0 Á B C D É F G H J K L M N P R S T V W Z

BELEZNAI GÉZA

Beleznai Géza (1894-1933) tanár, gyermekéveit Bodvicán töltötte. Apja Beleznai István {1894), anyja Sztankó Mária. Má­sodik fiúként Géza született a családba. Az elemi iskolát Bodvicán, a négy polgárit Nagyatádon végezte. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett tanári diplomát, Budapesten tanított. Az I. világháború a harctérre szólította. Főhadnagyként több kitüntetés birtokosaként, sebesülten került Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BELEZNAI JÓZSEF, dr.

Beleznai József, dr. (1911-1945) orvos, fogorvos, költő, politikus, Bodvica szülötte. Beleznai Pál bíró és Szabó Anna negyedik fia. Az elemi iskola hat osztályát Bodvicán, a polgári fiúiskola négy osztályát Nagyatádon végezte. 1927-től a csurgói gimnázium bejáró tanulója. A sikeres érettségi után a pécsi Orvostudományi Egyetemre került, családja áldozatvállalásával. 1934-ben, mint Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BENYÁK JÁNOS

Benyák János (1875-1942) nyomdatulajdonos. 1905-ben vette át a helyi kezdetleges nyomdát, s komoly ipari műhellyé fejlesztette. 1906-ban náluk nyomtatták az első újságot, a Nagyatádi Hírlapot. Fiai: Jenő – tehetséges grafikus, József nyomdászmester lett.
telt el a közzététel óta

BERTÓK LÁSZLÓ

Bertók László (1935-2020) író, költő. A somogyi kötődésű író, költő 1982-ben József Attila, 1989-ben Graves, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette. Az író, költő 1959-1965 között Nagyatádon élt és könyvtárosként dolgozott a Nagyatádi Járási Könyvtárban. A Nagyatádhoz kötődő irodalmi munkássága kiemelkedő, tevékenységével Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BIENENFELD MÓR, dr.

BIENENFELD MÓR, dr. (?-1920) orvos volt Nagyatádon. Elsőként analizálta a fürdő gyógyvizét és hozzájárult kifejlesztéséhez. 1911. január 1-től megjelent a Nagyatád című hetilap, melynek felelős szerkesztője, főszerkesztője Wolf Jenő. Ketten jobban oda tudtak figyelni a változásokra, tárcájukban szociális gondok is helyet kaptak. Együtt fedezték fel az „iparosköltészetet”. A világháború alatt Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BOGNÁR SÁNDOR

Bognár Sándor (1894-1958)  tanító. Nagyatádon született. A város társadalmi életének jelentős szervezője volt. Rokonaival: Noszlopy Ottóval, Fazekasné Klein Erzsébettel, Bognár Zsuzsával amatőr színjátszást szervezett, emlékezetes operett-esteket 1947-ig. 1951 után kitelepítették. Na­gyatádon halt meg szívrohamban.
telt el a közzététel óta

BOGNÁR TIBOR

Bognár Tibor (1947-2021) Taranyban született 1947. január 1-én, ahol akkor nagyanyja volt a bába, így természetes volt, hogy anyja itt szüli meg. Alapfokú iskoláit Nagyatádon, középfokú iskoláit Seregélyesen végezte. Mezőgazdasági gépész végzettséget szerzett. Később, felnőttként  a gépésztechnikus végzettséget is megszerezte. Tagja volt a nagyatádi bélyeggyűjtő körnek, ennek újdonság felelőse is Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BRUNNER JÓZSEF

Brunner József (1871-1946) takarékpénztári igazgató. Született Törökkanizsán. Pozsonyban érettségizett. Működését születési helyén kezdte, majd az óbecsei Első Takarékpénztár másodkönyvelője. Nagyatádon 1894-től a Takarékpénztár főkönyvelője, majd 25 éven keresztül nyugdíjazásáig – igazgatója. A Hitelszövetkezet és a Téglagyár ügyeit is vezette. Az I. világháború alatt a helyi Vöröskereszt Kórház gondnoka volt. Három Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BURITS PÁL

Burits Pál (1896-1964) Járási Takarékpénztár igazgató, gyáralapító. Nagyatádon született régi iparos családban. Felső Kereskedelmi érettségit Zalaegerszegen tett. Az I. világháborúban megsebesült, Signum Laudis vitézségi érmet kapott. 1920-tól sógorával, Szabó Kálmánnal közösen a Szabó és Burits cégben dolgoztak. Mint részvényest, a Járási Takarékpénztár közgyűlése igazgatónak választotta. 1941-ben a  Nagyatádi Konzervipari Kft. Bővebben...…
telt el a közzététel óta

BUZSÁKY JÁNOS

Buzsáky János (1883-1930). Erdőcsokonyán születettet. Tanulmányait Csáktornyán és Sopronban végezte. A Járási Takarékpénztár szolgálatába lépett 1905-ben, mint gyakornok és mint ügyvezető igazgató. Iskolaszéki, községi képviselő testületi tag és számos egyesület tagja. A háborúban, az orosz fronton megsebesült. 1918-ban, mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései: Signum Laudis és a Károly cs. kereszt.
telt el a közzététel óta