0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z

BOGNÁR SÁNDOR

Bognár Sándor (1894-1958)  tanító. Nagyatádon született. A város társadalmi életének jelentős szervezője volt. Rokonaival: Noszlopy Ottóval, Fazekasné Klein Erzsébettel, Bognár Zsuzsával amatőr színjátszást szervezett, emlékezetes operett-esteket 1947-ig. 1951 után kitelepítették. Na­gyatádon halt meg szívrohamban.
telt el a közzététel óta

BOGNÁR TIBOR

Bognár Tibor (1947-2021) Taranyban született 1947. január 1-én, ahol akkor nagyanyja volt a bába, így természetes volt, hogy anyja itt szüli meg. Alapfokú iskoláit Nagyatádon, középfokú iskoláit Seregélyesen végezte. Mezőgazdasági gépész végzettséget szerzett. Később, felnőttként  a gépésztechnikus végzettséget is megszerezte. Tagja volt a nagyatádi bélyeggyűjtő körnek, ennek újdonság felelőse is Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BRUNNER JÓZSEF

Brunner József (1871-1946) takarékpénztári igazgató. Született Törökkanizsán. Pozsonyban érettségizett. Működését születési helyén kezdte, majd az óbecsei Első Takarékpénztár másodkönyvelője. Nagyatádon 1894-től a Takarékpénztár főkönyvelője, majd 25 éven keresztül nyugdíjazásáig – igazgatója. A Hitelszövetkezet és a Téglagyár ügyeit is vezette. Az I. világháború alatt a helyi Vöröskereszt Kórház gondnoka volt. Három Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BURITS PÁL

Burits Pál (1896-1964) Járási Takarékpénztár igazgató, gyáralapító. Nagyatádon született régi iparos családban. Felső Kereskedelmi érettségit Zalaegerszegen tett. Az I. világháborúban megsebesült, Signum Laudis vitézségi érmet kapott. 1920-tól sógorával, Szabó Kálmánnal közösen a Szabó és Burits cégben dolgoztak. Mint részvényest, a Járási Takarékpénztár közgyűlése igazgatónak választotta. 1941-ben a  Nagyatádi Konzervipari Kft. Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BUZSÁKY JÁNOS

Buzsáky János (1883-1930). Erdőcsokonyán születettet. Tanulmányait Csáktornyán és Sopronban végezte. A Járási Takarékpénztár szolgálatába lépett 1905-ben, mint gyakornok és mint ügyvezető igazgató. Iskolaszéki, községi képviselő testületi tag és számos egyesület tagja. A háborúban, az orosz fronton megsebesült. 1918-ban, mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései: Signum Laudis és a Károly cs. kereszt.
telt el a közzététel óta

CSICSKÓ ISTVÁN

Csicskó István (1909-1972) gazdálkodó. Kisatádi parasztcsaládban született. 1937-38-ban több mezőgazdasági tanfolyamot végzett. 1942-ben elnyerte az Ezüstkalászos Gazda címet. Közéleti szerepet is vállalt: a nagyatádi gazdakör jegyzője és a római katolikus egyházközségi testület képviselő tagja. 1945-ben belépett a Kisgazda Pártba. Korszerű gazdaságát a TSZ szervezések idején kénytelen volt feladni. Lányai pedagógusok, Bővebben...…
telt el a közzététel óta

CZINDERY IGNÁC FERENC, nagyatádi

Czindery Ignác Ferenc, nagyatádi (?-1768) földesúr, fia Czindery Györgynek és Malakóczi Évának. 1722-ben a nagyatádi uradalmat C. Ignácz Ferenc Varasd megye alispánja, Zágráb és Körös megye hiteles jegyzője, királyi tanácsos kapta meg III.  Károlytól.  1731-ben  letelepítette  a  Szent  Ferenc  rendet, hogy a horvát és magyar anyanyelvű lakosság részére az igehirdetés Bővebben...…
telt el a közzététel óta

DOLENECZ JÓZSEF, dr.

Dolenecz József, dr.  (1862.02.07. – 1919.12.06.) író, költő, hírlapíró, jogász doktor. Apja Dolenecz István (1829?-?), Anyja Onody Katalin volt. Nagy-Atádon Somogymegyében született, nagybátya és egyes források szerint keresztapja volt Babay József írónak. Középiskoláit 1873-tól 1881-ig Pécsett a cisztercita rend főgimnáziumában végezte. 1881-től a pécsi jogakadémia hallgatója volt és a jogi tanfolyamot Bővebben...…
telt el a közzététel óta

DURGÓ IMRE

Durgó Imre (1896-1968) kékfestőmester, textilkereskedő. Felsősegesden született hat gyermekes földműves családba. Iskoláinak elvégzése után 1911-ben a barcsi Pichler céghez került a kékfestő iparba. 1917-18-ban bevonult katonának Bécsújhelyre a közös hadseregbe. Elsajátította a német nyelvet, amelynek később hasznát vette. A háború befejezése az   olasz   fronton   érte.   1925-ben Nagyatádra került, Fazekas Ferenc Bővebben...…
telt el a közzététel óta

ÉHN SÁNDOR

Éhn Sándor (?-1905) főszolgabíró 1903-ig. 1877-ben Lengyeltótiban szolgabíró. 1889-ben Nagyatádon főszolgabíró, 1895-ben újraválasztották. Nevéhez kapcsolódik 1890-ben a mai Széchenyi téri reneszánsz park alapítása – a korábbi vásártér helyén. 1896-ban a millenniumi ünnepségeket ő vezette (1896. május 24-25.) A díszgyűlésen járási kórház alapítását határozták el, az első adakozó ő volt, 500 Bővebben...…
telt el a közzététel óta