette. Az író, költő 1959-1965 között Nagyatádon élt és könyvtárosként dolgozott a Nagyatádi Járási Könyvtárban. A Nagyatádhoz kötődő irodalmi munkássága kiemelkedő, tevékenységével Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BIENENFELD MÓR, dr.

BIENENFELD MÓR, dr. (?-1920) orvos volt Nagyatádon. Elsőként analizálta a fürdő gyógyvizét és hozzájárult kifejlesztéséhez. 1911. január 1-től megjelent a Nagyatád című hetilap, melynek felelős szerkesztője, főszerkesztője Wolf Jenő. Ketten jobban oda tudtak figyelni a változásokra, tárcájukban szociális gondok is helyet kaptak. Együtt fedezték fel az „iparosköltészetet”. A világháború alatt Bővebben...…
telt el a közzététel óta